Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: A Szent Lukács fürdő 100 éves története

kincstári vagyonnak minősítette. A fürdőket bérlők kezelték, akik igen keveset törődtek állagukkal, s a fürdőélet csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején lendült fel ismét, amikor új tulajdonosok kezébe kerültek a fürdők. A Császár és a Lukács fürdő akkor vált ketté, amikor Ecker János sebész 1702-ben megvásárolta az északi területen a Kapali fürdőt, ahol a Császár fürdőt alakította ki, míg a déli rész a kincstáré maradt. Ettől kezdve, tehát pontosan 290 év óta önálló életet kezdett ez a számos forrásban gazdag terület. Pár kádas fürdő már a korábbi években is működött, amelyet „lyukas" fürdőnek neveztek valószínűleg egy Lukász nevű bérlő neve után, de „Fehérítő-fürdő" néven is szerepelt [10]. 1837-ben Linzbauer X. F. Lucker fürdőt említ munkájában [6], az „úgynevezett Lukáts fürdőt" pedig ebben a formában Palugyai I. írja le [9], s egy évvel később Lengyel Dániel már határozottan „Lukács-fürdő" elnevezést használ [5], Az 1850-es években és a következő néhány évtizedben némi építkezést ugyan végeztek a bérlők, de a fürdő korszerű kialakítása Palotai Fülöp nevéhez fűződik, aki 1884-ben a kincstártól megvásárolta. Az új tulajdonos lebontatta a Császár-malmot, majd elkezdődött a korszerű fürdő kialakítása 1885-ben. Először az uszoda és a malomtó mellett a „Népgőzfürdő", majd a gyógyfürdő és az iszapfürdő készült el. Az uszoda két teljesen zárt, kétemeletes épülettel körülvett női és férfi úszómedencéből állt és csak 1959-ben bontották le a két medencét elválasztó épületszárnyat. A férfi uszodában 1890 augusztusában rendezték az ország első „uszodai"úszóversenyét [1], Lendületes fejlődést 1893-ban a Szent Lukács részvénytársaság megalakulása hozott a fürdő életében (2. kép). A Terminus Először 1903-ban találkoztunk a „Szt.-Lukácsfürdő Kútvállalat Rt. Kristályvíz-üzemének" védjegyeztetett „Kristály" palackozottt, szénsavval telített ásványos forrásvíz sokszínű címkéjével (3. kép) és a sokszínű nyakszalaggal [4]. A Kristály 3. kép. A palackozott „Kristály" ásványvíz cimkéje (OSZK reprodukció) forrást, amelyből a 25 °C hőmérsékletű, kalcium-magnéziumhidrogén-karbonátos vizet nyerték - gondosan foglalták és ezüstözött óncsöveken szállították az önműködő, elzáró és dugaszoló szerkezettel kiegészített palackozóhoz (4. kép). Az 4. kép. Szállításra várakozó kocsik a palackozó előtt (OSZK reprodukció) ásványvizet Korányi Frigyes egyetemi tanár véleményezte és kijelentette, hogy az „ásványvíz amellett, hogy kiválóan kellemes, üdítő ital, kitűnő és hasznos italul szolgál idült gyomor- és bélhurutnál, különböző idült betegségekből eredő gyomor- és étvágyzavaroknál, továbbá mindazon esetekben, melyeknél a mérsékelten szénsavas vizek hasznosak." Kívüle még sok orvos hasonlóképpen nyilatkozott és külfödi szakkörök elismerését is kiváltotta. Elismerőleg nyilatkozott az ásványvízről 1901-ben a cs. és kir. udvari gazdasági hivatal nevében Franz von Worlitzky gazdasági igazgató. Az ásványvíz kiválóságát a St. Lousi-i 1904ben tartott világkiállításon a „Grand Prix"-i kitüntetés bizonyítja. Ezekben az években az Rt. már arról számol be, hogy Európa legtöbb államába be van vezetve és jelentékeny a kivitel Dél- és Közép-Amerikába, Brazíliába, Chilébe, Argentínába, Mexikóba, Hondurasba, Kelet- és Dél-Afrikába, Japánba, Kínába, Indiába, TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-1894 BEN : A SZT.-LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL. IGAZGATÓSÁG: N n r. II wo vi RL'PP ZSIGMOND, ELNÖK. PALOTAI REZSŐ, VEZÉRIGAZGATÓ. MEZEI MÓR, GERHARDT GUSZTÁV, PALOTAI ÜDÖX, IGAZGATÓK. TUDOMÁNYOSAN FELÜLVIZSGÁLTATOTT : DK. KORÁNYI FRIGYES, EGYET, TAXÁK, DR. KÉTLY KÁROLY, EGYET, TANÁR, D.:, RÉCZEY" IMRE, EGYET, TANÁR, ORVOSI SZAKTANÁCS, ÉS DR. BOSÁNYL BÉLA, FÜRDÖ-FŐORVOS ÁLTAL, TERVEZTE: RAY' REZSÓ, MŰÉPÍTÉSZ. 2. kép. „A Szt.-Lukácsfürdő részvénytársaság" vezetősége és orvosi szaktanácsa szálloda, a ma reumakórházként működő épület terveit Ray Rezső készítette. A fürdő udvarán a hálatáblás két falfelület találkozásánál a csavart kőoszlopot Szent Lukács 1760-as évekből származó szobra díszíti. A szépen kiépített fürdő néhány év alatt a főváros egyik legnagyobb forgalmú és talán a legkedveltebb fürdője lett, de 1897-től fokozatosan csökkent a mérleg szerinti eredménye. Oka az általános gazdasági pangásban keresendő, bár erősen befolyásolta a forgalmat az új fürdőszobás magán- és bérházak építése is és javulást csak az idegenforgalom növekedésétől lehetett remélni. Némi javulás már 1900-ban jelentkezett, amikor a budapesti 5 legnagyobb fürdő közül a Lukács fürdő érte el a legjobb eredményt forintban kifejezve. Ennek ellenére újabb tevékenységgel kívánta az Rt. kiegészíteni a fürdő szolgáltatását [8], >n 5r«nt 1 u» ftt i g lÁsv lű t <1-A »hnK.Hi.MH X 'Willi III 15^11.-.:... ULfcK>* 1-560 80 JriviM»* • t* »Ii Vs S4*9*ö MIT»»« viMdík*«.»* fcilw mfe'-les**!? F«*« 17