Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság tevékenységét bemutató kiállítás

KM Uli rvMcta Diríliíltmj ír M»wr««>*t«lUMl «* l»MMIUÍ1S»MM»t »"ISV. tóp. A Budai-hegység vízemeletei és hévízes áramlási rendszere (Dr. Schafarzik F. után) tudományt. Egyedülállóan hosszú ideig vállalta ezt a háromféle megtisztelő megbízást, amelyhez hasonló szolgálata a 75 év alatt senkinek sem volt. A tabló az első tisztikart, az alapszabályból egy részletet és közvetlenül a megalakulás után Cziráky József anyagából egy nagyon értékes jelenléti ívet mutat be. Itt kapott helyet Bérezik Árpád akadémikus 1949-ből származó tagdíjbefizetési csekkje és igazolások másolata. A tablót 5 színes fénykép zárja azokról az épületekről, ahol az elmúlt 43 év alatt a Titkárság működött (5. kép). Ezt a tablót egy vitrin követi, ahol a vízügyi szolgálat elis­merésére alapított kitüntetéseket mutattuk be. Az öt ma is adományozható díjból, emlékéremből és oklevélből, valamint a már megszüntetett 9 oklevélből l-l példányt állítottunk ki, s legnagyobb részét a kitüntetettek hozzátartozói révén szereztük meg a kiállítás részére. A forgatókönyv Vágás István Kvassay Jeni-emléklapját is itt kívánta kiállítani, de a kivitelezés indokolatlanul a szegedi szervezethez építette be. 5. kép. Az MHT Titkársága a Podmaniczky (korábban Rudas L.) u. 45. sz. épületben (Dobos I. felvétele) A Társaság alig kezdte meg működését, máris megalakult a Limnológiai Szakosztály Maucha Rezső elnök vezetésével. A vitrinben Maucha Rezső (1884-1962) akadémikus fényképét, munkafüzetét, új limnológiai könyv tematikájára a javaslat támogatását és több jelentős művének különlenyomatát helyeztük el. Az elnöki tisztség méltó folytatója Sebestyén Olga (1891­1986) a biológiai tudomány doktora, aki elsőként mutatott rá a Balaton eutrofizálódására. Egyik tihanyi előadása közbeni kép (1971) és néhány publikációja díszíti a kiállítást. A szakosztály munkájára és e két neves személyiségre vonatkozó értékes dokumentációt T. Dvihally Zsuzsa kérésünk nélkül bocsátotta rendelkezésünkre. A karszt- és barlangkutatás mindig jelentős szerepet töltött be a földtani és a vízügyi egyesületi munkában. A kezdeti időszakról felirattal ellátott kép- és kéziratos anyagot kaptunk Székely Kingától, amelyet átdolgozás nélkül fel lehetett használni a kiállításhoz. Ezek közé tartozott Siegmeth Károly (1845-1912) arcképe is. Ő 1910-ben bizottságot, majd szakosztályt hozott létre a Magyarhoni Földtani Társulaton belül a karszt- és bar­langkutatás előmozdítására. A geológusok közül Pávai Vajna Ferenc, Bertalan Károly és Papp Ferenc professzor munkás­ságából mutattunk be egy-egy szemelvényt. Messze kiemelkedik az utolsó 50-60 év karszt- és bar­langkutatói közül Kessler Hubert, aki a Társaságnak évtizedekig aktív tagja volt. Főként a karsztforrások kutatása, eredményes ivóvízellátási és a barlangok gyógyászati hasznosítására adott javaslatai fémjelzik munkásságát. A gondosan válogatott és összeállított mintegy 40 képet és nyomtatott dokumentumot Kessler Hubert bocsátotta rendelkezésünkre, amelyből azonban csak néhány kaphatott helyet a kiállításon. Szempontunkból különösen értékes volt az MHT pécsi szervezete által meghir­detett előadására készült és kiállított plakátszerű „meghívó". Egy tabló öleli fel a szerkesztő bizottságok működését és a vándorgyűléseket bemutató képanyagot. A Hidrológiai Köz­lemények (1917-1920), majd a Hidrológiai Közlöny szerkesztése mindkét világháború után sok nehézséggel járt. Mindkét esetben az erős kezű társasági elnökök (Mauritz Béla és Vitális Sándor) a hiányzó kötetek pótlásáról gondoskodtak. A másik, az 1961 óta rendszeresen megjelenő Hidrológiai Tájékoztató életre hívását Papp Ferenc egyetemi tanár kezdeményezte és szerkesztője kezdettől Vitális György, a Szerkesztő Bizottság elnöke pedig 1978-tól Környei László. A tablón kizárólag ajubileumi számok kaptak helyet, míg a Közlönyből az 1949. évfolyam egyik számát állítottuk ki. A tudományos és a gyakorlati vízügyi munka kiszélesítése, továbbá a vidék aktivizálása a vándorgyűlések révén már 1949­ben megindult Szegeden. Ezt a helyi jellegű „A Tisza csator­názása" témakörű vándorgyűlést a hévízi követte, később területi, 1979-től pedig 10 országos vándorgyűlést szervezett az elnökség. Az utóbbiak mindig országos jellegű vízügyi kérdéseket tűztek maguk elé és keresték azokra a megoldásokat. Ajánlásait az illetékes hatóságokhoz, szervezetekhez minden esetben eljuttatta. A tablón a néhány meghívón és a gyűléseken rögzített több képen kívül a vándorgyűlésekről szerkesztett térképet is bemutattuk. A Vízügyi Történeti Bizottság Lászlóffy Woldemár kez­deményezésére 1973. május 29-én alakult, de már ezt megelő­zően a Társaság nagy figyelemmel ápolta a vízügy múltjának emlékeit. Zsigmondy Vilmos születésének 150. évfordulóján is több helyen koszorúzott. A tablón ebből az alkalomból, 1971. május 14-én alkalmi bélyegzővel lebetűzött néhány bélyeget, az első Vízügyi Történeti Napok programját (1974) és még néhány ilyen jellegű rendezvényről képeket mutattunk be. A Bizottság az 1991. évi magyaregregyi emléknap programjába aLászlóffy Wol­demár (1903-1984) emlékkiállítást és emlékművének avatását iktatta be. Néhány szakosztály és nagyrendezvény életéből emeltünk ki egy-két eseményt a teljesség igénye nélkül. Schmidt E. Róbert (1902-1973) több évtizeden keresztül a Hidrológiai Szakosztály elnökeként mozgalmas életet biztosított a szakosztály tagjainak. Az árvédekezésen kívül több kép mutatja be az 1968. évi 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom