Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai László-Szentirmai Lászlóné: Adatok Szentendre vízföldtanához

a főmérnök, nem lehet periférikusán mozgó, vagy kiszorított PR szakemberekkel jó munkát végeztetni. A PR vezetőkkel a KHVM Vízkárelhárítási főosztálya folytat rendszeres konzultációt de hitünk szerint, ahogy a vizig egészére kiterjedő PRmunka megindul -, ezeket az embereket fogja össze hívni a vízrajzi, a vízkészletgazdálkodási, a vízellátási és a többi szakágazat is. Ennek köszönhetően ma már készülnek a nyilvánosságtervek, egyre általánosabb gyakorlat a sajtó-háttér dosszié, és készül a központi elveket tartalmazó általános szórófüzet is. E mellett a vízkár PR keretében elhatároztuk, hogy a legfiatalabb korosztályt, az óvodásokat is megszólítjuk. A jövő nemzedékének vízügyi orientáltságú képzését úgy gondoltuk egy társasjátékkal lehet legjobban elérni. Hosszas fejlesztés után szerény anyagi lehetőséggel elkészült 1000 db játék, aminek átadására 1994-ben kerülhetett sor. Jó alkalom adódott erre a célra a „Víz Világnapja". Úgy gondoltuk, hogy a játék kifejlesztésében is közreműködő Gazdagréti óvodában ezt a játékot jelképesen a Miniszter úr adja át, aki erre ígéretet is tett. Sajnos végül is nem tudott ott lenni, és ez ékesen mutatja a PR és a nyilvánosság munka közötti különbségét. Ha e programunkban a meghatározó elem a miniszter jelenléte lett volna, akkor ez a rendezvény összeomlik. Itt azonban a lényeg a gyermekek megismertetése volt a vízkárelhárítással, a vizek szeretetével. És a Víz Világnapján az ország 12 igazgatóságánál, valamint Budapesten összesen 1000 óvoda kapta meg a játékot és másnap sok ezer óvodás ismerkedett hazánk nagy folyóival, a hajózással, az árvízvédelemmel és a vizek mozgásával. A siker tehát a sajtó jelenléte nélkül is teljes. A sajtó teljes mellőzésével folyt az a munkánk is, amelynek keretében a 3017 település mindegyikét megszólítottuk és megkérdeztük, hogy a vízkárelhárítás által az elmúlt három évben kiadott és a vizigek által az önkormányzatokhoz eljuttatott szakmai sorozatfüzet négy első eleme hogyan hasznosult. Ez a kérdőíves megkérdezés több célt is szolgált túl azon, hogy jelezte: komolyan gondoljuk a füzetet, mert használhatósága után érdeklődtünk, jelezte azt is, hogy jó füzetet akarunk csinálni és olyat amire szükség van (felmérés szerint a hatósági engedélyezés megismerésére van leginkább igény). Ugyanakkor a 3017 település megszólítása lehetőséget ad területenként eltérő kapcsolati intimitások felmérésére, a kapcsolatok szintjének áttekintésére, az önkormányzati szakemberek jelenlétének feltérképezésére és arra, hogy a vizigek ilyen jellegű munkájáról egy hiteles fényképet készítsünk. Ugyanakkor az eredményeket az önkormányzati szaklapban történő publikálással vissza is jelzünk; bemutatva ezzel, hogy mi lett a vizsgálatunk eredménye. Éz fontos alapeleme a PR-nek. Ennyit dióhéjban a vízkár PR gondolkodásáról és eredményéről. Ennyit arról, hogy világosan látható legyen itt egy nagyon komoly, hosszútávra kiható átfogó munka első lépését tettük meg. Van image teremtő sajtó munka, van továbbképzés, van szociológiai felmérés, és van vezetéselméleti továbbképzés, ami mind fontos eleme a jó működésünknek, de ezeket csak ar egyszerűség okán lehet PR-nek nevezni. A munkának még az elején vagyunk, de a PR csak a gondolkodásmód és a szemlélet átformálódásával képes valóságos segítséget adni a vezetésnek, aminek eredményessége azon