Hidrológiai tájékoztató, 1994
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Köles Péter: Újtpályák szennyeződése és a vízlefolyás környezeti hatása
emelnék, illetve olyan vegyületeket alkothatnak, ami az ivóvízbe kerülve a betegségek kialakulásának forrásai lehetnének. Már nagymértékben elszennyeztük a levegőt, amit beszívunk, a talajt, amin termelünk és sok helyen az ivóvízforrásokat is. Most már ideje mindent megtennünk annak érdekében, hogy ezt a helyzetet a továbbiakban ne súlyosbítsuk, illetve az eddig kevéssé ismert szennyező forásokat feltárjuk és megelőzésükre vagy korlátozásukra megtegyük a kellő lépéseket. Az úttestre lerakódott szennyeződések forrásai Az úttestek szennyeződése, - mint említettük - több részből tevődik össze. Közvetlen, illetve közvetett módon szennyeződhetnek a közlekedési utak a következőképpen. Közvetlenül, az utak felülete szennyeződik a gépjárműforgalom következtében, a kibocsátott emisszió, a kopásanyagok, cseppveszteség miatt. Az utak felülete a forgalmi terhelés következtében folyamatosan csiszolódik, kopik, s a lekopott anyag egyrésze szintén ott marad az utak felszínén. Közvetett, vagy másodlagos anyagok is közreműködnek az útburkolat szennyezésében. Ezek a téli felületkezelő anyagokból, só, homok vagy egyéb érdesítő anyagból keletkeznek, illetve a teherszállítás hulladékaiból és az utak környékének az időjárás, a talaj és növény maradványok okozta terhelésekből tevődik össze [5, 8]. Az utak felszínét szennyező anyagok összetétele szezonálisan az évszakoknak megfelelően is változik, de az áthaladó járművek száma is döntően befolyásolja azt (1. ábra). Az ábrán látható A, és B mintavételi helyek 5 m-re, míg a C és D mintavételi helyek esetében 20 m-re voltak az autópályák mellett. Az ábrán a talaj ólomkoncentrációjának szezonális változását, tendenciáját láthatjuk a jelölt években (2. ábra) [4]. Az irodalmi adatok és a hazai forgalomszámlálási eredmények egyaránt azt mutatják, hogy évszakonként jelentősen változik 1. ábra. A mintavételi helyek elhelyezkedése a vizsgált területen természetszerűen - az áthaladó gépjárművek száma. Az autópályák terhelése mindig kisebb a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakokban, mint az év többi részében. A turistaszezon idején a legnagyobb a közlekedés okozta terhelés, az emisszió kibocsátás, és a káros anyag leülepedése. Ha hosszabb időtartamot vizsgálunk - több évtizedet - akkor egyértelműen látszik, hogy a járműpark az évek során folyamatosan növekedett. Ebből pedig az következik, hogy a járművek okozta szennyezés azok számával együtt nőtt. Ez még akkor is igaz, ha az utóbbi években az üzemanyag ólomtartalmát jelentősen csökkentették. Német vizsgálatok megállapították, hogy a főközlekedési utakon évente 150-650 kg/ha a gépjárművek teljes kopásanyag mennyisége. Ez a kopásanyag döntően a gumiabroncsok, fékbetétek használatából, valamint a gépjárművek korróziójából és az égéstermékekből adódik össze. 14 0 100 £ CL 60 -Q Q. 20 0 2. ábra. Az ólom koncentrációjának (ppm) szezonális változása a talaj A, B, C, D pontjain FIRENZE L C ESA RAN 0 A NIE NE ROMA-caüuila 15
