Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Orbán József-Szlabóczky Pál: Módszertani javaslat egy nagyváros térségi, település-vízgazdálkodási rendszer kialakításához (resume)

szükséges mobil laborok rendszerét, a vízminőségi kárelhárítást megalapozó vízminőségi jelzőrendszert, - ki kell alakítani (jelentősebb) a vizimunkák és -létesítmények környezeti kihatásait nyomonkövethető észlelőhálózatot és az információ rendszert, - fejleszteni kell az ár- és belvízvédelmi információcserét és annak eszközrendszerét. Koordináció, együttműködés, nyilvánosság bevonása: - széleskörű egyeztetéssel fejleszteni kell a környezetvédelmi együttműködéseket lehetővé tevő közös nyelvet, - a vízügy és a környezetvédelem között szoros szakmai együttműködést kell létrehozni a tevékenységi hierarchia valamennyi szintjén, - belső koordinációval biztosítani kell a vízügyi tevékenységekben a környezetvédelem szempontjainak érvényesülését, - hangsúlyt kell helyezni a vizimunkák és -létesítmények környezeti kihatásainak nyilvánosság elé vitelére, a társadalom tárgyilagos tájékoztatására, - ki kell dolgozni a nemzetgazdasági ágazatokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás módját a környezetvédelmi feladatok összehangolt megoldására. Nemzetközi vonatkozások: - nemzetközi garanciát kell szerezni az érkező víz mennyiségére és minőségére, az árvizekről és a rendkívüli vízszennyezésekről történő időbeni tájékoztatásra, - adaptálni kell az EGK környezetvédelmi normatíváit, - el kell látni a nemzetközi kapcsolatokból adódó vízügyi környezetvédelmi feladatokat. Oktatás, továbbképzés: - korszerűsíteni kell az intézményes vízügyi oktatást és a vízügyi dolgozók továbképzését. A fenti feladatok jó megalapozásával és végrehajtásával, a meghatározott feltételek és követelmények minden szinten következetes érvényesítésével elérhető, hogy megálljon a vízkészletek minőségének romlása, elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre a társadalom és a gazdaság indokolt vízigényeinek kielégítésére, és hogy a vízügyi létesítmények és vizimunkák emeljék a környezet minőségét. IRODALOM [1] A vízkészletgazdálkodás fejlesztésének irányelvei. Előterjesztés KVM Miniszteri Értekezletre. KVM, Budapest, 1989. Összeáll.: Tarnóy András [2] A vízkészletgazdálkodás korszerűsítése. VK, 1990./4. (Barna Bertalan-Dr. Kardos Mária) [3] Elgondolások a vízgazdálkodási tevékenységek környezetvédelmi feladatairól. Az OVF Vízrendezési, Társulati és Környezetvédelmi Főosztály anyaga, 1991. [4] A vizi-kömyezetvédelem fő célkitűzései és aktuális feladatai. Az OVF Vízrendezési, Társulati és Környezetvédelmi Főosztály anyaga, 1991. [5] A vizikörayezet védelmének hosszútávú koncepciója és követelményrendszere. OVH, Budapest, 1981. (Felelős kiadó: Dr. Csevár Antal) [6] VÍZIG anyagok a területi vízi környezetvédelmi és vízügyi szakágazati célokról és feladatokról. [7] Vízellátási és szennyvízelvezetési koncepció. Előterjesztés a KHVM Minisztériumi Kollégium részére. KHVM, Vízgazdálkodási Főosztály, 1991. [8] A vízrendezés és a mezőgazdasági vízszolgáltatás stratégiája. OVF Vízrendezési, Társulati és Környezetvédelmi Főosztály, Budapest, 1991. [9] Folyó- és tószabályozás célkitűzései, a szakágazat fontosabb ügyei és munkái. OVF Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály, 1990. (298-Arv./1990.) [10] Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása. VITUKI, Budapest, 1989. (Szerk.: Dr. Bognár Győző) [11] A környezetbarát folyószabályozás. KVM, 1991. (Nehrli Péter) [12] Az árvízvédelem célkitűzései, a szakágazat fontosabb ügyei és munkái. OVF Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály, 1990. (298-Árv./1990.) [13] A vízminőségi kárelhárítás fő célkitűzése és aktuális feladatai. Az OVF Vízrendezési, Társulati és Környezetvédelmi Főosztály - OVF Vízgazdálkodási Főosztállyal egyeztetett anyaga, 1991. Módszertani javaslat egy nagyváros térségi, település-vízgazdálkodási rendszer kialakításához* (resume) ORBÁN JÓZSEF -SZLABÓCZKY PÁL Miskolci Vízművek - Mélyépítési Tervező Vállalat Magyarországon a 80-as évek végén bekövetkezett politikai átalakulás nyomán megnövekedett a települési önkormányzatok döntési joga az ivóvízellátás és szennyvíz elhelyezés területén. Ez a megfelelő település-vízgazdálkodási rendszerek átalakulását, a meglévő nagy vízmű vállalatok át(szét?) szervezését vonja magával. Egy ilyen - mintegy félszáz települést érintő - munkához készítettünk „önkormányzati döntéselőkészítő tanulmány"-t a 200 ezer lakosságú Miskolc város térségéről, a városi vízmű felkérésére, ami további kb. 100 ezer lakos ivóvíz ellátását, valamint bizonyos mértékű ipari és mezőgazdasági vízhasználatot is jelent. A vizsgált település-vízgazdálkodási szakterületek (szektorok): - a települést ellátó vízmű telep (vízbázis), - a meglevő vagy javasolható szennyvíztisztító telep, - és a térségi nagy vízkészletek védőterületeinek földrajzi közigazgatási elhelyezkedései voltak. " Az AQUA folyóiratba küldött tanulmány kivonata. Tehát minden településnél megvizsgáltuk, hogy mely térségből biztosítható az ivóvízellátása, mely szennyvíztelepre vezethető a szennyvize, melyik vízbázis védőterületét érinti? A döntéshez a meglevő (már megépített) állapotot, valamint a közelmúltban készült nagyszámú tervet vettük figyelembe. Az egyes települések ilyen rendszerű kapcsolatait az 1. táblázat szemlélteti, grafikus kódokkal, így érzékelhetők voltak a műszaki alternatívák is, a jelek megosztásával. Az egyes vízmű-, illetve szennyvíztelepek és védőterületek „értékét" az igénybevételek számszerűsített összege tükrözi természetesen Miskolc város térsége szempontjából. A három műszaki szektor egyes elemeinek földrajzi hovatartozása alapján azután három körzet rajzolódott ki: - Az I. (miskolci) körzetbe soroljuk azokat a településeket, amelynél legalább 2 érdek szektor esik ide, - a III. („távolabbi") körzetekbe azokat a településeket soroljuk, amelyeknél egyetlen érdek szektor sem esik az I-be. -végül a II. szektorba azokat soroljuk, amelyeknél 0,5-1,0 érdek szektor sorolható az I-be. 18