Hidrológiai tájékoztató, 1993
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Fekete József-dr. Szalai György: A melioráció hatása a réti és szikes talajok könnyen oldható nitrogén tartalmára
előtt semmiféle emberi megtelepedést nem lehetett kimutatni. A római korban is csak szétszórt, laza, városszéli település volt itt. A régi térképek és a római településszerkezet összehasonlításakor kitűnt, hogy az újkori dűlőutak az egykori római utak nyomvonalát követték. E római utak alapkövezését megtalálták az ásatások során [16]. A mai Csillaghegyen pedig, az egykori Kissing major területén - ez a rész egykor óholocén Duna-meder volt - a mocsaras, tocsogós területet a középkorban megpróbálták feltölteni - számos, Aquincum környékéről odaszállított és vízszintesen, több rétegben lerakott faragott római kőemlékkel... [17]. Újabb ásatásokból azt is megtudjuk, hogy Salla városkát (a mai Zalalövőt) a római kor folyamán kétszer is súlytotta a Zala áradása. Egy jelenkori árvíz viszont e falu határában a magaspart alámosásával római kori leletek mellett, egy XVI-XVIII. sz.-i malom és halászbárkák maradványait is „feltárta" [18]. Érdeklődésünkre tarthat számot a római fürdők úszómedencéi falainak közelebbi vizsgálata is. Pl. az aquincumi Hajógyáriszigeten levő helytartói palota úszómedencéjének falát türkizszínűre festtette a tulajdonos - ily módon akarván a tiszta, élő víz illúzióját kelteni. Régi leírások az egyik aquincumi polgárvárosi fürdő úszómedencéjének falán egy, a víz egykori magasságát jelző, enyhén fényes, vízköves bevonatról számolnak be [19]. Azt, hogy az aquincumi fürdők honnan kapták vizüket, már tudjuk, de talán nem volna érdektelen, ha a provincia területén máshol lévő római épületekben - vagy még inkább a vízvezetékekben - talált vízkőrétegek mikromineralógiai vizsgálatát korszerű módszerekkel elvégeznék. Ily módon talán azonosítani lehetne, ásványos összetételük alapján a különböző forrásokat, kutakat, illetve nagy mésztartalmuk alapján, a karsztforrásokat. IRODALOM [1] Ifjabb Plinius: Levelek. - Magyar Helikon, Bp. 1966. [2] Gömöri Havas S.: A főváros budai részének topográfiája. Budapest Régiségei, IV. 1892. 5-30. [3] Sz. Póczy K.: Aquincum első aquaeductusa. Arch. Ért., 1972.1.15-32. [4] Sz. Póczy K.: Szent kerületek Aquincum és Brigetioaquaeductusánál. Arch. Ért., 1980. 1. 3-29. [5] A Magyarország Régészeti Topográfiája 1.2. és 3. kötete (Veszprém megye, a keszthelyi és tapolcai, a veszprémi illetve a devecseri és a sümegi járás, 1966, 1969 és 1970) adatai alapján. [6] Bella L.: A balfi római kori fürdőkről. Arch. Ért., 1960.164-166. [7] Soproni S.: Szentendre-Dömörkapu. Rég. Füz., 1959. 38. [8] Horváth I.: Esztergom, Berényi Zs. u. 20-22. Rég. Füz., 1988. 81. [9] PetiM.: A legújabb aquincumi fahordó-lelet. Budapest Régiségei, XXIV. 1.1976. 201-203. [10] Stieber J.: Az 1975-ben feltárt római kori hordó xylotómiai vizsgálata. Budapest Régiségei, XXIV. 1. 1976. 209-210. [11] PusztaiR.: Máriakáinok. Országüti dűlő. Rég. Füz., 1971.33. [12] Pusztai R.: Máriakáinok. Országúti dűlő. Rég. Füz., 1977. 23-24. [13] Ihrig D.: A magyar vfzszabályozás története. Bp. 1973. [14] Németh M.: Budapest, III. Óbudai Hajógyársziget. Rég. Füz., 1983.36-37. [15] PóczyK.: Budapest, III. Óbuba.Rég. Füz., 1978. 34-36. [16] PeióM.: Budapest, Kaszás dül6. Rég. Füz., 1978. 43-44. [17] Petó M.: Rómaikori sfrépítmény és szentély darabjai Csillaghegyen. Budapest Régiségei, XXIV. 1976. 215-219. [18] MócsyA.: Zalalövő. Rég. Füz., 1984. 51-52, illetve VándorL.: Zalalövő - Zala meder u. a. p. 108. [19] HampelJ.: A papföldi közfürdő. Budapest Régiségei, II. 1890. 