Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: A dunaszentmiklósi Látó-hegy - Új-hegyi édesvízi mészkő előfordulás paleo-hidrogeológiai vizsgálata

JEGYEZTEK 1. A „schänczel" szó jelentése vesszóból (ont kosár, 2. Házi Jenő: Sopron Szabad Királyi Város Története 11/5:79, 3. Házi i.m. 11/2:232, 4. A kallózás az a posztókikészftési művelet, amelynek célja a nyers gyapjúszövetben levő elemi gyapjúszálaknak a fonás-szövési folyamatot meghaladó mérvil tömörítése a gyapjúra jellemző nemezelődés segítségével. A beálló nemezelődés következtében nemcsak a szövetszerkezet válik láthatatlanná, hanem a készre kallózott posztó eredeti hosszúságából és szélességéből is veszít. „Elkallódik" szavunknak ez a magyarázata. A kallózást a középkortól kezdve vlzmeghajtású kalapácsos kallómalmokban végezték. Dávidházy István: Soproni posztókallók, Soproni Szemle, 1989:194 5. Sopron Sz. Kir. Város Monographiája II. kötet, Sopron 1894:38-39, 41, 6. Dávidházy i.m. 194, 7. Dávidházy i.m. 194, 8. Soproni Városi Levéltár, Acta Pol Oec. XXIV. 2721, 9. Borkimérésre szigorúan meghatározott sonendben csak a termelők voltak jogosultak és a város területére idegen bort tilos volt behozni. Feltételezhető, hogy Schneider J. J. azzal vádolta meg Miihh, hogy soproni területen a győri püspök birtokában levő Fertőrákosról származó bort mér ki. (A Tómalom Soprontól 4, Fertőrákostól 2 km-re van.) 10. Dávidházy i.m. 198. A dunaszentmiklósi Látó-hegy - Öreg-hegy - Új-hegyi édesvízi mészkő elófordulás paleo-hidrogeológiai vizsgálata DR. SCHEUER GYULA-DR. SCHWEITZER FERENC 1. Morfológiai helyzet és kutatási munkálatok A vizsgált édesvízi mészkő előfordulás a Ger.ecse hegység északnyugati, a Duna völgyére néző részén helyezkedik el (1. ábra). A kutatási munkálatok az esetleges építőipari felhasználást kívánták tisztázni. A Dunaszentmiklóstól nyugatra fekvő ismert előfordulás délen éles, meredek peremmel emelkedik ki környezetéből. E részen kb. 2 km hosszúságban 3-8 m-es vastagságban az édesvízi mészkő kibukkan a lösz alól a felszínre és helyenként a fekü kőzetek is nyomozhatők agyagos-iszapos-kavicsos kifejlődésben. A perem mögött alig tagolt terület következik, amelynek legmagasabb pontjai az Új-hegy 333 m tszf. Öreg-hegy 323,0 m tszf., Látó-hegy, Magaskő 315, 307 m tszf., és a felszínen mindenütt lösz található. Az édesvízi mészkő csak egy helyen, a Magaskő északnyugati oldalán törmelékben fordul elő. Északi irányba az egységes felszín a hátravágódó mélyvölgyek következtében három, a Duna felé fokozatosan alacsonyodó gerincvonulatba megy át. Az édesvízi mészkő előfordulásával kapcsolatban több alkalommal történtek fúrásos kutatási munkálatok, amelyek eredményei jelentősen bővítették keletkezésére vonatkozó ismereteinket és ezt kívánjuk most összefoglalóan felvázolni. Az 1. ábrán feltüntetett 1, 2, jelű fúrások a hetvenes évek második felében készültek a térség földtani térképezésével kapcsolatban. A két fúrás feltárta a fedő és fekü kőzeteket és az édesvízi mészkövet teljes vastagságában. Az 1 jelű fúrás amely a Látó-hegy 315 m tszf. pontjának közelében mélyült 2,7 m vastag lösz alatt érte el az édesvízi mészkövet, amely 38,8 m-ig tartott, alatta felsőpannóniai agyag, homokrétegek következtek. A fúrás alsó kréta márgában állt le. A 2. jelű fúrást az Új-hegy 333 m tszf. pontjánál létesítették, és 9 m vastag lösz után elért édesvízi mészkő 46,2 m-ig tartott, amely alatt hasonlóan az előzőhöz, felső pannóniai réteget tárt fel. E két fúrás a felszíni kibukkanások mellett lefedett helyzetben tisztázta az édesvízi mészkő kifejlődését is. A közelmúltban (1991) az Új-hegytől északra fekvő területen történt fúrásos kutatás. Ennek keretében 3 fúrás tárta fel az édesvízi mészkő öszletet, továbbá számos fúrással tapogatták le a mészkőfelszínt a fedő vastagságának megállapítása érdekében. A 2. ábrán közöljük a 3. jelű fúrás által harántolt rétegsort. E kutatás tisztázta az édesvízi mészkőelőfordulás keleti és északkeleti elterjedési határát, kifejlődését-keletkezési körülményeit, amelynek alapján bizonyossá vált egy hatalmas hévforrások táplálta tó kialakulása. A fúrások szolgáltatta anyagból következtetni lehet azokra a paleo-hidrogeológiai viszonyokra, amelyek a hévforrások életét befolyásolták, továbbbá az üledékgyűjtő tó nagyságát annak dinamikus változását, életkori tagolódását is meghatározták. A vizsgálatok és kutatások nemcsak a helyi 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a vizsgált területről 1. Kutatófúrás 2. Édesvízi mészkő felszíni elterjedése 3. Az édesvízi mészkő felszínalatti elterjedésének feltételezett határa 25 lÁSNESZMELY /V' V )'' ^ 299,7 H333,0.6 MagaskS , *307 Látó-hegy DUNASZENTMIKLÓS