Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Marczell Ferenc: Évfordulók, események, emlékek 1995-ben

munkásoknak színvonalas, becsületes munkájára, amellyel ezt a hatalmas létesítményt elkészítették. Az elmúlt negyven esztendő különleges sajátsága volt a kül­teijesség. Megépítettünk valamit, de be nem fejeztük, megépítettük, de nem gondoztuk, használtuk amíg használható volt, de felújításá­ra nem fordítottunk gondot. Ebben a szokásos helyzetben is kivétel a Tiszalöki Vízlépcső. A vízlépcső karbantartása a vízügyi szolgá­lat kezében maradt és elmondhatjuk, hogy az egyre csökkenő lehe­tőségek ellenére heroikus küzdelmet folytatva a vízlépcső üzembiz­tonságáért, az mind a mai napig hibátlanul látja el feladatát. Tisztelt ünnepi Ülés, Hölgyeim és Uraim! Jól esik egy-egy vízi munka mellett ilyen évfordulós ünnepen részt venni. Jól esik látni - ha kissé öregebben is - azoknak a munkatársaknak és főnököknek az arcát, akikkel fiatal mérnök koromban a Tiszalöki Vízlépcső ügyében együtt dolgoztunk. Mi, akiknek személyes emlékeink fűződnek a tervezés, az építés, egy-egy kis részmunkájához, nemcsak a kész mű nagyszerűségét látjuk, hanem érezzük a sarat a csizmánkon, a hideget, a havat, a jeget, vagy éppen a perzselő hőséget. Emlékezünk a munkás rabok kiszolgáltatottságára, vagy az akkor még kis falu, Tiszalök lakóinak segítőkészségére, gondoskodására. Minden nagy mű hatalmas erőfeszítést kíván és megváltoztatja környezetét. Itt is ez történt. Ne felejtsük azonban el, hogy bár 40 éve áll a vízlépcső és az öntözőrendszer többi fő műve, a teljes rendszer még nem készült el. A hajózás és az öntözés még várat magára. Biztos vagyok abban, hogy a 130 éve kezdett mérnöki fejlesztési gondolatnak minél hamarabb eljön a teljes befejezése és ez, mint a külföldi példák is mutatják, lényegesen tovább­lendíti az Alföld gazdasági potenciálját. Ezen a kedves, megható 40 éves jubileumi ünnepségen azt kívánom, hogy az elgondolt vízgazdálkodási rendszer minél hamarabb, 100%-os készenléttel szolgálja hazánk és a Tiszántúl népének felemelkedését. Dr. Juhász József az MHT elnöke Fricke, M.: Natural mineral waters, curative-medical waters and their protection (Természetes ásványvizek, gyógyí­tó-orvosi vizek és védelmük). Environmental Geology (1993) 22: 153-161. (8 ábra, 11 irod. hiv.). Európában különböző típusú vizeket forgalmaznak, amelyek módját az Európai Közösség EC 80/777. számú utasítása (természetes ásványvíz, forrás- és asztali víz), vagy a 80/778. számú ivóvíz direktíva szabályoz. Német­országban még egy másik víztípus is található a piacon: a gyógyvíz (gyógyító orvosi víz). A termék minőségét, gyógy­szerként történő bejegyzésének módját és gyógyászati ellenőr­zését a Német Szövetségi Orvosi Törvény határozza meg. A gyógyvizet úgy kell kezelni, mint minden más gyógyszert és csak gyógyszertárban árusítható. Németországban bármely víz használatát a Szövetségi Vízügyi Törvény szabályozza és az alapján ellenőrzik. A törvény alapelvei: 1. Víz engedély nélkül nem használható fel, a használat időben és mennyiségben korlátozott. 2. Magán vagy jogi személy nem lehet víz tulaj­donosa. 