Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Issekutz György-Rácz Miklós: Visszaemlékezés a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnál végzett vízügyi tervezési tevékenységre

lehetővé tették és teszik ezeknek a megoldásoknak a hagyományos eljárásokkal való kombinációját, a célszerű szennyvíz összegyűjtés megvalósítását. 5. Összegzés Az FTV négy évtizedes munkájával sajátos helyet foglalt el a vízügyi ágazat tevékenységében. így a kezdő időszakban nemcsak a MELYÉPTERV mellett a legfejlettebb és a legszéles körűbben foglalkoztatott vállalat volt, de komplex jellege, sajátos szakemberállománya, felszereltsége mellett a saját feladatain túlmenően más ilyen jellegű részlegekkel nem rendelkező intézményeket folyamatosan segítette és kiszolgálta. Rendszeres volt a módszertani fejlesztése és a gyakorlatban az interdiszciplináris szakemberképzést biztosította. Részt vett folyamatosan a kiemelt feladatok előkészítésében és megoldásában teljes körűen, illetve részt vett feladatok kivitelezésében. Folyamatosan ellátta a társintézményeket szakemberekkel, az itt kiképzett szakemberek szinte minden jelentősebb intézménynél megtalálhatók, akik az elméleti felkészültség mellett a gyakorlati feladatok megoldásában is képesek helyt állni. A vállalat munkatársai részt vettek a tudományos életben, a szakegyesületekben, publikálásokban és az oktatásban. Szakemberei ma is más szervezeti keretekben közreműködnek a jelentkező sajátos feladatok megoldásában és az alap, amelyet az FTV-ben dolgozva szereztek, alkalmassá teszi őket, hogy az újszerű feltételek között is az igényeknek megfeleljenek. IRODALOM [1] Rétháti L. főszerk.: Előtervezés - Mélyépítés 1950-1970. Kiadja az ÉVM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. [2] RéthátiL. físzerk.: Előtervezés - Mélyépítés 1950-1975. Kiadja a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. [3] Rétháti L. főszerk.: Előtervezés - Mélyépítés 1980. Kiadja a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. [4] Rétháti L. főszerk.: Előtervezés - Mélyépítés 1985. Kiadja a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. [5] Hidrológiai Közlöny, 65. 4. 1985. Visszaemlékezés a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnál végzett vízügyi tervezési tevékenységre ISSEKUTZ GYÖRGY-RÁCZ MIKLÓS volt FŐMTERV Közmű Iroda vezetők A Tervező Vállalat 1950-ben alakult. A Vállalat keretén belül kezdettől fogva közmű- és vízépítési tervező részleg tevékenykedett. Feladata jellemzően a főváros közműveinek fejlesztésére irányult, de e mellett szerény mértékben vidéki tervezéseket is elvégzett. Ahogy bővültek a főváros anyagi erőforrásai, úgy nőtt a tervező gárda létszáma és szélesedett tevékenységi köre. Az ötvenes évek végén már a főváros vízi közművei túlnyomó részének tervezése e vállalatnál folyt. A jellemző vízépítési tervezési profilok: vízellátás, csatornázás, felszíni vízrendezés, árvízvédelem, fürdők. A legnagyobb tervezői létszámot és legszélesebb működési kört a Közmű Iroda 1965 és 1982 között érte el. A legtevékenyebb időszakában az iroda létszáma 160-165 fő között volt és ebből kb. 85% vízügyi vonatkozású tervezésekkel foglalkozott. A vizes tervező mérnökök, illetve üzemmérnökök száma meghaladta az ötvenet. Feltétlenül meg kell említeni azokat a vezetőket, akik nemcsak elismert szakemberek voltak, hanem szervező képességükkel lerakták ennek az irodának az alapját, amely a vízügyi tervezés területén elsősorban a fővárosban maradandót alkotott és a tervező vállalatnak hírnevet szerzett, illetve ezt az irodát vezették, irányították és fejlesztették: dr. Cserhalmy Sándor f, dr. Kovácsházy Frigyes f és Várbíró György f. Az Iroda szakáganként tagozódó szervezeti egységekre épült fel, a vízügyi ágazat profiljai mellett átfogta a közművesítés teljes területét, gépészeti valamint villamostechnikai tervező egységekkel kiegészítve komplex módon képes volt a vízgazdálkodás területén jelentkező összes tervezési feladatot ellátni. Az Iroda szervezeti rendszere részben a jelentkező igények és részben az országos gazdasági irányítás változó intenciói szerint több ízben módosult, de lényegileg - hasonlóan a többi nagy létszámú tervező vállalathoz -két-három csoportot (szakosztályt) magában foglaló, szakáganként szervezett osztályokból állt. Az egyes tervezési munkákat megfelelő gyakorlattal és tapasztalattal, általában szakmérnöki képesítéssel rendelkező irányító tervező beosztású mérnökök irányították, vezették és koordinálták. A már névszerint említett vezetőkön kívül ki kell emelni dr. Galántay György és Heczegfalvy József f munkáját. A főváros igazgatási rendszerében mindig volt egy olyan magasabb szintű szervezet, amelynek egyik fő feladata volt a főváros teljes vízügyi ágazatának felügyelete, illetve irányítása. Ebből következett, hogy mind a főváros, mind a fővároshoz tartozó vízügyi profilú közmű vállalatok, így a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Fürdőigazgatóság főleg a FŐMTERV-hez fordultak tervezési igényeikkel, így az Iroda kapacitását mintegy harmad részben ezek a munkák töltötték ki. A tárgyilagosság érdekében meg kell említeni, hogy a vízkezelés és a szennyvíz-kezelés, valamint a különleges vízépítési műtárgyak (pl. víztorony, vízmedence) területén más országos hatáskörű tervező vállalatok több esetben a főváros részére is végeztek tervezési munkát, de a fővárosi víz- és csatornahálózat, valamint a hálózati műtárgyak tervezésében az Iroda kimagasló tervezési gyakorlattal és nagyfokú helyismerettel rendelkezvén, itt a fővárosban egyeduralkodó volt és talán még ma 1994-ben is annak mondható. E tervezések körében feltétlenül említésre méltóak azok az átfogó munkák, amelyek a főváros közművesítését hosszú távra megalapozták. Ezek: Főváros vízellátásának távlati tervei Főváros csatornázásának távlati tervei Főváros szennyvíz-elvezetésének és szennyvíztisztításának programja Főváros hegy- és belvízrendezési távlati terve Főváros árvízvédelmének távlati tervei Kiemelt fővárosi fürdők távlati terve Főváros és agglomeráció általános rendezési tervének vízgazdálkodási fejezetei. Az országban, így a fővárosban is kiemelkedő beruházási kategória volt a lakótelep építés. Köztudott, hogy a fővárosban sok, egyenként többezer lakást magába foglaló lakótelep épült. 52