Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Környei László: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 75 esztendős jubileumi ünnepi üléséről

fesszorokat, új tiszteleti tagjainkat, Gerhardt Breitschuh-t és Eberhard Sickert, egyben köszöntötte a közgyűlés házigazdáját, Török Imre Györgyöt, a Szegedi Területi Szervezet elnökét, valamint dr. Kováts Gábort, az ATIVIZIG igazgatóját és Mészáros Gábort, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatóját. Elnökünk röviden vázolta Társaságunk 75 éves működését, mely mindig figyelembe vette a hidrológia szakmai és tudományos fejlesztésének szükségességét a napi politikától függetlenítve, az időszerű és távlati célokat figyelembe véve. Az elnök felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy megjelent „A 75 éves MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG múltja és jelene 1917-1992" és „A 75 éves MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG KITÜNTETETTJEI 1917-1992" című kiadvány, melyek részletesen ismertetik Társaságunk működését, a központi és területi szervezetek kialakulását, a tagság és vezetőségek változását. Göncz Árpád, köztársasági elnök üdvözlő beszédében többek között rámutatott arra, hogy „Már Arisztotelész mester is felismerte, hogy minden közösség valamiféle közjó megvalósulására szerveződik - tehát a politikai közösségek is -, a közjó azonban az általuk vallott közjó." - „Vízügyes barátaim különösenjói tudhatják ezt, hisz a saját bőrükön érezhették és érezhetik, hogy míg jámbor tudományukat igyekeznek művelni tehetségük s legjobb tudásuk szerint, azok politikai értéke attól függően tűnik másnak, hogy melyik szekértáborból pillantanak rá. A dunai vízlépcső ügy talán még mindig a legfrissebb példa erre, hiszen lezárva nincs, az indulatok és a vélemények még kavarognak. így és ezért tűnhetnek hol az emberiségért nagy-nagy áldozatokat hozó hősöknek, hol pedig az emberiség elleni bűntettek elkövetőinek a „vizesek", akik egy, a társadalom által feladott leckét magas tudományos-műszaki színvonalon megoldották." - „A vízügyes - amióta a vízügy tudománya csak létezik - mindig beavatkozott a természet eredendő rendjébe, ásatott bár öntözőcsatornát Mezopotámiában, építtetett vízvezetéket a római városoknak, vagy csapoltatott le mocsarakat a magyar Alföldön. A leírásokból például pontos képünk van arról, hogy milyen lehetett a Tisza-szabályozás előtti alföldi táj. Ma már egy másik Alföldünk van. Teljesen megváltozott arculattal. Az átváltoztatás a vízügyesek műve. A Vásárhelyi Páloké. Terveik és munkájuk nyomán a régi vízivilág alásüllyedt az emlékezetben. De csaknem negyven ezer négyzetkilométernyi terület szabadult meg az árvizek átkaitól. Csaknem negyvenezer négyzetkilóméternyi föld kerülhetett művelés alá, emberek százezreinek a megélhetését megkönnyítve." - „Maradandó alkotások jelzik az Önök munkáját, míg nem kevésbé jelentős elméleti-tudományos tevékenységük jól nyomon követhető a nemzetközileg is elismert Hidrológiai Közlöny hasábjain. Társaságukat tehát tények minősítik. Olyan tények, amelyekre büszke lehet a magyar vízügyes társadalom." Ezután dr. Lippay Pál, dr. Hajtó Ödön, dr. Kecskeméti Tibor, dr. Tóth István, dr. Náray Szabó Gábor, dr. Kováts Gábor, Klaus Altmann és Vujica Yevjevich üdvözölte a jubileumi közgyűlést, és átadták ajándékaikat. Bálint Gábor, az MHT elnökének felkérésére megtartja megemlékezését tiszteleti tagunkról, Kolupaila professzorról, aki ez évben lenne 100 éves. Dr. Bartha István, a Szeniorok titkára, emlékezett meg az elmúlt közgyűlés óta elhúnyt Forgó László, Ihrig Dénes, Kovács Sándor (Debrecen), Lötz Gyula, dr. Rónai András, Sipos Béla, Szakáll Kálmán, dr. Szőke Molnár Lajos, dr. Török Piroska és Virágh Mihály tagtársunkról. A közgyűlésen megjelentek egyperces néma felállással adóznak emléküknek. Raum László főtitkár beszámolójában többek között rámutatott, hogy az elmúlt két évben az országban végbement változások, elsősorban a gazdasági élet átalakulása, átszervezése során Társaságunknak keresni kell azokat az új munkamódszereket, formákat, amelyekkel a már bevált, elfogadott és hasznosnak bizonyult megoldások mellett még hatékonyabban járulhatunk hozzá a nemzetgazdaság előtt álló azon feladatok megoldásához, melyek kapcsolatba kerülnek a vízgazdálkodási, vízminőségi problémákkal. - Az önkormányzati törvény jelentős, vízzel kapcsolatos feladatokat utalt az önkormányzatok hatáskörébe. Az elmúlt időszakban több területen eredményes kapcsolatfelvételre került sor a különböző szintű önkormányzatokkal. A főtitkári beszámoló kiemelte az 1991. évi székesfehérvári IX. Országos Vándorgyűlés munkáját. Az 1982-ben Balatonfüreden rendezett sikeres SITH kongresszus tette lehetővé, hogy a Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság 1991. szeptemberében Hajdúszoboszlón tartotta XXVII. Kongresszusát. A Társaság gazdasági helyzete az 1990. évtől lényegesen változott. Társaságunk saját bankszámlával rendelkezik, önálló adóalany, önálló jogi személy. Az egyéni tagdíjemelés csak kisebb mértékű taglétszám-csökkenést okozott, de a jogi lagok száma a beszámolási időszakban csökkent, bár a befizetések nagysága nem változott. Költségvetésünk egyensúlyának biztosítása csak az évről-évre csökkenő mértékű vállalkozási tevékenységünk eredményéből lehetséges. Szőllősi Zoltán, a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke beszámolójában megállapította, hogy az MHT tevékenysége megfelelt az alapszabályban rögzített követelményeknek. Siklós Csaba miniszter a vízügy feladataival foglalkozva visszatekintett Sajó Elemérnek az 1930-as években felállított követelményeire, melyek még ma is időszerűek. Fontos az új gazdasági, társadalmi helyzetnek megfelelő vízügyi törvény megalkotása, a minisztérium, a társminisztériumok, önkormányzati szervek és vízügyi szervek jó együttműködésének biztosítása. Dr. Szabó Iván miniszter az ipar és a vízügy kapcsolatával foglalkozott, rámutatva, hogy az ipar minden területe kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz. Személyében megtisztelő feladatként vállalta a vízügyi társulatok elnökének történő megválasztását, ezzel is közelebb került a vizes társadalomhoz. Dr. Kemény Attila helyettes államtitkár a környezetvédelmi politika és vízminőségvédelem kapcsolatát elemezte előadásában. Dr. Elek Sándor helyettes államtitkár az agrár-struktúrapolitika vízgazdálkodási vonatkozásaival foglalkozott. Dr. Szí gyártó Zoltán, az MHT elnökének felkérésére megtette javaslatát az Alapszabályunk módosítására. Az előterjesztő bejelenti, hogy a Társaság Lampl Hugó díjat kíván alapítani, és ehhez is kéri a közgyűlés hozzájárulását. Az MHT elnöke ezután vitát nyitott. Környei László, aki felhívta a vezetőség figyelmét, hogy az 1992-ben megjelent „Magyarok a természettudomány és a technika történetében" kiadvány a 30-as évektől kezdve csupán két vízüggyel foglalkozó nevet tartalmaz, pedig ennél sokkal több érdemes tagunk volt. Kérte a vezetőség felszólalását ez ügyben a kiadónál. - Felhívta a figyelmet az 1993. évben Budapesten megrendezésre kerülő IWSA kongresszusra, mely több mint 2000 külföldit szokott a rendező országban fogadni, a vízellátással, vízkezeléssel foglalkozó tagtársaink méltón tudják bemutatni ekkor eredményeiket. Dr. Vágás István rámutatott, hogy a jövőben többször tervezik tematikus számok kiadását, egyben bejelentette, hogy ezentúl a Hidrológiai Közlöny új nyomdában készül. Mauricio Patros (Kolumbia), az ENSZ Prejekt vezetője ismertette, hogy magyarországi szakemberek hogyan kapcsolódhatnak munkájukba. Dr. Szígyártó Zoltán bejelentette, hogy a Balneotechnikai Szakosztály ismét önállóan kíván működni, kéri tudomásul venni, hogy dr. Akoshegyi György vállalná az elnöki tisztet, és Molnár István a titkárit. Geszler Ödönné bejelentette a Békés megyei Területi Szervezet újjáalakulását, melynek elnöke dr. Goda Péter, titkára Réti László. Közölte, hogy az előző közgyűlés óta több kooptálás történt a különböző bizottságokban, területi szervezeteknél. A tagság a beszámolókat, módosításokat, kooptálásokat tudomásul vette. Az MHT elnöke társasági díjakat, kitüntetéseket adott át, melyek ismertetését Zorkóczy Zoltán tette meg. 57