Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - AZ ÁLLAMI VÍZÜGY-MŰSZAKI TERVEZÉS - Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi-műszaki tervezésének történetéből - Varga Gyula: Vízügyi tervezés a Tiszántúlon

Ezen tanulmánytervek alapján készültek el azután az első rendű főcsatornák kiviteli tervei. Külső megbízás alapján elsősorban rizstelepek kiviteli tervét készítettük, de akadt terveink között legelő öntözés, és barázdás szántóföldi öntözés kiviteli terve is. Az 1960-as években a tereprendezéses rizstelepek, öntözőtelepek tervezése, és a hazánkban ekkor megindult esőztető öntözőtelepek és öntöző fürtök tervezése képezte fő feladatunkat. A rizstelepek kiöregedése, egyenlőtlen vízborítás miatti elgyomosodása következtében országos kampányszerű munka volt a régi rizstelepek tereprendezéses rekonstrukciója, és az új rizstelepek és szántóföldi öntözőtelepek tereprendezéssel történő építése. Ezek tervezését a TÖR területén Osztályunk végezte. Felszeghy Béla osztályvezető olyan technológiai módszert fejlesztett ki a tereprendezés tervezésére, amit országosan elismertek és alkalmaztak, sőt ezt a módszert a Műszaki Egyetem oktatási anyagába is beépítették. Magam az esőztető öntözésben láttam nagy lehetőségeket, s inkább ezzel foglalkoztam. Ekkor készültek a Püspökladányi Zöldmező Tsz. és Petőfi Tsz. valamint a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. esőztető öntözőtelepei, és a Nagyhegyesi Kísérleti Esőztető Öntözőfürt és a Hajdúszováti Esőztető Öntözőfürt kiviteli tervei, hogy csak a nagyobbakat említsem. A TÖR helyszínrajzán (2. ábra) az a. c. nyomócsöves esőztető öntözőtelepek helye is látható. Az esőztető öntözés terén fáziskésés nélkül tartottuk az országos színvonatai, ezért kaptunk megbízást a Kalocsai és Balatonaligai Kísérleti Esőztető Öntözőfürtök tervezésével egyidőben a Nagyhegyesi Kísérleti Esőztető Öntözőfürt tervezésére. Ekkor még a nyomásközpont kiviteli tervét az automatikával együtt a VIZITERV készítette (1963), később azonban nemcsak létszám, hanem minőségfejlesztés is volt az Osztályon, s ez lehetővé tette, hogy 1969-ben már a Hajdúszováti Esőztető Öntözőfürtnek a szivattyútelepe tervét és automatikus vezérlését is saját tervezésben végezzük. Itt alkalmaztuk az országban elsőként az esőztető öntözőfürtök tervezésénél a számítógépes optimumkereső csőméretező módszert (dr. Ijjas István által kidolgozott számítógépes módszer). Az 1970-es években a KEVITERV megalakítása után az öntözőtelepek tervezése az ő profiljukba került. Vízhasznosítás vonalán a TIVIZIG Műszaki Tervezési Osztálya elsősorban a TÖR főműveinek rekonstrukciós tervezési munkáival foglalkozott ettől kezdve. Ilyenek voltak a K-III-K-IV, K-VIII. öntöző főcsatornák rekonstrukciós terevi, valamint az Osztályon készült KeletiFőcsatorna szivárgásvizsgálata tanulmányterve alapján a KFCS övárkainak rekonstrukciós terve. Nagyjelentőségű volt még a későbbiek során a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) beruházási programjának és főmű kiviteli terveinek készítése is. Külön téma az a műszaki fejlesztést szolgáló tervezés, amit 1971 őszén az OVH megbízásából a Négyoldalú Együttműködés keretében végeztünk Debrecenben Bulgária, Német Demokratikus Köztársaság és Szovjetunió szakértőivel együtt. Erről a tervről részletesen beszámoltam „Öntözőtelep tervváltozatok gépi mozgatású esőztető berendezések alkalmazásával" címmel a Hidrológiai Közlöny 1973. évi 2. számában. A tervezésben mint a magyar munkacsoport vezetője és a Debrecenben folyt tervezés házigazdája, s a róla készült orosz és magyar nyelvű tervdokumentáció összeállítója vettem részt. 