Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A gerecsei- és a budai-hegységi pliocén-negyedidőszaki édesvízi mészkövet lerakó hévforrástavak paleo-hidrogeológiai viszonyainak vizsgálata

IRODALOM [1] Balta Z.-KorpásL.: A Dunazug-hegységi vulkánitok térképezésének módszertani kérdései. A MÁF1 Évi Jelentése 1978-ról, 1980. 233-238. [2] FTV: Vízföldtani és talajmechanikai szakvélemények 1960-1990. Adattár. Kézirat. [3] Gábris Gy.: A vízhálózat és szerkezetösszefüggései. Földtani Közlöny, 116. 1.1986. 45-46. [4] KertészP. et al.: Szentendre mérnökgeológiai térképezéséhez készült fúrások kőzetmechanikai vizsgálata. 1986. Szakvélemény, 1-57. [5] Lengyel E.: A Dunazug-hegység andezitterületének felépítése. A MÁFI Évi Jelentése 1951-ról, 1953. 17-29. [6] Miczek Gy.: Szentendre geomorfológiai térképezése. Mérnökgeológiai Szemle, 38.1989. 91-104. [7] PécsiM.: Morfológiai megfigyelések a Duna völgyében Dunabogdány-Szentendre és Nógrágverőce-Dunakeszi között. Földrajzi Értesítő, 2. 2. 1953. 149-175. [8] Scheuer Gy.-Tóthné Németh I.: A Budakalász-óbudai öblözet építéshidrológiai viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 1982. 24-27. [9] Szentirmai I.: Szentendre földtani viszonyai az építésföldtani térképezés tükrében. Mérnökgeológiai Szemle, 38. 1989. 105-121. [10] Szentirmai L-né: Szentendre építésföldtani térképezése. 1980-1990. FTV Adattár. Kézirat. [11] Vendl A.: Az Esztergom-Visegrádi andezithegység forrásai. Hidrológiai Tájékoztató, jún. 1969. 95-100. [12] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás potenciálja. Földrajzi Értesítő, 31.1. 1982. 67-81. [13] Wein Gy.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtani Közlöny, 69. 1-3.1939. 26-52. A gerecsei és a budai-hegységi pliocén-negyedidőszaki édesvízi mészkövet lerakó hévforrás tavak paaleo-hidrogeológiai viszonyainak vizsgálata DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés A gerecsei és a budai-hegységi édesvízi mészkő előfordulások egy része a megfigyelések és a vizsgálatok szerint tavimocsári típusú, mert olyan tavakban keletkeztek, amelyeket kalciumban gazdag hévforrások tápláltak. A hegységek területén biztosan 24 ilyen hévforrás tó mutatható ki, figyelembe véve a recens tatai (Fényes források) és a Római fürdői forrásokat is. Az egyes előfordulások tanulmányozása során megállapítható volt, hogy a felhalmozódott karbonát anyag vastagságában, horizontális kiterjedésében és kifejlődésében az általános típusjellemzőkön túlmenően jelentős eltérések tapasztalhatók. Egyes előfordulásoknál a mészkő vastagsága nem haladja meg a 4 m-t sem, másoknál pedig eléri a 40 m-t, továbbá hasonló nagyságbeli eltérések mutatkoznak vízszintes kiterjedésükben is, megjegyezve azt, hogy a hegységek legnagyobb előfordulásai (Mogyorós bánya, Kőhegy, Süttő, Haraszthegy, Dunaszentmiklós, Új-hegy - Öreghegy stb.) éppen a hévforrástavakban keletkeztek. Kiindulva abból, hogy a tavi-mocsári típusú édesvízi mészkövek alapvetően visszatükrözik azokat a vízföldtani viszonyokat, amelyek felhalmozódásuk során keletkezésükben közrejátszottak, vizsgálatukkal és az észlelt jelenségekből rekonstruálni lehet az egykori környezetet, a tó nagyságát, mélységét, élettáji tagolódását és egyéb folyamatokat (vízszin emelkedés-süllyedés, parteltolódás) valamint a tó, mint üledékgyűjtő medence kialakulásának okait. Ennek eredményeit kívánjuk röviden felvázolni és ismertetni. 2. A karsztos területek karbonátképző állóvizei és típusaik Az állóvizeknek egy része a karsztos hegységekben és az azokhoz hidrológiailag kapcsolódó területeken találhatók. Ezek az állóvizeken belül külön csoportot képviselnek, mert a tavakra általánosságban jellemző adottságokon túlmenően csak a karsztos területekre érvényesülő jelenségekkel és a karsztvízföldtani folyamatokkal állnak összefüggésben, természetesen átmeneti típusokkal. A karsztos területek állóvizeinek csoportosítása, típusba sorolásuk számos szempont alapján történhet [7], így genetikai, morfológiai, hidrodinamikai, vízutánpótlódás, vízmélység, vízhőmérséklet, vízkémia, nagyság, alak stb. szerint osztályozhatók. Ilyen szempontokat figyelembe véve a karsztokhoz kapcsolódó karbonát képző tavakat keletkezésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: K 2. fúrás 3.fúrás 1. ábra. A dunaalmási Csokonai forrásnál feltárt felsőpleisztocén végi - holocén hévforrástó áttekintő vízföldtani szelvénye 1. Mocsári és folyóvízi üledékek, 2. Édesvízi mészkő, 3. Folyóvízi kavics, 4. Pliocén üledékek (agyag, iszap), 5. Csokonai forrás, 6. Hévíz feláramlás 28