Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Csath Béla: 125 évvel ezelőtt kezdődött a Városliget 1. sz. fúrás

A 19. IWSA Kongresszus szakmai témái Budapest, 1993. október 4-8. Nemzetközi beszámolók: 1. A teljes körű környezetvédelem - vízvédelem 2. Együttműködés a vízkészletek jobb védelmének elérésében 3. Vízár-politika Magyar beszámoló :Dr. Szőke Ferenc (Fővárosi Vízművek) 4. A „Public Relations" szempontjai 5. Környezetvédelmi és műszaki szempontok a vízellátási tervezésben Magyar beszámoló: Zsuffa András (MÉLYÉPTERV) 6. A fertőtlenítés és a fertőtlenítés melléktermékei Magyar beszámoló: Dr. Csanády Mihály (OKI) 7. A közüzemi vízelosztó hálózatok csővezetékeinek belső korróziója Magyar beszámoló: Arzt J. és Csernyánszky L. (Fővárosi Vízművek) 8. Az ICA (Műszerezés, Szabályozás, Automatizálás) rendszer alkalmazása a vízkezelésben és a vízminőség-ellenőrzésben 9. Közvetlen és közvetett vízújrafelhasználás Speciális témák: 1. Biológiai aktivitás az elosztórendszerekben 2. Membrántechnológia 3. Víztisztítóművek iszapjainak kezelése és elhelyezése 4. A kezelt vizek fogyaszthatóságának biztonsági szempontjai 5. Víztisztító berendezések rekonstrukciója és teljesítménynövelése Magyar dolgozat: Franczia T. és BukovszkyA. (Fővárosi Vízművek) 6. A vízelosztó hálózatok fejlesztése Magyar hozzászólók: Zimmer P., Dauner F. és Somos A. 7. Vízelosztó hálózatok igazgatási feladatai Magyar hozzászólók: Zimmer P., Eckhardt T., Szabó G., BorsonyiA., Énekes G., és Szabó J. 8. Laboratóriumi információs rendszerek Magyar hozzászóló: Tolnai B. 9. Nem pontszerű szennyeződések 10. A katódos védelem műszaki megoldásának helyzete 11. Peszticidek a vízben 12. Vízellátási és víztisztítási rendszerek (szükség-vízellátás) természeti csapások esetére Magyar dolgozat: Dr. Vasváry V. Magyar hozzászólók: Gyulafi G. és Becker K. 13. A víz ára és a víztakarékosság közötti összefüggés Magyar dolgozat: Várszegi Cs. 14. A csőanyag megválasztása Magyar dolgozat: Oláh F. 15. A talajvizek szennyeződés elleni védelme Magyar hozzászólók: Orbán J. és Szlabóczky P. AltnöderA. ésLublóiP. Megjegyzés: A19. IWSA Kongresszus szakmai anyaga a Magyar Hidrológiai Társaság titkárságán betekintésre rendelkezésre áll. 125 évvel ezelőtt kezdődött a Városliget 1. sz. fúrás A Magyar Hidrológiai Társaság Történeti Bizottsága, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Történeti Bizottságával és a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya, valamint a „Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény" közösen dia- és videofilm vetítéssel előadóülét tartott 1993. november 15-én „125 évvel ezelőtt kezdődött a Városliget 1. sz. fúrás" címmel, amely nevezetes fúrástörténeti évforduló volt a hazai mélyfúrás életében. Tóth János üdvözlő szavai szerint „a mai emlékülésen felidézzük azon eseménysorozatot, amely előzménye volt a városligeti fúrás megindításának és ezzel a hőn várt hévízkút feltárásának". Az előadóülés az eddig megszokott tárgysorozati formától eltérve, formabontó volt. Fejér László a narrátor szerepét betöltve összekötő szöveggel látta el a közreműködő előadók által elmondott ismertetéseket. Dr. Pataki Nándor a „Pesther Tageblatt" 1866. június 14. számában közölt .Artézi kút a Városligetben" című cikket ismertette. A „Hon" című újság október 5-i számában levő ,A városligeti tó és Zsigmondy terve" címmel írt cikkről dr. Korim Kálmán adott számot. Az 1866. november 24én kelt, Zsigmondy által Pest város tanácsához címzett beadványából részleteket ismertetett dr. Dobos Irma. Dr. Pataki Nándor, Kákái Aranka (Balogh Pál újságíró álneve volt) írt cikkében olvasható Zsigmondynak Pest város tanács tagjaival való találkozását elevenítette fel. Zsigmondynak a fúrás ügyében készült tanulmányát, amelyet a Magyarhoni Földtani Társulat 1868. december 12-i ülésén olvasott fel, dr. Dobos Irma ismertette. Ezt követő összekötő szöveg alapján dr. Korim Kálmán a Pester Telegraf 1867. január 27-i számából idézett részleteket, majd ismét dr. Dobos Irma számolt be arról, hogy 1867. május 13-án befejeződött margitszigeti fúrással „Zsigmondy elméletileg felállított tételeit a legfényesebben bebizonyította." Fejér Lészlótói tudhattuk meg, hogy a városi közgyűlés 1867. június 19-én újból foglalkozott a kút fúrásával és a kivitelezést egyhangúan Zsigmondy Vilmosra bízták. Dr. Pataki Nándor a július 8-án létrehozott albizottmányi tanácskozás, míg dr. Korim Kálmán, Szentkirályi Mór főpolgármester elnöklete alatt 1867. augusztus 14-én történt megbeszélés jegyzőkönyveiből olvastak fel részleteket. A közgyűlés a beterjesztett javaslatok után egy bizottságot hozott létre a szerződéskötésre, mely események után dr. Pataki Nándor a „Budapesti Közlöny" 1868. január 17-iki számában megjelent „Szerződés"-t ismertette, „mely egyrészről sz. kir. Pest városa, - másrészről Zsigmondy Vilmos között köttetett". A szerződéskötésre március 3-án került sor, mely másnap elnyerte Pest város közgyűlésének jóváhagyását - közölte Fejér László -, melynek főbb pontjait dr. Dobos Irma ismertette. A kivitelezés megkezdésére létrehozott artézi kútbizottság 1868. március 6-án elfogadta a kút helyének kijelölését és a tanács általi jóváhagyást kővetően Zsigmondy Vilmos 1868 márciusában hozzáfogott a fúrási munkák előkészítéséhez, melyről a továbbiakban Csath Béla számolt be. Bebizonyította kutatásai alapján, hogy a fúrótorony készítése során a Kind-fé\e fúrótornyot vette alapul. Részletesen ismertette a „fúrház"-ban elhelyezett „fúrógépek"-et, a „nyomattyú"-t vagy „fúróemeltyű"-t azaz a himbát, az igazító csavar szerepét, a „fúr-eszközök"-et, a „béllelet"-et, (béléscsövet) és a kéziszerszámokat. Az előkészítő munkák után Zsigmondy 1868. november 15-én megkezdte a fúrást, eleinte kézierővel és nappali műszakban. A Pesti Hírlap december 6-i számában adott hírt a fúrás megkezdéséről és hogy már „8 ölnyi mélységre fúrtak". Ezzel megkez52