Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Nagy L. Dénes-dr. Kőrösmezey László-dr. Kolin László: Visszaemlékezés a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervezéseire

csehszlovák kiküldöttel közösen tanulmányt készítettem többcélú vízgazdálkodási létesítmények költségeinek megállapítására és felosztására (Madrid és Athén). A Kulturális Kapcsolatok Intézete megbízásából 1964. X. hóban India több városában (egyetemek, mérnökegylet) előadásokat tartottam a magyar vízgazdálkodásról. 1972-ben a művelődési miniszter c. egyetemi docens címet adományozott részemre. 1987-ben a Magyar Hidrológiai Társaság a Vásárhelyi Díj kitüntetésben részesített. Több_ alkalommal részesültem kitüntetésben: 1954, 1958 Munka Érdemrend, 1965-ben Állami Díj (A Tisza-völgy átfogó tervezéséért). Visszaemlékezés a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervezéseire NAGY L. DÉNES-DR. KŐRÖMEZEY LÁSZLÓ-DR. KOLIN LÁSZLÓ 1. Tervezővállalatok születése Az 1948. évi államosítás után a vízügyi tervezés is jelentősen módosult. A MÉLYÉPTERV jogelődje az Állami Mélyépítési Tervező Vállalat (az ÁMTI) volt, amelynek keretében már 1948-ban sikerült vízügyi és egyáltalán a mélyépítési szakágban járatos neves szakembereket összegyűjteni. Á MÉLYÉPTERV első igazgatója Hilvert Elek, főmérnöke Gnädig Béla volt. Kezdetben készenléti lakótelepek, bányaüzemek és -aknák vízellátását és vízelvezetését végeztük, néhány száz köbméteres igényre. 2. A MÉLYÉPTERV és az iparosítási program Az ötvenes évektől jelentősebb vízügyi feladataink voltak az akkori városaink közműveinek felülvizsgálata, a hibák javításának és a szükséges azonnali bővítéseknek tervezése. Kiemelten kellett kezelni az új nagy ipartelepek tervezését és azokhoz csatlakozó lakótelepek, városok közművekkel való ellátását. Ez Mohács térségével indult, de a déli határ közelsége miatt, a már kivitelezés alatt álló mű építkezését leállították és Dunapentele térségébe helyezték át. A Dunaújvárosi Vasmű, amelynek 1,5 m

3/s teljesítményű alap- és biztonsági szivattyúházai (vízkiviteli művei) a Duna partjáról nyomják fel a szükséges ipari vizet. E létesítménnyel vette kezdetét az a nagy iparfejlesztési program, amelyeknek ipari vízellátását mintegy 90%-ban a MÉLYÉPTERV tervezte, s amelyek a teljesség igénye nélkül a következők: Kohászat: Almásfüzitői Timföldgyár, Ajkai Alumíniumipar, KŐFÉM, Dunai Vasmű (kohók, hengerművek, folyamatos öntőmű stb.). Kőolajipar: Szőnyi-, Dunai-, Tiszai Kőolajipari Vállalat, Nagyalföldi Kőolajtermelés algyői területe. Építőanyagipar: Hejőcsabai Cement- és Mészkőművek, Duna menti Cement- és Mészművek, Beremendi Cement- és Mészművek, Bélapátfalvi Cement- és Mészművek, Orosházi Síküveggyár, Házgyárak öt helyen. Papíripar: Lábatlani Papírgyár, Szolnoki Papírgyár, Dunai Papíripari Kombinát (Szalmacell). Vegyipar: Péti Nitrogénművek (új gyáregységei), Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek, Tisza menti Vegyiművek, Borsodi Vegyi Kombinát bővítése, Tiszai Vegyi Kombinát. Hőerőművek: „D" erőmű (Inota), Pécsi-, Oroszlányi-, Bánhidai új-, Duna menti, Tisza menti Hőerőmű, Gagarin Hőerőmű, Paksi Atomerőmű. (A felsorolt erőművek hűtővízforgalma kereken 250 m

