Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1994-ben 800 éve, 1194-ben - A Duna Fejér megyében kétszer is kiöntött, és megint sok embert és állatot követelt áldozatul. Írod.: RéthlyA.: Időjárási események... I. 35. p. Zawadowsky A.: Mo. vizeinek statisztikája I. 36. p. - Okmány említi Pély középkorbeli falut a Tisza jobb partján Ároktő és Dorogma között, ma puszta a Vajasér (Woyos Euren) mellett; gazdag halászés állattenyésztő falu, sertéstartással és több halastóval. írod.: Vízügyi Történeti Füzetek 8. 28. p. 750 éve, 1244-ben - Pest városa árumegállítási jogát IV. Béla megerősíti Ez nem szolgálta a hajózás fejlődését, mert akkor is vámot kellett fizetni, ha nem is kötött ki a hajó. Ilyen joggal rendelkezett még a Duna mellett Pozsony, Komárom és Esztergom is. írod: Dezsényi-Hcrnády: A magy. hajőzás tört 19. p. 725 éve, 1269-ben - Első alkalommal történik említés a veszprémi Korláth (későbbi Gábriel) vízimalomról a Kittenberg, előbb Gépház u. 16. sz. alatt. A malom, bár műemlékké volt nyilvánítva, az 1960-as években elpusztult. írod.: Vízgazdálkodás 1972. 31-32. p. 700 éve, 1294-ben - Egy 1294-es oklevél Esztergomban említést tesz a Hévíztó lefolyásán lévő káptalani malmokról, a káptalani fürdőről és a malmok vízrekesztőiről. írod.: M. Vízgazdálkodás, 1987/2. 23. p. 650 éve, 1344-ben - A vízikerék első bányászati és kohászati alkalmazása Magyarországon. A XIV. század közepétől szinte forradalmasította a termelést. írod: Vízügyi Történeti Füzetek 11.17. p. 625 éve, 1369-ben - A fejlett középkori mo.-i malomépítészetre utal a veszprémi püspökség latin nyelvű oklevele, mely alulcsapó malomról szól: unum molendinum in fluvio Veszprém alolchapo vocatum..." írod.: Vízügyi Történeti Füzetek 11.17. p. 600 éve, 1394-ben - Leustach nádor a pozsonyi prépostnak és káptalannak adományozza a vár ellenébeni Dunaparton szedni szokott hajóvám 1/3 részét. írod.: Rupp: Mo. helyrajzi tőrt. 1/1.59. p. 500 éve, 1494-ben - 1493194-ben kemény tél, a Duna vastagon befagyott, Kinizsi Pál seregeivel Nándorfehérvár és Szendrő között átkelt a Duna jegén. írod.: RéthlyA.: Időjárási események... 1.55., 57., 58. p. - Magyarországon és Erdélyben a nyár igen száraz, heves, 6 hónapig semmi eső nem esett, még a nagy folyók is majd egészen elapadtak. írod: RéthlyA.: Időjárási események... I. 58. p. 450 éve, 1544-ben - Annyira száraz esztendő, hogy a Fertő tóban itt-ott látszott csak nedves rész. írod.: RéthlyA.: Időjárási események... I. 74. p. 425 éve, 1569-ben - Az 1569. XXI. t. c. az 1568-as árvíz pusztítására hivatkozva intézkedik a Csallóköz árvízvédelmének fejlesztéséről. írod.: M. vízügyi Múzeum Dok. gyújt, június 18. Segesvár, Medgyes. Az évi vásár után Trinitatist követő második vasárnap kezdett esni, s három napon át éjjel-nappal annyira esett, hogy a Küküllő megáradt. Medgyes egy része teljesen víz alá került s nagy bajokat okozott. írod.: RéthlyA.: Időjárási események... I. 90. p. november 6. Borzalmas üstökös volt látható s 14 napig fénylett, majd erre szokatlanúl megáradt a Küküllő úgy Segesvár, mint Medgyes és Balázsfalva mellett nagy károkat okozott, írod: RéthlyA.: Időjárási események... I. 90. p. 400 éve, 1594-ben - Pozsony és Komárom között a hajók vontatását 600, fizetéssel felfogadott hajdú végezte. írod: Dezsényi-Hcrnády: A m. hajózás tört. 30. p. - Jászberényben öt törökkori-vízimalomról tudunk. A „basa malma" 260 köböl, Hozmán bég malma pedig 300 köböl (kb. 159 tonna) évi jövedelmet hozott. írod: Vízügyi Történeti Füzetek 8.76. p. március Nagy esőzések az ország területén. A Dráva és a Mura a sok esőzés, s most olvadó hótól megdagadva kiöntött, írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.105. p. május Sopronban háromnapos eső, a patakok megáradtak, a víz az Ikva híd magasságáig ért, csűrökben nagy kárt tett. Az új teleki (Neustift) kompnál a víz átfolyt és a város árkát majdnem teljesen megtöltötte, írod.: RéthlyA.: Időjárási események... 1.105. p. szeptember Az esős időjárás következtében Bethlen-Szentmiklós mellett suvadások és csúszások a Küküllő mellett, a víz „megdagadt", másfelé folytatta folyását, ameddig a hegyet „át nem áshattuk." írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.105. p. 375 éve, 1619-ben nyár-ősz Áradások az erdélyi Barcaságban, Fogarason és a felvidéki Szepességben. A vetésekben, terményekben nagy kárt okozott. írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.139. és 140. p.; II. 571. p. december Az esős időjárás miatt a Duna magyarországi részén „szörnyű árvíz."Pozsonynál a nagy árvíz, vihar és hullámverés miatt 2 napig nem tudtak a folyón átkelni. írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.140. p. 350 éve, 1644-ben március 1-2. Hernád árvize írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.171. p. tél Erdélyben igen hideg tél. Az Olt és Maros jegének vastagsága 8 arasz (1 arasz kb. 20 cm), a nagyszebeni tavak fenékig befagytak írod: RéthlyA.: Időjárási események... 1.173. p. 325 éve, 1669-ben - A Császár-fürdő nagy tűzesetnek esett martalékául, és majdnem teljesen elpusztult és elhanyagolt állapotba került mindaddig, míg Buda visszavétele után magánkézbe nem került. írod: Hidrológiai Közlöny 1938.168. p. március 4. Az 1654 és 1669 között Erdélyben hozott törvények gyűjteménye a Compillatae Constitutiones III. rész, III. cím, VI. artikulusa a káros viziművek „ megigazításának" elvét hangsúlyozza, írod: Vízügyi Közlemények 1931.1.147. p. 41