Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 125 éves a Bányászati és Kohászati Lapok - 100 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

(1978/2), Kozák István: „A tatabányai XIV/a akna aktív és passzív vízvédelerpmel járó bányaépítési munkái" (1970/8), Kozák István-Vasóczki István: „Példák bányabeli vízkizárási és vízösszefogási munkák kivitelezésére" (1972/10), Lévárdi Ferenc: „Víznívó alatti üledékek kutatása és termelése, összefüggésben a háromfázisú keverék áramlástani vizsgálatával" (1971/5, 6, 7, 8), Mészáros Károly: „A feküvíztároló feszültségmentesítésének tapasztalatai a várpalotai szénbányákban" (1980/6), Nemes Sándor: „Búvárszivattyúk alkalmazása a tatabányai bányákban" (1992/1-2), PatvarosJózsef: „A karsztvíz alatti bauxittestek természeti környezetet kímélő kitermelési lehetőségei" (1992/3—4), Pete István: „Összekapcsolt szivattyúrendszerek hatásfokának meghatározása" (1980/2), Puchné Székely Katalin: „Fagyasztásos aknamélyítések a magyar bányászatban és mélyépítésben" (1988/4), Tarján Gusztáv: „Javaslat hidraulikus (úszódereglyés) technológia alkalmazására a bükkábrányi külfejtésben" (1975/8), Tarján Iván: „Bányaszellőztetés és víztelenítés automatizálása" (1971/9), Tarján Iván-Debreczeni Elemér: „Bányavízmentesítő telepek fejlesztése" (1973/2) és „A bányavízmentesítő telepeken alkalmazott előtétszivattyúk üzeme és gazdaságossága" (1980/2), D. P. Trofimov-N. T. Logacsev-Stancz Viktor: „Aknamélyítés a vízadó rétegek előzetes cementálásával" (1968/3), Vargha Béla: „Karsztvízveszélyes bányák tervszerű regionális vízszintsüllyesztése aknákkal és csapoló vágatokkal" (1969/3—4), Vékény Henrik: „Talpszelet átitatása vízzel, dőlés menti szeletosztású fejtésekben" (1980/11) és „Nedvesítőszer adagolása a bányabeli vízcsőhálózatba a porveszély elhárítására" (1987/5) című cikke foglalkozik. A vízkutatás - vízellátás - vízhasznosítás tématerületéről Balogh Béla-Reményi Gábor: „A bányaművelés során feltárt vízdús homokréteg vizének hasznosítása" (1977/9), Borbély Sándor-Juhász András: „A Borsodi Szénbányák bányavizeinek külszíni hasznosítási lehetőségei" (1971/7), Gayer, Bedrich: „A turcseki erővíz-vezeték" (1985/2), Gálfi János-Pálos Miklós: „Kalapácsos szeizmikus mérések alkalmazása talajvízkutatásnál" (1969/10), Gefferth Károlyné: „A meddőhányók és bányatavak hasznosításának lehetőségei és gondjai" (1986/3), Kalácska István-Kozák István-Menyhárt Lajos: „Ferde tengelyű csűkút építése és alkalmazási lehetőségei" (1988/4), Páter János: „A karsztvizek ivás céljára való felhasználásának lehetőségei" (1974/2), Schmidt Eligius Róbert: „Tapasztalataim a hévíz- és gyógyvízkutatás terén. Elért eredmények" (1969/8) és „A budapesti Paskál-malmi hévízfúrás és az utóbbi 10 év fedettkarsztban végzett vízkutatásainak tanulságai" (1970/1), Székely Lajos: „100 éve kezdte meg Zsigmondy Vilmos (1821-1888) a budapesti városligeti artézi kút fúrását" (1969/2), Vörös Géza: „ A Márkushegyi bányaüzem ideiglenes vízellátása" (1984/11) című cikke tudósít. A vízkémia tématerületéről Gellén József-Kenyeres József: „Szénmosó-üzemi szennyvizek élővizekre gyakorolt hatásának laboratóriumi modellvizsgálata" (1973/8), Gölz Bernd, M. A.-Szűcsné Dely Irma: „Vízkémiai változások egy tatai kúttelepen" (1980/7), Kassai Ferenc-Benke István: „A MAT-AKRIL vegyszerrel végzett vízkizárás és kőzetszilárdítás hazai tapasztalatai" (1984/1), Kiss-Máté Csaba: „Vízelemzési adatok feldolgozása a dorogi medencében" (1986/6), Lakatos István-Bagdi Gyula: „A szén-víz rendszerek ionegyensúlyának vizsgálata" (1992/3-4), Szücsné Dely Irma: „Vizek nitrát-iontartalmának meghatározása ionszelektív elektróddal" (1984/8), Takács Pál-Wolf György-Bognár Tibor: „Barnaszenek és lignitek kéntartalmának csökkentése hidrotermális kezeléssel" (1987/12) és Wieder Nándor: „A réz kinyerése kis réztartalmú nyersanyagokból, hidrometallurgiai úton" (1979/10) című cikke tájékoztat. Az aranymosás lehetőségeit N. László Endre: „Aranymosás a Duna mentén" (1981/6), „A dunai aranymosás befejező műveletei" (1982/7), „Gondolatok a dunai aranymosás nagyüzemi felújításához" (1982/9), és „Aranymosás a Dráván és a Murán (1986/5), valamint Makray István: „Hozzászólás N. László Endre „Aranymosás a Duna mentén" c. cikkéhez" (1981/6) című cikke mutatja be. , A bánya-vízjog kérdéseire Esz tó Miklós-Kesserű Zsolt-Tárkányi László: „A vízbetörésveszély elhárítását célzó új bányahatósági előírásokról" (1975/12), Szenczi Gyula: „Országos bányavízjogi és bányavízhasznosítási konferencia" (1975/5) és Szentkuti László: „A bányavizek egyes időszerű jogi kérdései" (1972/4) című cikke hívja fel a figyelmet. Az ankét - kongresszus témaköréről Jármai Ervin: „Országos Karsztvíz Ankét (Alsóörs, 1973. április 12.)" (1973/9), és Kesserü Zsolt: „A Nemzetközi Bányavíz Szövetség első kongresszusa" (1983/11) című cikke számol be. A felsorolással érzékeltetni kívánjuk, hogy a BKL-Bányászat hidrológiai, illetve hidrológiai vonatkozású cikkei mennyire közel állnak a Magyar Hidrológiai Társaság tevékenységéhez, és azok közül bármelyik akár a Hidrológiai Közlöny, akár a Hidrológiai Tájékoztató hasábjain is napvilágot láthatott volna. Kívánjuk, hogy a testvérlap a jövőben is hasonló gazdagságban jelentesse meg a víz elleni védekezéssel és a víz hasznosításával foglalkozó tanulmányait. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület A Miskolci Egyetemen tartott kétnapos ünnepségsorozat után, 1992. június 27-én (Szt. László napján) tartott jubileumi ünnepi díszközgyűlésén emlékezett megalakulása 100. évfordulójáról az OMBKE. E kerekszámú jubileumi ünnep alkalmából az 1992-ben 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság e sorok keretében is osztozik a 25 évvel idősebb testvéregyesület örömében. A BKL - Bányászat 1992. évi 125. évfolyam 5-6. száma [2], valamint az OMBKE centenáriumi emlékkönyve [6] (2. ábra) MiskoLc 1992 2. ábra. Az OMBKE jubileumi emlékkönyvének fedőlapja, a centenáriumi emlékéremmel 14