Hidrológiai tájékoztató, 1993
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A plankton rákok mennyiségének és minőségének tér- és időbeli változásai a Balatonban
R d= f(T|) vonatkozó dúsított légtér relatív páratartalom értékeket (R d). Az ábrán feltüntetett „T," értékek növekedése az „R d" százalékok fokozatos - nem egyenes arányban bekövetkező - csökkenését idézi elő. Következtetések 1. A párolgáscsökkentő szeleplemez alatti dúsított légtér „R d" relatív páratartalmát a párolgó víz „T v", valamint a vele azonos hőmérsékletű párolgó víz feletti levegő „T," hőmérsékleteknek egyidejű változása nem befolyásolja. 2. A párolgáscsökkentő szeleplemez alatti dúsított légtér „R d" relatív páratartalmát a párolgó víz feletti levegő „R" relatív páratartalmának az értéke egyenes arányban befolyásolja. 3. A párolgó víz és a szeleplemez közötti dúsított légtér relatív páratartalmát, - a párolgó víz feletti levegő T v=36 °C konstans vízhőmérséklet és R=40% relatív páratartalmú levegő esetén - a párolgó víz feletti levegő T,=36, 36,5, 37, illetve 38 °C változó hőmérséklete csak kis mértékben befolyásolja. IRODALOM [1] Thoma F.: A meteorológiai adatok változásának hatása a párolgáscsökkentő szeleplemez hatásfokára. Hidrológiai Tájékoztató, 1992. október, 24-26. [2] Thoma F.: Körlemez alatti vízfelület párolgáscsökkentésének kialakulása és fizikai magyarázata. Hidrológiai Tájékoztató, 1980, április, 22-24. [3] Thoma F.: Egy vagy két oldalán nyitott egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai adatok alapján. Hidrológiai Tájékozztató, 1991. április, 37-39. 4. ábra. A párolgó víz feletti levegő hőmérséklete (TJ és a párolgó víz és a szeleplemez közötti dúsított légtér relatív páratartalma (R d%) közötti függvénykapcsolat, T v= 36 "C konstans vízhőmérséklet és R=40% esetén A plankton rakok mennyisegenek es minőségének tér- és időbeli változásai a Balatonban DR. PONYI JENŐ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany 1. Bevezetés A Balaton közel 600 km 2-es felszínének hozzávetőlegesen csupán 5%-át borítja vízi növényzet (hínár és nád). Ez azt jelenti, hogy a tavi élet sajátos jelenségei - amelyek döntő mértékben meghatározzák a Balaton sorsát - a nyfltvízben zajlanak le. Sekélysége miatt az egész tó litorális jellegű. Ez tette és teszi indokolttá, hogy a Balaton-kutatás a múltban, a jelenben, de a jövőben is - a lehetőségekhez képest - nagy figyelmet és energiát szentel e legfontosabb élőhely minél alaposabb megismerésére. A jelen tanulmány célja, egy átfogó kép megrajzolása a nyíltvízben élő plankton rákok jelenlegi helyzetéről, melyek kulcspozíciót töltenek be ebben az élettérben. E munkába igyekeztem azokat az eredményeket is beépíteni, melyek csak kéziratban készültek el. így remélhető, hogy a Balatonnal foglalkozó szakemberekhez ezek az információk is eljutnak és gyakorlati munkájukban felhasználásra kerülnek. 2. A nyfltvíz planktonrák együttesének minőségi összetétele és változások az utóbbi 50 évben A jelenlegi rendszertani ismereteink alapján a századfordulótól napjainkig az euplanktonikus Crustacea-k közül 10 fajt, illetve formát mutattak ki a Balaton nyíltvizéből (1. ábra). Ebben a fajszámban nincsenek benne azok a szervezetek, melyek véletlen vendégként (tichoplankton) jöhetnek számításba (pl. az iszaplakó rákok). Az irodalmi adatok és fajleírások áttanulmányozása alapján a 10-ből az 1960-as évek közepéig biztos taxonómiai megjelöléssel csak 6 volt ismert [Diaphanosoma mongolianum Uéno, Daphnia cucullata G.O. Sars, Leptodora kindti (Focke), Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars), Cyclops vicinus Uljanine, Mesocyclops leuckarti (Claus)]. Az alaposabb kutatások bebizonyították, hogy a Daphnia galeata G. O. Sars, valamint a Bosmina longirostris O. F. Müller már 1925-től kezdve biztosan élt a tó planktonjában [18]. A Daphnia fajok szezonális formaváltozásának vizsgálata [19] pedig lehetővé tette a korábban csak „cucullata" néven összefoglalt 2 faj pontos meghatározását és mennyiségi analízisét. A plankton Cladocera-kon belüli rendszertani kiigazítások ellenére azt kell mondani, hogy faji összetételük az elmúlt több mint fél évszázadban nem változott. Más a helyzet a plankton Copepoda fajokkal. Több, közvetett bizonyíték utal arra, hogy a Cyclops vicinus Ulj. csak 1935 után terjedt el az egész tóban, pontosabban a Siófoki-medencében [7, 29, 30]. Populációja jelenleg is növekedőben van és ellentétben 42