3. Közületi víznyerőhely vízgyűjtő területe részére vízvédelmi zónát (védőterületet) kell megállapítani. A vízvédelmi zóna megállapítása a magánjog körébe tartozik és gondos eljárást igényel. A vízvédelem az ipari és/vagy mezőgazdasági infra­struktúrával rendszerint ütközik. Minden állampolgár érdeke a vízminőség megóvása. Az ásványvizek egyes országokban eltérő fogalom meghatáro­zásának ismertetése után két ásványvíznyerőhely vizének különféle keverési lehetőségét vizsgálta a szerző eltérő földtani és vízkivételi viszonyok között: a) Mélységi eredetű, nagy sótartalmú ásványvíz keveredése kis mélységű, kis sótartalmú vízzel; b) Egy vízadó rétegből táplálkozó két ásványvíz nyerő­hely van, amely két ásványvíztermelő vállalathoz tartozik. Ez esetben hatósági engedéllyel lehetséges a két ásványvíz egymás­tól különböző védjegy bejegyzése; c) Két ugyanazon vízadó­rétegből táplálkozó víznyerőhely különböző sótartalmú ás­ványvízzel. Német előírás szerint az ásványvíz jellemző kom­ponenseinek a változása plusz-minusz 20% lehet; d) Két külön­böző vízadó rétegből táplálkozó két víznyerőhely ásványvizének keveredése. Ez esetben különösen figyelni kell a rétegek el­helyezkedésére, az esetleges függőleges törésvonalak kimutatá­sára. A továbbiakban a szerző foglalkozik az ásvány- és gyógyvizek palackozási és címkézési problémáival továbbá az európai gyógyvizek történelmi hátterével. A német gyógyvíznél szük­séges: a) ásványi anyagtartalom )1000 mg/l, speciális hatóanya­gok minimális mennyisége Fe: 20 mg/l, J: 1,0 mg/l, S: 1,0 mg/l, Rd: 18 nCi/1, C0 2: 1000 mg/l, F: 1,0 mg/l.Végezetül a szerző részletesen ismerteti a vízvédelmi zónák kijelölésének módját, a szükséges korlátozások megállapítását és példaként bemutatja Bad Driburg gyógyfürdőhely kijelölt vízvédelmi zónáit. Dr. Cziráky József Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bánátban és a Bácskában Kézbevéve a kötetet, joggal örvendezhetünk: íme a háború sújtotta Jugoszláviában magyar nyelvű könyv jelenik meg. Ha belelapozunk örömünk megismétlődik: a magyar kulturális kormányzat anyagilag támogatta a könyv megjelenését. Egy olyan munka kiadását, amely a régmúlt idők vízivilágával és napjaink vízügyeivel is foglalkozik. Bő egy évtized alatt született „vizes" írásait gyűjtötte egybe Kalapis Zoltán. A műfajilag egymástól különböző nyolc tanul­mány (szociográfia, hely- és gazdaságtörténeti publicisztika) múltbéli kalandozásra hívja az olvasót. A színhely a 19-20. századi Délvidék. Szereplői halászok és révészek, szekéren utazó csizmás inzsellérek, akik pipafüstös esti órákban grandiózus vízszabályozási, öntözési terveket szövöget­nek, akik kitartóan járják az ártereket, töltésépítési munkákat irányítanak, jelentéseket írnak a társulati vezérkaroknak, egy­szóval történelmi időben csupa hétköznapi dolgot művelnek, de kubikosaikkal együtt egy országot építenek minden hazafiúi lárma nélkül. Kalapis Zoltán forráskutatásai során számos kiváló 18-19. századi torontáli vízmérnök nyomába ered, hogy elporladó emlékükből valamit megmentsen az utókor számára. Egy-egy tervrajz, térkép, vagy jelentés fontos mozaikdarabkák kezében a pályakép felvázolásához. Vannak más mérnökök, akiknél biztosabb alapokról indul­hatott. Beszédes József, Katona Antal, Képessy József esetében a szakmai életrajzok már korábban elkészültek - mégis az egykori délvidéki újságok híradásai, valamint egyéb levéltári adatok számos esetben árnyalják a vízmérnöki tudomány csaknem másfél évszázaddal ezelőtti kiválóságairól alkotott képet. De nemcsak az alkotó embereket, hanem egy-egy alkotást is tanulmányainak tárgyává tesz a szerző. Az utolsó tiszai kompról szóló szociográfia szerencsére nem a tiszai kompokat temeti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom