Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Forgóné Nemcsics Mária: A meliroációs beavatkozások talajtani hatásai

Esetenként meghatároztuk a talaj felvehető nitrogén és AL(ammónium-laktátban) oldható foszfortartalmát és minden alkalommal elvégeztük az 1:5 arányú vizeskivonat elemzését is. A meliorációs beavatkozások befejezése után a sóforgalom alakulását sómérlegekkel kísértük figyelemmel. Az altalajlazítás hatásának vizsgálatára eredeti szerkezetű talajmintákon vizsgáltuk a differenciált porozitást. 4. Eredmények - a beavatkozások hatásai Az őszi sófelhalmozódás magyarázata az, hogy az utóbbi években tápasztalható szárazság hatására a talajban levő víz felfelé áramlik. A 4. szelvényben (2. ábra) (az őszi és a tavaszi vizsgálatoknál is) a kémiai talajjavítás és a talajcsövezés hatására még mindig jelentős mértékű az oldható sók kilúgzódása (24,1 t/ha). A 4. és 6. szelvény több éves - 1982-90. - őszi és tavaszi sómérlegeit, valamint a csapadék-összessótartalom alakulás folyamatát szemlélteti az 1. és 2. ábra. 4.1. A talajok sóforgalmának alakulása. A kémiai talajjavítással egyidejűleg elvégzett talajcsövezés jelentős hatást gyakorolt a talaj sóforgalmára. A talajcsövezett területeken az első években mind a rövidebb (éves), illetve hosszabb időszakra (3 éves) szerkesztett sómérlegek szerint a kilúgzódás volt az uralkodó folyamat. Az utóbbi években tapasztalható szárazság miatt nyaranta folyamatos vízpótlás történt a drénrendszeren keresztüL Ennek hatása megmutatkozik a sómérlegek alakulásában. A víz visszaduzzasztásával a mélyebb szintekből a sók felemelkedtek, a talajok visszaszikesedtek (pl. 2-3. sz.). 62 ny tél 83ny tél 84ny tél 85rry tél 66ny tél 87ny tél 88ny tél 89ny tél 90ny tél nyäri (IV-IX hó)és téti (X-lll hálfélévek I ' csapadék(mm) ^^osszessó értékek (t/h) •Globális mérleg 1982-1990 ösz 16,97 (t/ha) 1. ábra. A 6. sz. minta több éves őszi és tavaszi sómérlegei, valamint a csapadék-összsótartalom alakulása \ Egyes szelvényekben (1. ábra) 1982-90. viszonylatban ősszel felhalmozódást, tavasszal kilúgozódást tapasztaltunk. Ennek oka, hogy a téli csapadékok hatására keletkező többletvíz a dréncsöveken keresztül eltávozik, melynek hatása a tavaszi sómérlegek által tanúsított sókimosódás. v 82ny Ifi 83ny léi 84ny tél 85n» tél 86ny tél 87ny léi 88ny tél 89ny tél 90ny tél nyáridVHX hálés tMilX-lll hóltélévek r~lcsapodéklmm) osszessó értékek (t/h) Globális mérleg 1982-1990 ész - 24,1 I t/ha) 2. ábra. A 4. sz. minta több éves őszi és tavaszi sómérlegei, valamint a csapadék-összsótartalom alakulása 4.2. Változások a talaj pórusrendszerében. A beavatkozások hatására a talajok fizikai, illetve vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezően alakultak. Az altalajlazítás után a talajok térfogattömege csökkent, az összes pórustérfogata megnövekedett. Megszűnt a talajok rossz vízáteresztő képessége, kedvezőbb lett a levegő-gazdálkodása, amely lényegesen fokozza a kötött talajok termékenységét. A pórustérfogat és ezen belül a gravitációs hézagtér növekedése kedvezően befolyásolta a talajok tápanyag-gazdálkodását, a víz- és sóforgalmát. 4.3. A terméseredmények alakulása. A meliorációs munkák befejezése óta búzát, kukoricát, silókukoricát, napraforgót és lucernát termesztenek a területen. A növények öntözése vízvisszatáplálással történik. A drénhálózat kétfunkciós alkalmazása - víztelenítés, vízpótlás - kedvező hatással van a terméseredményekre. Az 1981-90. években a beavatkozások hatására a gazdaságban átlagosan 52 GE/ha terméseredményt értek el, ami 62,5%-os javulást jelent. Ez a javulás elsősorban a melioráció javára írható, de nagy szerepe van ebben bizonyos fajta módosításoknak, az agrotechnikai fejlődésnek és a gazdasági színvonal növekedésének is. 23