Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

- A Zagyva-Tarna közének egyik legnagyobb vízrendezési munkája a Tarna folyó szabályozása Jákóhalma felett, ahol új csatorna is épült. írod.: Nemes G.: A Zagyva és Tarna... 159. P- Gróf Festetics György az akkor még ingovánnyal körülvett Hévízi tóhoz járható utat töltetett. Ott a lefolyás partján feltöltött területen „köpölyözőházat", lacikonyhát, táncolóházat, angolkertet létesített és a vízre tutajokra épített két fürdőházat állíttatott. A fürdőben a köpölyözéshez értő „chirurgus" felcser működött. írod.: Zákonyi F.: A Dunántúl gyógyfürdői... 149. p. - Székesfehérvárott, mivel a belváros kútja nem ad jó vizet, a Királykút vizét Tumler Henrik veszprémi mérnök, fenyőcsöveken a mocsarakon át a Nádor utca alatt a vár közepére vezette. A vezeték - több javítással 1834-ig volt használatban. Ezután a belváros vízellátását artézi kutak látták el. írod.: Fejér megyei Tört. Évkönyv, 1988. 406. p. 225 éve 1770-ben Március 16. *Karacs Ferenc (Püspökladány) rézmetsző, térképszerkesztő. Kiváló iskolai térképeket készített. 1813-ban elkészítette Magyarország térképét (külön lapokon) kezdte kiadni. Mintegy 100 hazai és külföldi térkép, 9 atlasz megjelenése fűződik nevéhez. Püspökladányban múzeum mutatja be munkásságát. (fl838. IV. 14. Pest), írod.: MTESZ Évfordulók, 1988. 23. 89. p. MÉL I. 856. p. Április 24. f Reimann János Ádám (Eperjes) orvos, egyik első hazai meteorológiai észlelő _ ("1690. Eperjes). írod.: Réthly A.: Időjárási események... II. 491-496. p. Ősz A nehéz munkával épített Mirhó gátat (1754, 1761) „a Tiszának sebes és nagy áija" átszakította, és nagy területeket öntött el. írod.: Tóth A.: Áldás és átok a víz. Kisújszállás 1987. 8. p. November 22. Pesten nagy szélvihar, amely a Duna hajóhídját kettészakította, tönkretette, majdnem minden része elsüllyedt. Egy kivételével az összes vízimalmot tönkretette, szétzúzta vagy nagyon megrongálta, írod.: Réthly A.: Időjárási események... II. 230. p. - 1770 körül épültek a Felső-Dunán az első korszerűnek mondható folyószabályozási művek Pozsony közelében, a hajózási viszonyok javítása érdekében Kis József mérnök tervei szerint. írod.: Magyar Vízgazdálkodás, 1978/2.18. p. - 1770 körül *Sátory József (Besztercebánya) bányamérnök az egri érsekség uradalmi mérnöke. 1794-ben felmérte a Baradla barlangot, később mint kamarai mérnök, többek között felmérte a Sajót. (fl830. Szomolnok). írod.: MÉL II. 576. p. - Kempelen Farkas Budán korszerűsített egy állítólag a török időben épített „Duna Vízművet", amely a mai Fő utca-Jégverem utca sarkán volt. Az emberhajtású vízemelőt lóhajtásúra alakította át. Ugyancsak ő tervezte és építette a Schönbrunni kert szökőkútjait. írod.: MVMdok. gyújt. - Tatán a várat megkerülő úton (az egykori marhahajtó úton, ma 80-as sz. út) Feller Jakab építette a Szt. János hidat, amely nyílása 5,80 m, szélessége 11,40 m, közepén a névadó szobrával, amely 1945-ben összetört. A híd műemlék. írod.: Gál /.: Régi magyar hidak 148. p. 250 éve 1745-ben - 1745 körül *Magyar István (Zala vármegye) mérnök. Először Győr vm. mérnöke, majd uradalmi mérnök, később útbiztos. Mintegy másfél száz térképe maradt fennt. (fl801. II. 4. Győr). - Az 1743-ban megkezdett pesti védgátak építése (Rákóczi út-Király utca-Nyugati pu.-Duna) befejeződött. írod.: Tanúim. Bp. múltjából, XIV. 254. p. 275 éve 1720-ban - f Kray Pál mérnökkari főhadnagy 1715-ben megrajzolta Szepes megye térképét, az első magyarországi megyetérképet. Ez a táj vízrajzának első ábrázolása. (*?). írod.: Fodor F.: M. vízimérnököknek... 74. p. - t Gensel (Gensili) János Ádám orvos, Magyarország egyik első meteorológiai észlelője. (*1677. Sopron). írod.: Réthly A.: Időjárási események... II. 12. p. - Székesfehérvárott gátat építettek Hosszúvíznél a várost körülvevő rétek védelmében, írod.: Fejér megyei Tört. Évkönyv, 1988. 134. p. - Szolnokon a Zagyván, a mai Malomszögben felépült a kincstár 5 kerekes vízimalma, írod.: Nemes G.: A Zagyva és Tarna... 57. p. 300 éve 1695-ben Április 13. „Az egész országban rettenetes árvizek". írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. 250. p. Október-december A 17. sz. egyik leghidegebb tele októberben kezdődött és decenberben éri el csúcspontját, 1696. márciusáig tart. Sok ember megfagy. A Duna március 3-án kezd zajlani, óriási károkat okozva. A bécsi híd romokban. Európában a Bódeni-tó 300 éve nem volt ilyen erősen befagyva, írod.: Réthly A.: Időjárási események... I. 252. p. - Budán felállították a Kamarai Adminisztráció Telekkönyvi Hivatalát. Hozzá tartozott a nyilvántartáson kívül a műszaki felmérések ügye is. Megkezdődnek a török hódoltság után a Budai Szőlőhegyen, a Várban, a Vízivárosban és Pesten a felmérési munkálatok, írod.: Tanúim. Bp. múltjából, XI. 79. p. 80