2.2. Vízrendezés. Az aszályos ötvenes években vízrendezési tervet alig kellett készítenünk. A hatvanas évek elején nedvesebb évek voltak, ekkor már számos helyi vízrendezési tervet készítettünk a külső megbízók (Állami gazdaságok, Termelőszövetkezetek, Városi és Községi Tanácsok) részére. Ezek között egyre több belsőségi vízrendezés is akadt. Vízrendezési terveinknél egyre inkább érvényesült a komplex vízgazdálkodási szemlélet, ami köszönhető volt a vízrendezési szakágazatnál párhuzamosan folyó tanulmánytervezési munkának. Külön meg kell itt említeni dr. Csipai Imre csoportvezető mérnök fejlesztési munkásságát. Elkészítettük a Királyéri-vízrendszer fejlesztési tervét, saját tervezésben készült el a Rejei és Folyási szivattyútelep kiviteli terve, a Hortobágy és Hortobágy-Berettyó főcsatorna kotrási és hullámtér rendezési terve, a komplex célokat szolgáló Kösely vízleadó útvonal, a Királyér-Árkuséri főcsatorna terve, a K-V. és K-XI. tározó beruházási munkáinak terve a szükséges műtárgyak tervével együtt. Ugyancsak elkészültek a Hamvas főcsatorna beruházási tervei a torkolati szivattyútelep tervével együtt, az Alsó-Nyírvíz belvízrendszer fejlesztése az Erdőspusztai-tórendszer terveivel együtt, a Tetétleni-belvízrendszer fejlesztése, valamint a HAGE térség vízrendezési főműveinek beruházási tervei, a Beretytyó-Sebes-Körös térség vízrendezési főműveinek beruházási tervei a műtárgytervekkel és szivattyútelepek terveivel, mint pl. a Tordai, Tetétleni, Tilalmas, Karádéfoki, KFCs-Hamvas, Alsó Ó-Beretytyó, Kiskőrös, Erdőföldi, Telekcsikóstói szivattyútelep komplett tervei. 2.3. Árvízvédelem. Árvízvédelmi biztonságunk fejlesztése érdekében is számos tervet készítettünk. Elkészültek a Tisza töltés-erősítésének, helyenként áthelyezésének, hullámtér rendezésének és hullámtéri vezérárkainak kiviteli tervei. Tanulmánytervet, ennek alapján kiviteli tervet kászítettünk a tiszai második védvonalnak, a lokalizációs vonalnak a kialakítására. Ezek zöme kivitelezésre is került, más része készen áll esetleges árvíz idején történő felhasználásra. A Tisza II. vízlépcsővel kapcsolatos szivárgó rendszer és mentett oldali padkarendezés terveinek készítésében is jelentősen közreműködtünk. A Berettyó folyón több középvízi szabályozási és töltéserősítési tervet készítettünk. Elkészítettük a Szeghalom-Csökmői vésztározó tanulmánytervét és kiviteli terveit, lokalizációs töltés terveket készítettünk a Berettyó és Sebes-Körös közötti területre, s töltéserősítési kiviteli terveket készítettünk a Sebes-Körös több szakaszára. Talajmechanikai Csoportunk fúrásokkal és horizontális ellenállás szelvényezéssel feltárta az árvédelmi töltéseket keresztező régi holtmedrek veszélyességét, s a sürgősség sorrendjében terveztük a töltéserősítéseket az árvízvédelmi biztonság fokozása érdekében. Gát és csatornaőrtelepeink nagy részének elkészítettük a felújítási, korszerűsítési terveit, illetve új őrtelepeket terveztünk a villamosítási és vízellátási tervekkel együtt. Osztályunk dolgozói aktívan kapcsolódtak be szükség esetén az árvédekezési munkába. 2.4. Magasépítés. A már említett gát és csatornaőrtelepek tervezésén kívül saját tervezésben készült el a hajdúszoboszlói TIVIZIG Gépüzem és ABKSZ telep épületeinek zöme. Ugyancsak saját terveink alapján történt a szakaszmérnökségek épületeinek felújítása és bővítése a vízellátás, szennyvízelvezetés és fűtés korszerűsítését is beleértve. 2.5. Vízrajz. Osztályunk tervei alapján vízrajzi beruházásból épült meg a Berettyó folyón és a Kálló-Konyári ágon egy-egy vízmérő műtárgy. Ezenkívül vízhasznosítási, illetve vízrend^ési beruházásból több Venturi vízmérő műtárgy és Parshall csatorna terve készült, amelyek a VITUKI által is támogatott országosan is ajánlott mintaterwé váltak. 2.6. Vízellátás, csatornázás. Vízellátás és csatomázás tervezéssel az Osztály az 1960-as években foglalkozott. Itt készültek Püspökladány, Tiszalök, Nagyléta-Vértes, Egyek, Zsáka-Furta és még 25 kisebb község korszerű, törpevízműves vízellátási tervei (tervezési csoportvezető Kovács Béla mérnök volt). Itt készült néhány zárt csatornán kívül Tiszalök szennyvízcsatornázásának kiviteli terve is. A KEVITERV megalakulásával ez a tervezési profil átkerült annak Debreceni Irodájához, azonban 1992-től a most már Komplex Mérnöki Irodaként működő tervezési osztály a szükségszerű profilbővítés kapcsán ismét több település szennyvízcsatorna hálózatát és szennyvíztisztító telepét tervezte meg napjainkig. 34