mérhető le, hogy partnereink visszajelzése, tevékenységünk elfogadottsága jobb lesz, mint volt. Adatok Szentendre vízföldtanához DR. SCHEUER GYULA-SZENTIRMAI LÁSZLÓ-SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ A város két nagy morfológiai tájegység területén fekszik. A hegy- és dombvidéki részek a Visegrádi-hegység szerves tartozékai. E területekre az erős tagoltság a jellemző, mély eróziós völgyekkel, meredek, helyenként függőleges völgyoldalakkal, amelyek között gerincek, völgyközi hátak alakultak ki [6], A másik nagy morfológiai egységként különíthetők el a Duna völgyéhez tartozó területek, amelyeknél csatlakozva a dombvidéki részekhez a folyó eróziós és üledék-felhalmozó tevékenysége volt a fő felszínformáló tényező [3, 7]. A domb- és hegyvidéki részeken túlnyomórészt a Visegrádihegységet felépítő miocén vulkánosság szórt anyagának különböző változatai (andezittufa, agglomerátum, tufit féleségek) fordulnak elő. Helyenként a vulkáni összlet felső-oligocén fekükőzetei is a felszínre bukkannak agyag, homok, homokkő konglomerátum kifejlődésben [1, 2, 4, 5, 9, 10, 13]. E képződményeket kisebb vastagságban negyedidőszaki lejtőtörmelék, lejtőlösz, és a völgyekben görgeteges, kavicsos patakhordalék takaija le. A Duna völgyében a harmadidőszaki kőzetekre pedig a folyó kavicsos, homokos, iszapos, agyagos üledékei halmozódtak fel, esetenként a 15 m-es vastagságot is meghaladva [8]. Vízföldtanilag az általunk vizsgált területet, amely túlnyomórészt a város belterületére terjedt ki, hat önálló, egymástól független vízháztartással rendelkező résztájegységre lehet tagolni. Ezek közül négy a dombvidéki részeken található, kettőt pedig a Duna völgyében lehet elkülöníteni (1. ábra). A megfigyelések és a kutatási eredmények alapján a domb- és hegyvidéki részeken a harmadidőszaki kőzetekben a résekben és a töredezet kőzetszakaszokban tározódik [11, 12] a víz egységes vízfelületet alkotva, és áramlik a megcsapoló erózióbázisok irányába. A vizsgált terület dombvidéki részét négy mély, nagy esésű patakvölgy tagolja, amelyek északról dél felé haladva a következők: a Sziklás-, Sztelin-, Sztaravoda- és a Bükkös-patak. Ezek a köztük levő területek felszínalatti vizeinek erózióbázisai és egyben a vízföldtani résztájegységek elterjedésének határai is (2. ábra). így a rés- és hasadékvizek vízföldtani viszonyai alapján, helyi megnevezéseket figyelembe véve, az alábbi résztájegységek különböztethetők meg a Visegrádi-hegység mint önálló, nagy vízföldtani tájegységen belül: a) Kada-hegyi tájegység, b) Pismányi tájegység, c) Izbég - Belvárosi tájegység, d) Püspökmajori tájegység. A vizsgált területről szerkesztett vízföldtani szelvényen (2. ábra) feltüntettük az egyes tájegységek elhelyezkedését, a vízszint mélységét és annak mozgásirányát. A Kada-hegyi vízföldtani tájegység a város legészakibb részén található. Legmagasabb része a Kada-hegy-Nyerges-hegy gerincvonala, amely meredek peremmel végződik el a Dunánál. A tájegység területileg a Sziklás- és a Sztelin-patak mély völgye között húzódó északnyugat-délkeleti csapásirányú részt foglalja magába, amelyet meredek völgyvonalak, mély vízmosások tagolnak. A terület morfológiai tagoltságát fokozzák még a lejtőkön kialakult nagyon gyakori csuszamlások is. A tájegység legelterjedtebb kőzetfélesége a miocén vulkánosság anyaga (tufa, tufit, agglomerátum), de ezen kívül előfordulnak a felső-oligocénben lerakódott agyag, homokkő, konglomerátum képződmények is. 25