Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi-műszaki tervezésének történetéből - Környei László: Bevezetés az állami vízügyi-műszaki tervezés erdményei cikksorozathoz - Mátrai István: Emlékek az állami vízügyi-műszaki tervezés eredményei cikksorozathoz

- a vizeknek nemcsak a helyszínre szállítását (a vízszolgáltatást), de a csurgalék-, a lecsapolt és a fölös vizek összegyűjtését is meg kell oldani, - hazai viszonylatban is számolni kell - a birtokviszonyok rendeződése és a termelési szerkezet kialakítása után - a termelők által létrehozott társulások öntözésüzemelési igényével, - a közösségi és egyéni érdek összhangja az eredményes öntözésüzemelés alapvető követelménye, - az öntözési rendszerek fejlesztése és a rekonstrukciók az elérendő céllal összhangban lévő állami támogatási rendszer kialakítását teszi szükségessé, az önerő domináns mértékének megőrzése mellett. A szakmai út tapasztalatait az elkövetkezendő években hazai viszonyok között is eredményessen tudjuk alkalmazni. AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS Szemelvények az elmúlt 50 év vízügyi műszaki tervezésének történetéből Bevezetés az állami vízügyi-műszaki tervezés eredményei cikksorozathoz A Magyar Hidrológiai Társaság elnöke - tagtársi felvetés alapján - kívánatosnak tartotta az elmúlt közel fél évszázad vízügyi tervezésének történetét összegyűjteni, közkinccsé tenni. 1993-ban ezért ad hoc bizottságot hozott létre, felkérve több vállalati szakembert visszaemlékezései megírására. A bizottság ülésén felmerült, hogy a tervezéshez kapcsolódó kutatásokra is készüljenek cikkek, további felkérések legyenek, főként a vízügyi igazgatóságok tervezőinél. Az ad hoc bizottság vezetésével e cikk szerzőjét bízták meg. A felkérések alapján számos cikk érkezett, de voltak olyanok, akik felkérés ellenére nem küldtek anyagot. A beérkezett cikkek természetesen különböző mélységűek, egyesek vázlatosak, mások igen részletesek voltak. Az 1994. márciusi bizottsági ülésen döntés született még további cikkírók felkérésére. A Hidrológiai Tájékoztató szerkesztője vállalta a lapban történő közlést úgy, hogy az két számban jelenik meg. A cikkírók hozzájárultak, hogy a dolgozatok a Vízügyi Múzeumban elhelyezésre kerüljenek, mint nyersanyagok, mivel a Hidrológiai Tájékoztatóban a megjelenés a szerkesztés után és szükséges rövidítésekkel történik. A közlésre kerülő dolgozatok nem tartalmazzák az összes állami vízügyi tervezéssel foglalkozó tervezőirodák és intézmények eredményeit, ezért a bizottság szükségesnek találta, hogy e bevezetés ismertesse az állami tervezéssel foglalkozók körét. A történelmi hűség kedvéért, a múltat felidézve, 1945 előtt állami vízügyi tervezéssel foglalkozott az Országos Öntözésügyi Hivatal és a Kultúrmérnöki-Folyammérnöki Hivatalok. Az 1949. évi államosítás után, április l-jén megalakult az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet. Másodikként 1949ben létrehozták az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetet. A főváros ez évben Fővárosi Tervező Intézetet létesített, mely jogelődje volt a rövidesen megalakuló Fővárosi Mélyépítési Tervező Intézetnek. 1950-ben az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézetből több vállalat lett, és így alakult meg a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV), Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV), Földmérő és Talajvizsgáló Iroda (FTI). 1951-ben ez utóbbiból kivált az ÉM Közműtervező Iroda, mely 1954-ben beolvadt a MÉLYÉPTERV-be. 195 l-ben alakult meg a Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Iroda (MEVITERV), ugyancsak a Vízerőmű Tervező Iroda (VITI). E kettőből, valamint a MÉLYÉPTERV Nagycsatornák Osztályából 1954. január l-jén alakították a Vízügyi Tervező Irodát (VIZITERV). Az előzőekben felsoroltakon kívül állami vízügyi tervezési feladatokat készítettek a vízügyi igazgatóságok, fővárosi, regionális, valamint egyes nagyobb vízmű vállalatok. Vízügyi tervezéssel is foglalkoztak a megyei tervező vállalatok, valamint egyes ipari tervező vállalatok: IPARTERV, KOGÉPTERV, OLAJTERV, VEGYTERV, AGROTERV, később AGROBER. 1971-ben megalakult a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVITERV). Vízügyi tervezési'feladatokat is készítettek egyes technológiai és gépgyártással foglalkozó szerelővállalatok, így a Tatabányai VIDUS és a VIZGEP. Kétségtelen, hogy az elmúlt fél évszázadban a hazai vízügyi tervezés kiemelkedő eredményekkel járult hozzá hazánk vízügyi létesítményei felvirágoztatásához, eredményeket érve el külföldön is. Ha tagtársaink a bevezető és a közlésre kerülő cikkek alapján még további eredményeket is kívánnak közölni, akkor a cikk szerzője kéri, hogy az anyagot küldjék el a Magyar Hidrológiai Társaság Titkárságára, Gábris Éva részére, és így értékes kiegészítésüket a Hidrológiai Tájékoztató közölni fogja. Környei László az ad hoc bizottság elnöke Emlékek az állami vízügyi-műszaki tervezés eredményei cikksorozathoz MÁTRAI ISTVÁN Alapképzettségemet az újpesti Könyves Kálmán Reálgimnáziumban, majd a József Nádor Műegyetemen szereztem meg. Az idegen nyelveket már a gimnáziumban ismertem meg (latin, német, olasz), majd később angolul tanultam. Nyelvismeretem alapján, és a sok külföldi utamon (tervezés, szakértői munkák és tárgyalások) szerzett tapasztalatok segítettek hozzá a vízgazdálkodás legfontosabb műszaki és gazdasági szempontjainak megfelelő hazai értékeléséhez is. Kultúrmérnöki oklevelem megszerzése után (1937) a Körösvölgyi Vízgazdálkodási Tervezési Csoporthoz, majd rövidesen az 42