Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lipták József: Borászati kékalj keletkezése, kémiája, ártalmatlanítása

°C

Ml

ä constans, = 45-50 °C Külső hőmérséklet °C -5 0 5 10 15 Gázfogyasztás m

3/ó 21,5 23,4 25,2 27,1 29 Gáz hőtartalma kW 201 218 236 254 270 Tengely teljesítmény kW 70,35 76,24 82,47 83,76 85,05 Hőszivattyú teljesítménye kW 184 211 241 276 313 Hulladék energia kW 105 113 123 132 142 Összes teljesítmény kW 289 324 364 406 455 Termikus hatásfok kW/kW 1,44 1,49 1,54 1,6 1,68 Még előnyösebben alakul az energiamérleg, ha a hőszivattyú egyben hűtőgépként is működik. Jó példa erre egy szekszárdi műanyagüzem, ahol a fröccsöntő gépeket hűtőtorony beiktatásával hűtötték, a használati melegvizet pedig elektromos bojlerrel állították elő. A két rendszert egyesítettük. A hűtőtornyot hőszivattyúval váltottuk ki. Az evaporátor oldalon a hűtővíz a zárt rendszerben keringve lehűl, a kondenzátor oldalon pedig a fűtővíz veszi át az elvont hőt. Elmarad a hűtőtorony, az általa felhasznált energia, vegyszer, pótvíz, a rengeteg vesződés és megtakarítjuk a fűtőenergia 70%-át. Nem lehet elégszer ismételni, hogy a hőszivattyú környezetbarát! Elektromos meghajtással egyáltalán nem szennyezi a környezetet, gáz vagy dízelmotoros meghajtással az emisszió kevesebb, mint fele a szokásosnál. Egyre súlyosabb károsodással jelentkezik a fosszilis anyagok eltüzelésénél a környezet hőszennyezése. A hőszivattyú hőterhelése csupán 20-30%-a ezeknek, mivel a hő nagyobb részét a környezet lehűtésével nyeri. Joggal tehető fel a kérdés, hogy ilyen előnyök mellett miért nem terjedt el hazánkban is a hőszivattyú. Ennek két oka van. Az egyik gazdasági. Hamis szociális megfontolások miatt az energiaárakat alacsony szinten tartották, nem voltak az energiafogyasztók költségérzékenyek, viszont a beruházási lehetőségek mindig korlátozottak voltak. A hőszivattyú viszonylag nagy beruházási költsége mellett nem volt elég gyors a megtérülés. A másik az új megoldásokkal szembeni túlságos tartózkodás, a műszakiak zömének túlzott konzervativizmusa. Ez különösen a hivatalokban huzamosabban dolgozó műszakiaknál jelentkezik és épp ezek kezében van a döntési lehetőség. Ma már az energiaköltségek kezdik tényleges értéküket közelíteni. A mai árakkal már sok lehetőség van hőszivattyúval nemcsak az energiafelhasználás, hanem a költségek csökkentésére is. Az említett Esztergomi Tanítóképzőnél a hőszivattyús fűtéssel évi 135 m

3 olajat takarítanak meg. 1 m

3 olajat a Főiskola 1994. évben 60 E Ft-ért vett. 135 m

3 x 60 E Ft 8100 E Ft. A hőszivattyú üzemköltsége 1994-ben 2994 E Ft. A megtakarítás 5106 E Ft. A beruházás költsége 1993-ban 8,8 millió Ft volt, megtérülési idő 1,7 év. De kevésbé kedvező esetekben is 2-3 év között van a megtérülés ott, ahol az olajtüzelést vagy villamos fűtést váltjuk ki. Valamivel hosszabb a tartályos PB-gázzal szemben. Még gyorsabb a megtérülés, ahol olajtüzelésű vagy elektromos áramú HMV készítést hőszivattyúval váltanak ki, mert a melegvíz termelés éves óraszáma kb. kétszerese a fűtésinek. Gázfűtésnél ma még hosszú a hőszivattyús beruházás megtérülési ideje. Ha a gázár megindul azon az európai úton, amit az olaj már megtett, akkor egy-két éven belül a gázzal szemben is érdemes lesz hőszivattyút alkalmazni. A gáz ára Bécsben 6,12 Ats, ez megfelel ma 70-80 Ft-nak, szemben a 13 Ft-os magyar gázárral. Hazánk gazdálkodásával szemben a Világbank legfőbb kifogása, hogy pazarló az energiafogyasztása. Egységnyi GDP-re vetítve ötször annyi energiát használunk fel, mint Ausztria és hétszer annyit, mint Japán vagy Németország. A hőszivattyúk elterjedése ezen sokat segíthet. De ehhez a mérnöktársadalom kreativitása, bátorsága és költségérzékenysége szükséges. De épp ilyen fontos, hogy a hatóságok is belássák a hőszivatytyú energiagazdálkodási és környezetvédelmi jelentőségét és mindazokat a kedvezményeket biztosítsák a baruházók számára, melyeket külföldön már megadnak: vámmentességet, adóalapcsökkentést, kedvezményes áramtarifát. Hazánk nagy előnye, hogy a geotermikus gradiensünk igen kedvező. Az átlagos 25-33 m/°C-kal szemben 13-16 m-enként emelkedik 1 °C-kal Magyarországon a föld mélyének hőmérséklete. Az ország nagy részén található - viszonylag kis mélységben - langyos vagy melegvíz. Az olajbányászat során 3000 meddő kút keletkezett, melyekből nagy mennyiségű, l-l kútból MW nagyságrendű energia lenne nyerhető. Megállapítható, hogy vizeink hőenergiája sokszorosa a helyzeti energiának, amit ma általában vízi energiának nevezünk. A vízgazdálkodás egy új ágazatát fejleszthetjük ki, amely gazdagságával, változatosságával a vizes mérnökök alig elképzelhető új feladatait rejti magában. Borászati kékalj keletkezése, kémiája, ártalmatlanítása LIPTÁK JÓZSEF Janus Pannonius Tudományegyetem, Műszaki Főiskolai Kar, Baja Környezetünk állapotának fokozott védelme, a keletkezett hulladékok kezelése, újrahasznosítása korunk legfőbb problémájává lépett elő. A hulladékon belül az emberi egészségre, de az egész ökoszisztémára fokozott veszélyt jelentő veszélyes hulladékok környezetromboló hatásának csökkentése az elsődleges cél. Jelenleg a hagyományos eljárások mellett egyre inkább teret kapnak a környezetbarát biotechnológiai eljárások, amelyek az ártalmatlanítás során nem károsítják környezetünket. Hazánkban a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége évek óta enyhén emelkedő tendenciát mutat. A veszélyes hulladékok speciális csoportja a mérgezőtoxikus) hulladékok, amelyek annak ellenére, hogy viszonylag kis mennyiségben keletkeznek, az emberi szervezetben múló vagy tartós egészségkárosodást, esetleg halált okozhatnak. Ide tartozik a cianid-tartalmú kékalj is. 23