3/s.) Az ötvenes évek elején épülő nagy városok voltak Komló és Nagybátony bányavárosok (utóbbi építését felfüggesztették, mert téves volt a környéki szénvagyon megállapítása), ezeket követték Sajóbábony ésTiszapalkonya (kezdetben Leninváros volt a neve) jelentős vegyipari üzemekkel, amelyek közműveit szintén a MÉLYÉPTERV tervezte. 3. Vízellátás tervezése A MÉLYÉPTERV tervezésében a következő fontosabb regionális vízművek készültek: Észak-nógrádi, amely Salgótarján és nyolc Dobroda-völgyi község vízellátását biztosítja 15 ezer m

3/d kapacitással, amelynek fontosabb egységei az ipolyi vízkivételi és szivattyú telep, Komra-völgyi 4,2 millió m'-es tározó az Ipoly kisvizeinek áthidalására, a Mihálygergei Víztisztító és a 17 km hosszú távvezeték. A Komra-völgyi tározó az egyetlen olyan víztározó, amely a saját, viszonylag kis vízgyűjtőjén kívül idegen vízből az Ipolyból táplálkozik vízátemelés útján. KFCS (Keleti-főcsatorna) elnevezésű, Balmazújváros határában telepített, Debrecen ivóvízigényének pótlására szolgáló vízmű, amelyből távlatban a Hajdúhátság (HTRV) többcélú vízigényének (ivó, ipari, öntöző) ellátása is fejleszthető. I. ütemben 27 ezer m

3/d, bővítés után 60 ezer m

3/d kapacitású. Fontosabb egységei a vízkivételi és tisztítómű, a 17 km-es távvezeték, Debrecen szélén az I. sz. vízmű területén megépített 2-szer 5000 m

3-es tározó és keverő (fogadó) medence, valamint a nagynyomású szivattyúk. Észak-szabolcsi vízellátó rendszer, amely 26 települést, közöttük Kisvárdát és Záhonyt látja el, vas-, mangán-, gáztartalmú és savas víz tisztításával, három vízműtelepen, összesen 40 ezer m

3/d kapacitással. (Kivitelezése folyamatban van.) Nyugat-nógrádi vízműrendszer, amely végső kiépítésében 21 települést lát el ivóvízzel. A hidrogeológiai feltárás szerint az Ipoly kavicsteraszán kb. 15 ezer m

3/d vízmennyiség szerezhető be, további pótlást a váci regionális rendszerből kap. A rendszer folyamatos kiépítés alatt áll. Mohács-Pécs-Komló vízműrendszer, az 1960 óta működő, Dunára telepített Pécsi Hőerőmű 40 ezer m'/d kapacitású műre alapozódik. Az 1977. évi tervek szerint az ezredfordulón a távolsági vízmű szállító kapacitása 180 ezer m

3/d lesz, amelyből 40 ezer m

3/d jut a pécs-komlói régiónak. A regionális rendszerek, de egyéb városi és települési, valamint ipari vízigények kielégítésére a MÉLYÉPTERV számos víznyerő területet tárt fel folyók kavicsteraszain (Duna, Ipoly, Mura, Sajó, Hernád stb. folyók mentén), mélységi víznyerő területeken, karszt- és bányavizeket hasznosító megoldásokat, völgyzárógátas tározókat (pl. Gyöngyös-Visonta-i -volt Gagarin - Hőerőmű markazi tározója, 10 millió m

3-es térfogattal; ÉNRV komravölgyi tározója 25,5 m-es magassággal, amely átlagosan 23 ezer m

3/d vízszolgáltatást tesz lehetővé; Ormos téri - Görömbölyi - árvíz tározó a Hejőcsabai Cement és Mészmű vízigényére; a póc-völgyi tározó a tervezett Bicskei Hőerőmű ellátására, 28,5 m magassággal, 2,45 millió m

3-es térfogattal). A részletezett regionális rendszereken kívül említésre méltóak: Dunaújváros-Százhalombatta-Velence, Pápa-Ajka, NyírádBalaton, Rákhegy-Székesfehérvár-Várpalota, Tata-TatabányaOroszlány, Nagykanizsa-Mura, Dunakanyar, Ózd-Kazincbarcika-Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba és Mátra körzetében 44