Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Nagy L. Dénes-dr. Kőrösmezey László-dr. Kolin László: Visszaemlékezés a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervezéseire

9.2. Talajvédelem. A rövid áttekintéshez a hulladékok keletkezési helyei szerinti csoportosítást használjuk. Eszerint megkülönböztetünk: - települési (kommunális), - mezőgazdasági, - ipari (termelési) hulladékokat. A települési hulladékok lehetnek szilárd és folyékony halmazállapotúak. A szilárd települési hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, illetve lerakással történhet. A MÉLYÉPTERV tervei alapján az 1980-as évek közepén két városi kommunális szemétlerakó telep épült meg: a jászberényi évi 10 000 m' és a celldömölki 2000 m

3 lerakó kapacitással. Részt vettünk Balatonalmádi, Szigetvár és Mosonmagyaróvár szeméttelepének tanulmányterv szintű kidolgozásában is. A lényegesen korszerűbb megoldásnak számító szemétégető művek beruházásai késnek hazánkban, így azok hiányoznak vállalatunk tervezési gyakorlatából is. A mezőgazdasági hulladékok körébe tartozó hulladékfajták közül a nagy állattartó telepeken keletkező hígtrágya és bizonyos veszélyes hulladékok kezelésének, elhelyezésének problémája is jelentkezett vállalatunknál. Terveink alapján valósult meg a Lajtahansági Á. G. hegyeshalmi tehenészeti telepén keletkező hígtrágya fázisbontás utáni hasznosítása komposztálás, illetve öntözés útján. A Bábolnai Á. G.-ban keletkező hígtrágyát úszó homogenizálóval történt keverés után mobil vezetékeken Bauer öntözőberendezésekkel kiöntik. A MÉLYÉPTERV az 50-es évektől kezdődően részt vett az akkor épített hőerőművek, timföldgyárak és bányák nagy tömegű hulladéktárolóinak (és a hulladékok szállítási rendszerének) tervezésében és részt vesz ma is ezekben a feladatokban. Ezek a teljességre nem törekedve: - a Borsodi Hőerőmű, a Tiszapalkonyai Hőerőmű, a Gagarin Hőerőmű, a budapesti hőerőművek, a Dorogi Hőerőmű, a tatabányai hőerőművek, az Oroszlányi Hőerőmű, az Ajkai Hőerőmű, az Inotai Erőmű, és a Pécsi Hőerőmű; külföldön a Nováky és Vojany Erőművek (Csehszlovákia) stb. salak-pernye tárolói: - az Ajkai, Almásfüzitői és Mosonmagyaróvári Timföldgyárak, valamint a Garamszentkereszti (Ziar) timföldgyár (Csehszlovákia), vörösiszap-tárolói, továbbá - a Mecseki Ércbányák és a Recski Rézkombinát meddőhányói, - a Dunai Vasmű kohászati és martinsalakjainak, illetőleg erőművi salak-pernyéinek elhelyezése. Az 56/1981. MT sz. rendelet megjelenése után a MÉLYÉPTERV kapott megbízást a veszélyes hulladéklerakó telepek országos hálózatának telepítésére, kialakítására. Ez a feladat nagy felelősséget rótt a munkában résztvevő tervezőkre. 10. A hidraulikus szállítás és a hányóképzés tervezése Az első önálló és a MÉLYÉPTERV által tervezett zagyszivattyús rendszerű szállítóberendezés a Mecseki Ércdúsító meddőszállító-rendszere volt, amelyet 1962-ben helyeztek üzembe. A rendszer fenti három eleme - a gyűjtés, a szállítás és a deponálás-csak együttesen tervezhető, és ez az ún. „komplex hidraulikus szállítórendszer" szemléletének kialakulása alapjaiban meghatározta az elmúlt évtizedekben - azaz a tervezés első időszakában - a MÉLYÉPTERV-nél folyó tervezés-fejlesztés irányvonalát. A legelső fejlesztések közé tartozik a Pécsen először alkalmazott ún. hidraulikus hányóépítési technológia kidolgozása. 1955-65. években ennek hatására mindenütt megszűntek az ún. egy pontos zagybevezetésű tározóterek és kialakult a ma is korszerű körvezetékes rendszerű zagybevezetés. 1963-66. években a szénbányászat fejlesztési programjában megkezdődik az adagolős rendszerű berendezések fejlesztése a nagy szemcséjű szén- és meddőszállítás alkalmazása érdekében. 1966-67-ben ez a fejlesztés a MÉLYÉPTERV-hez került és itt befejeződik az ún. tolózáras és kétkamrás rendszerű csőkamrás adagoló kialakítása, amely az OMFB támogatásával elsőnek az Egercsehi szénbányában, majd a Tatabányai Szénbányák homoküzemében épült meg. 1975-ben a Ganz-szivattyúgyár megvásárolta a francia MAREB típusú dugattyús iszapszivattyúk gyártási jogát és az ALUTERV kiegészítette azok szeleprendszerét olyan berendezéssel, amely az iszapszállítás feltételeit megteremti. Ennek eredménye, hogy a sűrű kolloid tartalmú vörösiszap szállítására dugattyús rendszerű hidraulikus szállítórendszert tervezhettünk az Almásfüzitői Timföldgyárban. A Gagarin Hőerőműben 1975-ben kifejlesztettük az ún. Hidromix készüléket, amely lehetővé tette, hogy akár 1:1-1:3 Sz. F. súlyarányú, tehát sűrű keveréket is előállíthassunk, és 1973ban a Borsodi Hőerőműben pedig kipróbálhattuk tűztéri salak sűrítésére az ún. dortmundi rendszerű függőleges áramlású ülepítő medencét. Úgy véljük, hogy a „komplex hidraulikus szállítórendszer" szemlélet felállítása eredményes volt és az 1960-80-as években a hidraulikus szállítórendszerek három területén - a gyűjtés, szállítás és deponálás területén - eredményes saját fejlesztéssel, gazdaságos és korszerű létesítmények építését tervezhettük meg. Az elmúlt 40 év során a MÉLYÉPTERV tervezte a magyarországi hidraulikus hányókat (az oroszlányi, pécsi, tiszapalkonyai, visontai salak-pernye; az almásfüzitői, mosonmagyaróvári, ajkai vörös iszap; a pécsi, a recski bányameddő-tározókat stb.). Jelentős export tevékenység is folyik, különösen a csehszlovákiai Nováky, Vojáni, Zsolna, Zólyom és Martin térségében. 11. Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezése 11.1. Hígtrágyaöntözés. A hígtrágyaöntözéssel vállalatunk az 1970-es évek elején kezdett foglalkozni. Az iparszerű állattartás, a szakosított állattartó telepek gyors terjedése, az alom nélküli állattartás a hagyományostól teljesen eltérő új trágyakezelési és hasznosítási eljárások kidolgozását tette szükségessé. A vállalat szakemberei már a szakmai szabványok, tervezési irányelvek készítésében jelentős feladatokat vállaltak. Ez eredményezte azt, hogy a nagy állattartó telepek hígtrágyakezelésre, -hasznosítására számos esetben érkezett megbízás. A jelentősebb hígtrágyakezelő telepek a tejesség igénye nélkül a következők: Megnevezés Állattartó telep Kezelés módja Hasznosító terület Elhelyező telep Megnevezés Állattartó telep Kezelés módja nagysága ha-ban Szombathelyi Á. G. 1 000 fh-es teh. homogenizálás 400 80 Szigetvári A. G. 10 000 fh-es sertés homogenizálás 400 40 Agárdi Á. G. 5 000 fh-es sertés fázisbontás 600 20 Ceglédi A. G. 30 000 fh-es sertés homogenizálás 500 50 Lajtamenti A. G. 500 fh-es teh. fázisbontás 500 49