53-74. A melioráció hatása a réti és szikes talajok könnyen oldható nitrogén tartalmára Dr. FEKETE JÓZSEF-DR. SZALAI GYÖRGY Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő A talaj nitrát- és ammónium nitrogén tartalmának változásait általában a mikrobiológiai folyamatok határozzák meg. Ezeket a folyamatokat viszont a talaj fizikai, vízgazdálkodási, kémiai sajátságai befolyásolják. A talaj mikrobiológiai tevékenysége, a könnyen oldható nitrogén mennyiségének változása szoros összefüggést mutat a hőmérséklet és a nedvességtartalom alakulásával. E két utóbbi tényezőt jelentősen befolyásolja a talajművelés módja, a termesztési technológia; A nitrát- és ammónium nitrogén tartalom térben és időben nagy eltéréseket mutat. Termesztett növényeink nitrogén ellátottságáról csak úgy tudunk megbízható képet kapni, ha talajtípusonként és évenként többszöri mintavétellel végzünk vizsgálatokat. Vizsgálatainkat kötött réti és szikes talajokon végeztük Újszász, Zagyvarékas és Tiszaderzs határában. Vizsgálataink célja az volt, hogy adatokat szolgáltassunk a kötött réti és szikes talajok nitrogén dinamikájához, valamint a melioráció hatásának tanulmányozásához. A vizsgálatok körülményei és módszerei Vizsgálatainkat az Újszászi és Zagyvarékasi Mg. Tsz-ek területén szoloncsákos, illetve szolonyeces réti talajokon a Tiszaderzsi Mg. Tsz területén pedig réti, illetve öntés talajokon, 3-3 talajszelvényen végeztük. A zagyvarékasi 1. szelvény a Zagyva gátja mellett 1 m-re, a 2. és a 3. szelvény a Zagyvától távolodva DNy-i irányban 180, illetve 280 m távolságban van. A talajok kötöttek, az A és B szint fizikai talajfélesége agyag, a C szinté vályog. A kémhatás általában gyengén lúgos, a pH értéke a C szinten a legnagyobb, eléri a 8,5 értéket. Vízben oldható sótartalmuk ált. 0,1%, de a B szintben 0,12-0,14%. A B 2 és C szint gyengén szódás. Az újszászi 1. és 2. szelvény a Holt-Tápiótól DNy-ra 100, illetve 250 m-re, a 3. szelvény a Tápió mellett, a folyó gátjától 20 m-re található. Az 1. szelvény szolonyeces réti talaj, A szintje agyag, B és C szintje vályog. A B és C szintben a Na 2C0 3 tartalom 0,2-0,3%, a kicserélhető nátrium 15-20% repedezésre hajlamos, a B szint oszlopos szerkezetű, a kicserélhető nátrium mennyisége eléri az S-érték 20%-át, CaC0 3-ot az A szint kivételével tartalmaznak. Újszászon 1979-ben meszezéssel, Zagyvarékason sárgaföld terítéssel javították a talajokat. Egyidejűleg mélylazítást is végezetek (Bajnai, 1981., Fekete-Bajnai, 1985). A talajok dinamikájában mindkét területen jelentős szerepet játszik a talajvíz. A talajvíz szintje a felszínhez viszonylag közel, átlagosan 200 cm mélységben található (1. ábra). A talajvízszint ingadozására a téli-tavaszi emelkedés és a nyári-őszi süllyedés jellemző. A talajvízjárásra hatással vannak a Zagyva, a Tápió, a tározó vízszintváltozásai, valamint a csapadék mennyisége. A tiszaderzsi szelvények a Cserőközben találhatók. A 2. szelvény a Tisza-II. vízlépcső tározójától 200 m-re K-re, az 1. és 3. szelvény 500, illetve 600 m-re van. Mindhárom szelvény igen kötött, szárazságban repedező talaj. Szerkezetük diós, hasábos. Az 1. és 3. szelvény típusa réti, a 2. szelvény pedig öntés réti talaj. A talajvíz szintje 200-250 cm körül mozog. A területet 1983-ban meliorálták, talajcsövezték a talajvízszint süllyesztése céljából. A melioráció talajtani hatását az újszászi és zagyvarékasi területen 1980-tól (Fekete, 1983, 1986; Fekete-Bajnai, 1985; Fekete-Szalai, 1988,1991; a tiszaderzsi területen pedig 1987-től 25
