Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Az 1990-es évek aszályainak összehasonlító értékelése

Az 1990-es évek aszályainak összehasonlító értékelése* DR. PÁLFAI IMRE Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósig Az aszályokról elég sok előadás hangzott el mostanában, azonban az elmúlt ötéves időszak aszályai együttesen olyan kivételes eseménynek minősíthetők, amelyek indokolttá teszik a tárgykör újbóli megvizsgálását, megvitatását. Mielőtt a címben igért mondanivalómra rátérnék, föl kell vetni azt a kérdést, hogy mi az aszály fogalma, és az miben különbözik a szárazságtól? Mindkét fogalom lényegében a víz hiányára utal, amely hiány egyfelől a kevés csapadékból, másfelől a nagy párolgásból ered. Az aszály kifejezést akkor használjuk, amikor a vízhiánynak a növényzetre gyakorolt hatására gondolunk. Amikor a jelenségben, illetve annak következményeiben a növény nem játszik szerepet, inkább a szárazság kifejezést célszerű használni (a szárazság következtében kicsi a folyó vízhozama, a szárazság miatt repedeznek az árvízvédelmi töltések stb.). Mindkét fogalomnak megvannak a maga mérőszámai. Az aszályt pl. a terméskieséssel, vagyis a terméshozamnak a várt, illetve a „normális" hozamhoz viszonyított csökkenésével jellemzik. Átfogó (regionális) értékelésre jól használhatók a meteorológiai és hidrológiai tényezőkből képzett különféle viszonyszámok, indexek. Ilyen az általam még az 1983-as aszály hatására konstruált aszályossági index (PAI), amellyel az AlsóTisza vidéki Vízügyi Igazgatóságon nagyon sok számítást, feldolgozást végeztünk. Bár az index számítási módszerét többen ismerik (leírása megtalálható a Vízügyi Közlemények 1991. évi 2. füzetében), mégis fölvillantom, hogy az index mit is jelent. Az aszályossági index alapértéke az április-augusztusi középhőmérsékletnek és az októbertől augusztusig számított súlyozott csapadékösszegnek a hányadosa, illetve annak százszorosa. E viszonyszám nevezője tehát nem egyszerű csapadékösszeg, hanem súlyozó tényezőkkel szorzott havi csapadékok összegéből áll. Tulajdonképpen ebben a súlyozásban és a számításba vett időszakban van „elbújtatva" a növény. A növényzet vízigényéhez igazodó szorzótényezők - átlagos hazai vetésszerkezetet föltételezve - 0,1-1,6 között változnak. Az aszályossági index alapértékét különböző korrekciós tényezőkkel még finomítani kell. Ezek a hőségnapok számát, a nyári leghosszabb csapadékszegény időszak hosszát és a talajvíz mélységét fejezik ki. Tapasztalati alapon meg lehetett állapítani, hogy az index 6 fölötti értékei aszályt jeleznek. Ez a küszöbérték. Áz ennél nagyobb értékek az aszály különböző fokozatait jelzik: 6-tól 8-ig mérsékelt, 8-tól 10Aszályossági index [PAI] CC/100mm) < 6 aszálymentes terület 6-8 mérsékelt aszály 8-10 közepes erősségű aszály 10-12 súlyos aszály >12 rendkívül súlyos aszály 1. ábra. Az 1990-es évek aszályainak területi eloszlása •Elóadásként elhangzott az MHT 1995. január 26-i előadóülésén. 25