Hidrológiai tájékoztató, 1993
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kardos Mária: A vízgazdálkodás környezetbaráttá tételének feladatai
A mezőgazdasági vízszolgáltatás művei a belátható jövőben önés egycélúan nem épülhetnek állami főműként. Ezt úgy kell érteni, hogy csak öntözési vagy tógazdálkodási céllal a vízügy nem épít főművet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az államnak nem kellene támogatnia a nagy mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek fejlesztését, csupán a vízügy szerepének újrafogalmazásából következően, ez nem a vízügyön keresztül kell hogy bonyolódjon. A többcélú, több érdeket kielégítő nagy rendszerek fejlesztési finanszírozása továbbra is az állam, a vízügy feladata kell hogy maradjon, s erre a pénzügyi kereteket az államnak elő kell teremtenie, de itt is lehetőség van az érdekeltek tehervállalására és a koncesszióra is. A szakágazat stratégiai céljának eléréséhez, a jelen és a távlat közötti időszakban, a fejlesztés területén az alábbi feladataik vannak, (s most megint a stratégiánkból idézünk): - el kell érni, hogy a területhasználók állami tulajdonú műveket érintő használati igényeiket megfogalmazzák és azok mind egymással, mind a főművek által biztosított lehetőségekkel szembesíthetők legyenek. Az ehhez szükséges módszereket ki kell fejleszteni, szervezeti és jogi kereteit ki kell alakítani: - meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a nem állami tulajdonú művek fejlesztéséhez az állami támogatást pályázati úton lehessen biztosítani; - el kell érni, hogy a fejlesztések sorrendjének meghatározásakor, a gazdaságosságot elemző és mérő módszereket - amelyek a beavatkozások teljes körét figyelembe veszik - és a több kritériumú döntéselőkészítési módszereket együttesen lehessen alkalmazni. A jelenlegi átmeneti időszakban, amikor az alapvető törvények hiányában sok kérdésben nem lehetséges a döntés, azokat az előkészítő lépéseket kell megtenni, melyek megalapozzák a későbbi döntéseket. Ezek az alábbiak; - Le kell zárni az elmúlt évtizedek adatgyűjtését és feldolgozását, ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni az információ és adatgyűjtés új rendjét, át kell tekinteni és korszerűsíteni kell a szakterülethez kapcsolódó adatgyűjtés rendszerét; - Meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt évtized jobbára K+F munkaként elkészített tanulmányai, összefoglalói közül további felhasználására van e alkalmas dolgozat; - K+F feladatként el kell indítani azokat a vizsgálatokat, melyek a stratégiai cél eléréséhez szükségesek; - Az átmeneti időszak fejlesztési igényeit, melyben rövidesen döntés szükséges, a jelenleg is meglévő döntéselőkészítő, döntést segítő módszerekkel kell elbírálni, ezzel a módszerek használhatósága is megvizsgálható. Az átalakítást úgy kell irányítani és megvalósítani, hogy a szolgáltatás folyamatossága megmaradjon, színvonala javuljon, a művek állagának romlása elkerülhető legyen. Gondoskodni kell a szolgáltatást biztosító állami főművek működtetéséről és az ebből fakadó költségek viselésének meghatározásáról, módjáról. A vízgazdálkodás környezetbaráttá tételének feladatai DR. KARDOS MARIA Környezetgazdálkodási Intézet 1. Bevezetés A vízügyi gyakorlat a műszaki-gazdasági-tudományos és technikai lehetőségekhez képest mindig alkalmazkodott a természet és a környezet igényeihez. Ennek jellemző példái: a vízminőségvédelem érdekében a felszíni vízbázisokra ökológiai célú vízigény meghatározása; az exponált vízbázisokra vízminőségi célállapot kijelölése; a vízimunkáknál és -létesítmények megvalósításánál a tájesztétikai szempontok érvényesítése és a természetes anyagok felhasználása. A környezetvédelmi igények előtérbe kerülésével az ágazatnak az eddiginél nagyobb fontosságot kell tulajdonítania a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi igények összehangolására. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a vízügyi műszaki igények kielégítése nem mehet a környezetvédelmi igények kielégítésének rovására. A társadalom és a gazdaság vízzel kapcsolatos igényeit mindenkor úgy kell kielégíteni, hogy az egészséges emberi környezetet biztosító természeti-, környezeti-, és ökológiai egyensúly a víz vonatkozásában tartósan fennmaradjon, a vizekbe történő beavatkozásokat pedig úgy kell megvalósítani, hogy az érintett környezeti elemek ne károsodjanak olyan mértékben, hogy életfeltételként vagy további hasznosításra alkalmatlanná váljanak és, hogy emeljék a környezetminőség színvonalát. A vízgazdálkodásnak ehhez fejleszteni szükséges a teljes tevékenységi skáláját a szakigazgatástól az operatív tevékenységig, és teljes eszközrendszerét a szabályozástól a műszerezettségig, illetve az oktatástól a nyilvánosság bevonásáig. Jelen összeállításban az ágazat környezetbaráttá tételének főbb feladatait összegezzük szakágazati bontásban és áttekintjük az eszközrendszerhez kapcsolódó fejlesztési igényt. 2. A vízgazdálkodási tevékenység fejlesztése a) Vízkészletgazdálkodás. A szakágazat fejlesztésének célja a vízkészletek erőforrásként való hasznosíthatóságának feltárását és elemzését új alapokra helyezni úgy, hogy a vízvédelmi, az ökológiai- és a természetvédelmi szempontok érvényesüljenek. A szakágazat kiemelt feladatai: - Fejleszteni kell a vízkészletek és vízigények meghatározását, vízmérlegben való mennyiségi és minőségi egybevetését. - Meg kell határozni a felszíni vízkészlet bázisok környezetvédelmi vízigényeit, valamint a természetvédelmi területek ökológiai vízigényét. - El kell végezni a hévízkészletek mennyiségi és minőségi feltárását. - Új, egységes alapokra kell helyezni a vízminőség-értékelést. - Meg kell határozni a vízfolyások vízkészlete kívánatos vízminőségi állapotát, szennyezőanyag terhelését, -terhelhetőségét, a szükséges vízminőségvédelmi, illetve vízminőségszabályozási beavatkozásokat. - Fel kell mérni a holtágak, tározók, tavak vízminőségi állapotát. - Ki kell alakítani a meglevő vízpótló, vízminőségjavító és víztisztító létesítmények összehangolt és hatékony üzemeltetését. - Ki kell alakítani a térségi vízhasználat szabályozás egységes rendszerét, az együttműködő, vízkészletkímélő vízhasználati rendszereket. b) Vízellátás - csatornázás, szennyvíztisztítás. A vízellátáscsatornázáshoz és szennyvíztisztításhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok: a megelőző vízkészlet védelem fejlesztése, a takarékos és környezetkímélő vízhasznosítás, valamint a vízvédelmi szempontokat kielégítő szennyvíztisztítás, -elvezetés, -elhelyezés megvalósítása. 16
