Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bíró Péter: A Kis-Balaton halállományának változásai

11 faj közel 5000 egyedének vizsgálata alapján megállapították, hogy annak 53%-a küsz, 10%-a ezüstkárász, 9%-a bodorka, 7%-a dévér, 6%-a naphal, kb. 4-4%-a vörösszárnyú keszeg és szivárványos ökle volt, míg 1-2% között ponty, csuka és sügér ivadékot találtak. A VITUKI ivadék-vizsgálatai során 21 faj képviselőit találta meg, melyek relatív előfordulási gyakoriságát értékelte. Eredményeik alapján megállapították, hogy a gyöngyös razbóra volt az egyik leggyakoribb ivadék korú halfaj a térségben, aminek képviselőit a PATE kutatói nem találták meg 6 évig tartó vizsgálataik során. Az aduit állomány vizsgálata során 1989-ben 11 fajt találtak meg (810 db). Legnagyobb számban különösen a rendszeresen halászott Szabari-vízen - ezüstkárászt találtak: 671 db-ot (83%). 64 db (8%) compót fogtak, míg a többi faj 0,9-2% közötti mennyiségben volt. Az MTA BLKI kutatócsoportja február-november között 24 fajhoz tartozó 2454 db halat gyűjtött be, melyek között a pontyfélék (ezüstkárász) domináltak: 15,4-39,3 (átlagosan 29,8%). Megállapították, hogy Zalaapáti térségében az ezüstkárász részaránya még nem kiugró, de a tározótérben (Zalavári híd és 4T környéke), illetve a tározótér alatti Zala szakaszon már jelentősen meghaladja a többi halfaj mennyiségét. A bodorka 17%, a vörösszárnyú keszeg 7,8%, a küsz 8,1%, a compó 4,4%, a csuka 8,4% átlagos részarányban fordult elő, míg a többi faj szórványosan. A ritka és veszélyeztetett fajok közül előkerült a csapósügér, kövicsík, vágócsík, réticsík és fejes domolykó. 1989 során 24 faj közül az ezüstkárász 99-267 db (15,639,3%), a bodorka 37-178 db (8-28,1%) és a vörösszárnyú keszeg 10-96 db (2,2-12,3%) mennyiséggel szerepeltek. Gyakoriak voltak a küsz (10-104 db; 1,3-16,4%) és a compó is A KBVRI. ütem területén és i (BLKI: 1988-92., il (13-38 db; 2,8-5,7%). A csuka mennyisége 20-100 db (3,212,8%), a pontyé 2-27 db (0,3-4,7%), a baliné 8-49 db (1,47,7%), a harcsáé 0^* db (0-0,9%) voltak (Bíró 1990). 1990-ben a PATE kutatói folytatták a 0+ kororsztály vizsgálatát. Ugyanazon 11 faj hasonló mennyiségű egyedét (5606 db) fogták ki, mint az előző évben. Az állomány-szerkezet is nagyfokú hasonlóságot mutatott. Az MTA BLW munkatársai március-augusztus között 1247 db halat gyűjtöttek, melyek 23 fajhoz tartoztak. Jellemző volt az ezüstkárász (átlag 32%), illetve egyéb pontyfélék dominanciája (küsz, bodorka, vörösszárnyú keszeg). Az előző évhez viszonyítva csökkent a csuka előfordulása, nőtt a baliné. A ritka és veszélyeztetett fajok közül a korábbiakban túlmenően a fenékjáró küllőt találták meg. A Hídvégi-tó déli vízgyűjtőjének vizsgálata során megállapították, hogy a Kiskomáromi-csatorna egyik oldalága a védett réticsík fő előfordulási helye, míg a Garabonci malomcsatornában 3 ritka és védett faj fordul elő: felpillantó küllő, vágócsík, kövicsík. Vizsgálták a tervezett II. ütem vízgyűjtőjén a Marótvölgyicsatorna halfaunáját és megállapították, hogy az előforduló 14 faj közül domináns a bodorka, a csuka, a csapósügér, az ezüstkárász és a gyöngyös razbóra, valamint a szivárványos ökle. A fejes domolykó itt is gyakori volt. 1990-ben 23 faj között az ezüstkárász mennyisége 108-268 db (24-64,1%), a bodorka 13-151 db (7,2-21,2%), a küsz 17-153 db (6,3-17,2%), a vörösszárnyú keszeg 5-50 db (2,8- 11%) között szerepelt. A csuka egyedszáma 1-33 db (0,5-5,7%), a pontyé 0-8 db (0-0,2%), a baliné 4-40 db (0,9-7,3%), a harcsáé 0-1 db (0-0,2%) volt a négy gyűjtőhelyen (Bíró 1990, Bíró és mtsai 1990). 1. táblázat >6 vizekben regisztrált halfajok 1993. évi kutatások) Intézmény Halfaj VITUKI PATE BLKI 1993 1. Lápi póc - Umbra krameri* + +(É-D) 2. Csuka - Esox lucius + + + + 3. Bodorka - Ruíilus rutilus + + + + 4. Amur - Ctenopharyngodon idella + 5. Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus + + + + 6. Fejes domolykó -Leuciscus cephalus + + 7. Jászkeszeg - Leuciscus idus + 8. Bálin -Aspius aspius + + + + 9. Szélhajtó küsz-Alburnus alburnus + + + + 10. Karikakeszeg - Blicca bjoerkna + + + + 11. Dévérkeszeg -Abramis brama + + + + 12. Bagolykeszeg-Abramis sapa + 13. Compó - Tinea tinea + + + + 14. Gyöngyös razbóra - Pseudorasbora parva + + + + 15. Szivárványos ökle - Rhodeus serius amarus + + + + 16. Széles kárász - Carassius carassius + + + + 17. Ezüstkárász - C. auratus gibelio + + + + 18. Ponty - Cyprinus carpio + + + + 19. Fehér busa - Hypophthalmichthys molitrix + + 20. Kövicsík - Noemacheilus barbatulus* + + 21. Réticsík - Misgurnus fossilis* + + + + 22. Vágócsík - Cobitis taenia* + + + 23. Harcsa - Silurus glanis + + + + 24. Angolna -Anguilla anguilla + + + + 25. Naphal - Lepomis gibbosus + + + + 26. Csapósügér - Perca fluviatilis + + + + 27. Durbincs - Gymnocephalus cernua + + 28. Fogassüllő - Stizostedion lucioperca + + + 29. Folyami géb - Neogobius fluviatilis + + 30. Fenékjárő küllő - Gobio gobio — + +(É) 31. Felpillantó küllő - G. uranoscopus* + összesen: 24 23 30 20 * = védett faj; É = Balaton északi befolyó; D = Balaton déli befolyó 33