Hidrológiai tájékoztató, 1994
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csekő Géza-dr. Sági Károly: Vízháztartási jellemzők összefüggései kisparcellákon a felszíni lefolyást is vizsgálva
évekhez képest csökkenő bevételi oldalt, hiszen pl. a '80-as években a 3. kútban 139 cm-96 cm = 43 cm-rel mélyebb volt a tenyészidei átlagos talajvízszint, mint 1960-66-ig. A kutak havi együttjárását statisztikai módszerrel vizsgálva (mindig a 3. kúttal összevetve a többit) azt találtuk, hogy kútpáronként a havi talajvízszintek összetartozó értékei között szoros lineáris kapcsolat van, s az egyenesek iránytangense közelítőleg 1. Továbbá, a '60-as évek pontdiagramjain a pontok az y=x egyenes körül szóródnak, míg az 1971-80 és az 1981-90es évek egyazon egyenessel (y=a+bx) közelíthetők, szoros korrelációt (r 2) és az y=x egyenessel közel párhuzamos egyenest eredményezve (4. táblázat). 4. táblázat TV, (TV,) TV 3 (TVJ TV,(TV 4) TV,(TV 3) Hó a b a b a b a b r 2 'P (%) r 2 P(%) r 2 P(%) r 2 P(%) Május -27,6 0,961 0,976 0,1 -9,80 0,938 0,995 0,1 -7,73 0,911 0,896 0,1 -14,83 0,865 0,762 0,1 Június -36,86 0,824 1,04 0,1 -10,05 0,866 0,978 0,1 -6,17 0,827 0,892 0,1 -16,89 0,637 0,781 0,1 Július -17,79 0,923 0,904 0,1 0,820 0,850 0,918 0,1 -17,86 0,817 0,965 0,1 -20,96 0,615 0,799 0,1 Augusztus -16,5 0,821 0,906 0,1 -1,33 0,861 0,935 0,1 -25,4 0,826 1,037 0,1 -34,3 0,529 0,971 5,0 1 P (%) a korreláció szignifikancia szintje Az egyenesek az 1. és 5. kútban minden hónapban 30-40 cmrel magasabb vízszintet jeleznek, mint a 3. kútban, míg a 2. és 4. kút eltérése kisebb (s 10 cm), amiből látható, hogy a „homorú" talajvíztükör havi mozgása is (mint a tenyészidőben) önmagával párhuzamosan megy végbe. Öntözés-, csurgalékvíz-, lefolyás-jellemzők Az öntözött parcellákra (3., 4., 5., 6. parcella) az öntözővizet felületi (barázdás vagy sávos csörgedeztető), illetve esőztető (hordozható berendezéssel) módszerrel adták ki. A felületi módszer alkalmazásakor sokszor csurgalékvíz keletkezett, míg esőztetésnél csak túladagolásnál jött létre elfolyás. A természetes esők zömmel öntözés után okoztak lefolyást a tenyészidőben, de csapadékos időszakban, ha nem is volt öntözés, lefolyás keletkezett. Az öntözővíz mennyiségét az öntözési idő, illetve a vízadagoló elemek ismeretében számították, a csurgalékvizet, illetve a lefolyást beépített Thomson-bukóval (parcellánként) regisztrálták [2]. A '60-as években minden évben (1966-ig) nagy adagú (100-300 mm) felületi és víznorma körüli (40-60 mm) esőztető öntözések történtek parcellánként, illetve növényenként (a 3., 4., 5., 6. parcellán) májustól szeptemberig. Az öntözött parcellákon az V-IX. hónapban a csapadékból származó mérhető lefolyások 1960-64-ig 10 mm-nél kisebbek, 1965-ben az árvízszerű belvízelöntés miatt nem mérhetők, 1966-ban 57,6 mm-t is elérő lefolyás fordult elő 64 mm esőből (előzőleg 126 mm öntözővíz adagolás történt). Az öntözetlen 1. és 2. parcellán 7 évből 4 illetve 6 esetben fordult elő 10,5 mm-nél nagyobb lefolyás. A felületi öntözéseknél a lefolyt csurgalékvíz 5-15%-a volt a vízadagnak. A '70-es években (1970-ben nem öntöztek) kis adagú (40 mm-80 mm) felületi és esőztető öntözés történt. Természetes esőből 1970-ben, 1973-ban és 1975-ben 35 mm-t nem meghaladó lefolyások fordultak elő. Csurgalékvíz elenyésző mennyiségben folyt el. Az öntözetlen parcellákon lefolyás csak 1970-ben keletkezett. A '80-as években 1981-1987-ig az öntözés szünetelt. 1987-90-ig kisadagú, a víznorma körüli vízadaggal történt esőztető öntözés, illetve 1990-ben egy alkalommal felületi módszerrel és - 120 mm vízadaggal öntözték a 3. és 4. parcellát. 1986-ban az észlelés szünetelt. Lefolyás egy alkalommal (1985 májusban) keletkezett, amikor is minden parcellán a mérhetőt meghaladó mennyiségű víz folyt le (az alvíz visszaduzzasztott). Megjegyzendő, hogy rossz esőminőséggel [1] végrehajtott esőztetés esetén csurgalékvíz keletkezhet. Néhány jellemző kapcsolat Kiválogatva az idősorokból egy-egy növényállományhoz tartozó jellemzőket az öntözött parcellák vetésforgóját figyelembe-véve, regresszió analízissel kapcsolatot kerestünk pl. a talajvízmélység havi változása (ATV) és a befolyásoló tényezők, a léghőmérséklet havi összege (LH), a csapadék (CS) lefolyással (LEF), öntözővízadaggal (ÖV), illetve csurgalékvízzel (CSU) képzett értéke (C'=CS-LEF+ÖV-CSU) között. Hasonlóan a talaj 0-50 cm-es és 50-100 cm-es rétegének nedvességtartalma (TN) és a talajvízmélység (TV), a csapadék (C'), és a léghőmérséklet (LH) között is találtunk szignifikáns kapcsolatokat, amelyekkel a kísérleti parcellák átlagos vízháztartási viszonyai leírhatók. A regressziós kapcsolatok alapján becslés adható a talajnedvesség, illetve talajvízmélység értékekre akkor is, ha a mérésük szünetel. IRODALOM [1] Csekß G. - Sági K: A lefolyó víz mennyiségi és minőségi vizsgálata öntözött növényállományokban. Öntözési kutatások 1986-1990. Szeri. : HanyeczV. - Szike Molnár L. ÖKI, Szarvas 1991. [2] Sági K.: A lefolyásra ható egyes tényezők vizsgálata. Agrártudományi Egyetem Közleményei, 1974.107-116. 10
