Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Fél évszázados a Békésszentandrási Vízlépcső

A mederelzáró táblák kézzel és elektromos meghajtással mozgathatók. A táblákat mozgató mechanikai szerkezeteket a pillérek tetején épített gépházakban helyezték el. A hajózózsilip hasznos hossza 85 m, hasznos szélessége 12 m, melyen 1200 tonnás uszályok is átzsilipelhetők. A nagy mű befejezése, normális építési viszonyokat feltételezve az 1940. év végére volt előirányozva. Az 1940. és 1941. évi tavaszi rendkívüli magas árvizek és tartósan magas vízállások azonban annyira késleltették az építési munkákat, hogy a művet csak 1942. év őszére fejezték be. A 6 év folyamán, az építkezés folytatására alkalmas, kereken 1000 munkanap alatt készültek el. A duzzasztó megépítésével a Körösök további 110 km hosszúságban váltak hajózhatóvá és 20 millió m

3 víz tározásával 20 ezer kat. hold terület öntözésére nyílt lehetőség. A duzzasztómű 5,0 m vízszint különbséget tart. A vízlépcső és csatlakozó építmények 6.320.000 pengőbe kerültek. 1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó és küldöttsége Csongrádtól a Folyam- és Teherhajózási R. T. „Megyer" nevű motoroshajóján, a tömeg éljenzésétől kísérve érkezett a duzzasztó hajózsilipjéhez. Ünnepélyes keretek között helyezte üzembe a Kormányzó a duzzasztóművet és hajózsilipet, melyet hősi halott fiáról neveztek el. A duzzasztó üzembehelyezésének ötvenedik évfordulója alkalmából - 1992. szeptember 30-án, az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottsága, Békésszentandrás nagyközség önkormányzata, a Tessedik Sámuel Oktatási - Kutatási Központ (Szarvas) a Magyar Vízügyi Múzeum és Szaklevéltár, és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei szervezete emlékülést tartott Békésszentandráson és Szarvason. Az emlékülés védnöke Siklós Csaba, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. Bencsik Imre, Békésszentandrás polgármestere - az egykori építkezés egyik résztvevője — köszöntötte a vendégeket, közöttük Siklós Csabái, Vörös Vincéi, az Országgyűlés elnökhelyettesét, Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert, dr. Farkas László köztársasági megbízottat, dr. Simon Imrét, Békés megye közgyűlésének elnökét, Tóth Imre országgyűlési képviselőt. Köszöntötte a megjelent műszakiakat, építészeket és közreműködőket, akik annak idején valamilyen módon hozzájárultak a békésszentandrási duzzasztó megépítéséhez. Örömét fejezte ki a polgármester az ünnepségen megjelent nagyszámú érdeklődő láttán. A polgármester köszöntője után dr. Mosonyi Emil akadémikus, a VTB tiszteletbeli elnöke tartott emlékezést, a duzzasztó tervezésével kapcsolatos statikus munkájáról. Elmondta, hogy 53 évvel ezelőtt - amikor a duzzasztó terve készült - kézzel számolva napi 12-14 órai munkával, hónapokon át tartott a számítás. Most 25 éves emigráció után örömmel van itthon. A sok kitüntetése után most kapott érem értékeseebb. A jövőben most már itthon, Magyarországnak és a népnek is rendelkezésére fog állni. Őt a magyar vízügyi szolgálat egyik kiemelkedő szakembere, Mátrai István állami díjas mérnök, az egykori tervező követte az előadás sorozatban és mint a nagy létesítmény egykori szakértője, nemcsak szűk régióban gondolkodva vázolta fel az egész - a Tisza-völgy - e századbeli vízgazdálkodása formálását. Dr. Ing. Erich Häusler, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora, a Rajna-Majna-Duna víziútról szóló diaképes előadásában kiemelt - mintegy elsőként - érzékeltette a csatorna jelentőségét, melynek a napokban történt megnyitásával akár Békésszentandrásról is hajón lehet eljutni Németországba. Az emlékülésen Siklós Csaba: „A vízügyért" szakmai érmet adott át Vincze László vasdiplomás mérnöknek, Mátrai István mérnöknek és dr. Mosonyi Emil professzornak. Ezután Bencsik Imre átadta A/osonyiprofesszornak Békésszentandrás nagyközség ajándékát: egy fába mintázott kubikos szobrot. A Hármas-Körösön ötven évvel ezelőtt üzembehelyezett békésszentandrási duzzasztó oldalára most szöveges dombormű - Paszt György alkotása - került, az alábbi felirattal: A Tiszavölgy szabályozása tette lehetővé e térségben a második honfoglalást. Hirdesse e tábla LAMPLHUGÓ emlékét aki az Alföld öntözés-fejlesztését irányította 1931-1948 között. Siklós Csaba miniszter, a Lampl Hugó - emléktáblát avató beszédében a múltra utalt, és elmondta, hogy a honfoglalás idején kedvezett a vizes terület a vadászatnak, halászatnak, ám később életteret vett el a mezőgazdaságtól és a Körösök mentén élőktől. A békésszentandrási duzzasztó megépítése újabb honfoglalást jelentett végre a magyar népnek, mert jobbá tette az itt élők életét, megteremtette a gazdasági, kereskedelmi és ezen belül a szállítási feltételeket. A békésszentandrási vízlépcső megépítésével, több mint 140 km-en vált hajózhatóvá a Hármas-, a Kettős- és a Sebes-Körös és több ezer hektár öntözéses területhez jutott a térség mezőgazdasága. Ma már a hajózást kiszorította a szárazföldi közlekedés, de nem lenne haszontalan újragondolni a víziszállítás előnyeit. Az egykori építők és a mostani követőik már a jövő feladatain gondolkoznak és szívükbe ajánlom Széchenyi szavait: „Nem elég jó törvényeket hozni, azok iránt szimpátiát is kell kelteni." Ezek a szavak jegyében köszönöm meg a duzzasztó létrehozásában résztvevők munkáját és avatom fel az emléktáblát, mondta a miniszter. Délután a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet konferencia termében tartották meg a békésszentandrási vízlépcső ötven évét értékelő tudományos ülést. Váradi László igazgató köszöntője után arról beszélt, hogy a nemzetközi halkutatás szarvasi fellegvára a több más egyéb kutatási és oktatási intézmény léte mellett, magának a békésszentandrási duzzasztónak köszönheti létét. Dr. Starosolszky Ödön az MTA VTB elnöke, és dr. Goda Péter az MHT megyei elnöke felváltott elnökségével levezetett ülésen Kozák Miklós professzor egy nagy korszakot is átfogó elemző előadást tartott, melyhez korreferátumokkal csatlakozott dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke, dr Thyll Szilárd egyetemi tanár és dr. Kovács Sándor polgármester (Kondoros). A kitűnő építésű, és azóta jókarban tartott békésszentandrási vízlépcső, reméljük a következő félévszázadot is az elmúlthoz hasonlóan éli meg, és a mielőbb fejlődésnek induló víziszállítás fontos duzzasztója lesz. Góg Imre IRODALOM [1] Békésszentandrási Vízlépcső 50 éves fennállása alkalmából tarlóit emlékülés, értékelő ülés. Békésszentandrás, Szarvas, 1992. IX. 30. [2] Goda P.: Ötven éves a Békésszentandrási Vízlépcső. Szarvas és Vidéke, Szarvas 1992. V. 22. [3] Góg 1.: A Körös-Völgyi VIzhasznosítő Társaság. VÍZPART, ATIVIZIG (Szeged) 1992. május-június. [4] Országos Öntözésügyi Hivatal: Emlékeztető a Hármas Körösön létesített vitéz Nagybányai Horthy István-vízlépcső 1942. évi október 15-én történt üzembehelyezésről. Budapest, 1943.] [5] Szarvas és Vidéke. Szarvas, 1992. október 9. [6] Vízgazdálkodás, Budapest, 1973. 2. sz. 20