Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Körmendi László: Kézikamerás légifelvételek motoros sárkányrepülőről

viszont, hogyha hagyjuk teljesen feltöltődni ezt a mellékágat is, akkor a Kádár-sziget már nem lesz a régi. Veszélybe kerül az egyedülálló állat- és növényvilága, az érintetlensége. 7. Köszönetnyilvánítás Az eredeti és részletes tanulmány a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intézetének Vízhasznosítás, Vízrendezés Tanszékén diplomadolgozatként készült. A szerző ezúton is szeretne köszönetet mondani konzulen­seinek, Sziebert Jánosnak és Vörös Bélának; valamint a VITUKI három munkatársának, Szél Sándornak, Józsa Jánosnak és Gáspár Csabának a dolgozat elkészítésében nyújtott támogatásu­kért. Ezen kívül még azoknak, akik a méréseket végrehajtották, vagy abban segítséget nyújtottak. IRODALOM [1] A gemenci hullámtér rehabilitációja. VITUKI; RIZA; Delfti Hidraulikai Intézet jelentés. [2] Gáspár Cs.: Numerikus Hidraulika K+F. VITUKI jelentés, 1987. [3] Gáspár Cs.-Józsa J.: Numerikus Hidraulika K+F. VITUKI jelentés, 1988. Kézikamarás légifelvételek motoros sárkányrepülőről KÖRMENDI LÁSZLÓ Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Baja A Pollack Mihály Műszaki Főiskola (PMMF) Vízgazdálkodási Intézetének Vízépítési és Gazdasági Tanszékén az 1989 évtől kezdődően foglalkozunk sajátkészítésű, kismagasságből (500­1000 m) végzett légifotózás lehetőségének vizsgálatával. A kezdetben műkedvelő, amatőr szinten készített felvétel­sorozatok alapján, a kedvező szakmai fogadtatástól inspirálva, megkíséreltük a téma adta lehetőségek tudományos elemzését, többnyire az ágazaton belül, kutatómunkák során felmerült konkrét műszaki fotókészítési feladatok végrehajtásával. A motoros sárkányrepülő alkalmazását a szűkös anyagi lehetőségekhez képest kedvező üzemköltség tette szükségessé. 1993-ban TUKUFA-keretből leváltottuk a kisfilmes fényképe­zőgépet egy HASSELBLAD EL-500 típusú motoros filmtováb­bítású gépre. A tapasztalatszerzés elsődleges szempontján kívül figyelembe vettük a szükséges továbbfejlesztés racionális lehetőségének kutatását, szem előtt tartva az alkalmazott tudomány jelenlegi eredményeit. (Számítástechnika, Műholdas helymeghatározás, illetve navigáció.) A folyamatosan bővülő tapasztalataink alapján kialakult bennünk az a vélemény, hogy érdemes a témakör a tudományos igényű kutatásra, illetve fejlesztésre. A kutatómunka végcéljaként egy olyan, megbízhatóan üzemeltethető eszközháttér létrehozását tűztük ki, amellyel fotogrammetriai szempontok szerint is jól kiértékelhető, napra­kész információk szolgáltathatók műszaki felhasználók, tanul­mánytervek, környezeti hatástanulmányok készítői számára, esetleg GIS vagy LIS rendszerek támogatására. Az eddig elvégzett munkák rövid leírása 1993. április 16-án a Veránkai-Duna befolyásánál felszíni áramláskép meghatározásához készítettünk úszóképes fel­vételeket. Az előzetesen bemért, földi képazonos illesztőpontok transzformációja alapján, az úszók pillanatnyi helyzetének meghatározása DIGICART ITR szoftverrel történt. Az ADUKÖFE és az Intézet által kötött tudományos keretszer­ződés alapján megbízásra elkészítettük a kalocsai volt szovjet repülőtér üzemanyagtároló rendszerének környezeti kárelhárítási munkáiról az 1993. április 28-i állapotot tükröző légifelvétel­sorozatot. A Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Vízgazdálkodási Intézet közös közreműködésével, az egyetemi BEST diákszer­vezet finanszírozásával támogatott nemzetközi mérőtáboron szintén készítettünk úszóképes felvételeket a Duna folyam 1469,5-1470,5 szelvénye közötti szakaszáról 1993. július 22-én. 1993. július 23-án Érsekcsanád község belterületének fotó­mozaikjához készítettünk felvételsorozatot. Eredményes repülési kísérletet tettünk a TRIMBLE Pathfinder típusú navigációs GPS műszerével, egy tervezett nyomvonal lekövetésére. 1993. október 7-én elkészítettük a Cserta-Duna; Sárkány-fok; Nyéki-Holt-Duna; Zimer-fok vonalának légifelvételeit, amelyből illesztett képsokszöget montíroztunk össze. A felvételek a Gemenci ártéri erdő revitalizációjára készített egyik pályázati terv támogatására készültek. A Gemenci Tájvédelmi körzetben a reptértől távolabb eső területeken az úszóképes felvételek készítése körülményes volt. A kedvező időjárásra várakozás közben felmerült a kézenfek­vő megoldás lehetőségének gondolata. A Természetvédelmi Igazgatóság részéről vásárolt úszótalpak­kal felszerelt, hidroplánként működő sárkányrepülőt az 1994-es Geodéziai Mérőgyakorlaton sikerrel berepültük. A vizsgálatok eredményei és a szerzett tapasztalatok alapján tehető megállapítások A fotókon végzett metrikus kiértékelés alapján kijelenthető, hogy azok a fotogrammetriai célú légifelvételek műszaki paramétereit várakozáson felüli mértékben megközelítik. A jelenlegi technikai feltételek mellett, gondos földi előkészí­tést követően, egyszeri felszállással képesek vagyunk mintegy 100 ha-nál nem nagyobb területről légifelvételeket készíteni, megfelelő átfedéssel (60%). A műholdas légi navigációval tett kísérleti repülés legnagyobb ±15 m keresztirányú eltérése a repülés tervezett nyomvonalához képest, - a korlátozott hozzáféréssel felhasználható műhold­adatok alapján is (C/A kód, S/A hozzáférési mód) -, kiváló megvezetést, valamint számos egyéb előnyt biztosít a légifotózás támogatása terén. A továbbfejlesztés lehetőségei, szükségessége A képpáronkénti térbeli kiértékeléshez feltétlenül, de a sík­fotók fotogrammetriai feldolgozáshoz is indokoltan szükséges lenne, a kamera felvételi középpontjának egyszerűbb, megbíz­ható módszerrel pontosabban meghatározott ismeretére. Az említett módszer egy a területhez közeli bázison és a gépen egyidejűleg észlelő GPS vevőpár alkalmazását jelenti. Az exponálás pillanatában rögzített geocentrikus koordináták differenciális utófeldolgozása révén lényegesen javíthatók a metrikus kiértékelés megbízhatósági mérőszámai. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom