Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Pataki Nándor: Beszámoló a XXVII. SITH kongresszusról

A domborművet Pá///ubának, a megyei közgyűlés elnökének jelenlétében, Balsay István polgármester leplezte le. Az ünnepi eseményről részletes, képes beszámolót adott a Fejér megyei Hírlap, a Városi Televízió és megemlékezett róla néhány országos napilap is. Mint ismeretes, Beszédes József 1810-ben - kezdő mérnökként - készítette el a Székesfehérváron székelő, akkoriban alakult Sárvíz-Társulat számára a Sárvíz-Sió szabályozási tervét, melyben „a víz féreszorítás" elvét alkalmazta, azaz malomcsatorna létesítésével különválasztotta a magas és mélyfekvésű területek vizeinek levezetését. Beszédes tehát már ekkor alkalmazta a vízügyi beavatkozások komplex hasznosításának elvét, hisz az általa tervezett és megvalósított művek nemcsak vízelvezetést és lecsapolást, hanem többcélú vízhasznosítást (öntözést, vízimalmok működtetését, halastavak táplálását) is szolgálták. Beszédes később a Társulat igazgatója lett s több mint 20 éven át dolgozott a terv megvalósításán, illetve a kapcsolódó (szomszédos) vízrendszerek rendezésén. A Sárvíz rendezése, illetve az ennek keretei között megépült Nádor-csatorna lehetővé tette a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolását, s ezek helyének egy részén épült fel később a város külső kerületeinek jelentős hányada. Székesfehérvár tehát nagyon sokat köszönhet Beszédes Józsefnek, s így örvendetes, hogy emlékét egy róla elnvezett tér és az ott levő dombormű ekképpen örökíti meg: „Beszédes József (1786-1852) vízépítő mérnök. Szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült." Karászi Kálmán Beszámoló a XXVII. A SITH (Nemzetközi Balneotechnikai Társaság) elnöksége a XXVII. Kongresszus megrendezésére Magyarországot, illetve a Magyar Hidrológiai Társaságot kérte fel. Az MHT elnöksége az 1990. február 23-án tartott ülésén adta elvi egyetértését a Kongresszus, a Társaság szervezésében történő, magyarországi megrendezéséhez. Mint ismeretes, legutóbb - ugyancsak az MHT szervezésében - a SITH XVIII. Kongresszusát rendeztük 1982. szeptember 15-20. között Balatonfüreden. Ez alkalommal 1991. szeptember 15-19. között Hajdúszoboszlón a Béke Gyógyszállóban került sor a XXVII. Kongresszus megrendezésére. A fővédnökséget Göncz Árpád köztársasági elnök, a védnökséget Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, Keresztes K Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Surján László népjóléti miniszter, továbbá Kígyós József hajdúszoboszlói polgármester vállalták. A szervezés rendkívül nehéz feladat elé állította az MHT vezetését. Ez egyrészt arra volt visszavezethető, hogy 1991-ben még két SITH rendezvényt tűztek műsorra, Bukarestben és Athénban, másrészt nyilván az öbölválság és a térségben a közelmúltban lejátszódott politikai változások és háborús események hatására az utolsó pillanatig nem látszott biztosnak a megfelelő színvonalú rendezéshez szükséges és gazdasági szempontból is szükséges és elégséges számú jelentkező. Végül is az MHT elnöke és a SITH elnöke közötti személyes tárgyalások segítették elő, hogy a kívánatos feltételek megteremtődtek. Összesen 158 fizető résztvevőt jegyeztünk, ebből 78 volt a külföldi, kísérővel együtt, 15 ország képviseletében. Európából legnagyobb számban Franciaország, Németország és Olaszország képviseltette magát, de ezenkívül Észak-Afrikából, Dél-Amerikából is számos résztvevő érkezett. A SITH alapvető célja az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának, a fürdőkultúra fejlesztésének és a kapcsolódó nemzetközi együttműködésnek, információcserének elősegítése. A SITH XXVII. Kongresszusán is az említett célok megvalósítása érdekében tevékenykedtünk. Nem titkolt szándékunk volt, hogy a tudományos tanácskozások mellett lehetőséget biztosítsunk gyógyvízhasznosítási adottságaink, balneotechnikai létesítményeink bemutatására. Fel kívántuk hívni a külföldi üzletemberek figyelmét vonatkozó hasznosítási lehetőségeinkre. A tudományos programot az alábbi szekciók keretében bonyolítottuk: hidrológia, hidrogeológia, balneotechnika, fürdők és hévizek. Mintegy 50 előadást irányoztunk elő, néhány várt előadás ugyan elmaradt, de ezeket sikerült új előadásokkal pótolni. SITH kongresszusról Az előadások kapcsán egyébként rendkívül értékes információkat kaphattunk hazai és külföldi intézményekben folyó kutatási tevékenységekről, elért eredményekről. Csak legyen pénz a hasznosításra és fejlesztésre. Egyik előadás keretében német részről igen hasznos információkat kaphattunk privatizációs elképzeléseikről. Magyar részről viszont dr. Ákoshegyi György adott tájékoztatást ,A magyarországi fürdők üzemeltetése és fejlesztése a külföldi tőke részvételével" címen. Hasonló várakozás előzte meg Pup Vilmos „Gondolatok a magyar fürdőügyről" c. előadását, melyben a meglevő tényleges problémákra hívta fel a figyelmet. A következőkben néhány, az előadásokban, illetve szekcióüléseken, elhangzott érdeklődést felkeltő téma: - Több mint 1100 hévízkutunk van, nálunk is, külföldön is problémát jelent az elhasznált hévizek elhelyezése. - 405 fürdőnk, 1200 medencénk van és csak 30%-uk van ellátva visszaforgató berendezéssel. - Sok esetben viszont nem veszik figyelembe a tervezésnél, hogy a gyógyvizek egy része a visszaforgatás által elveszti gyógyhatását. - Számos kérdés hangzott el a hazai megengedhető klórozás mértékével kapcsolatosan, külföldön már főleg ózont használnak. - Vízminőség vonatkozásában is fel kell zárkóznunk Európához, ha intenzifikálni akarjuk a termálturizmust. - 500 medence felülvizsgálata, felújítása várat magára (áramlástani vizsgálatok, burkolatok felülvizsgálata és cseréje, fertőtlenítő berendezések cseréje stb.). - Pup Vilmos tájékoztatást adott a „Magyar Fürdőügyi Szövetség" létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről. A Kongresszus egész tartama alatt szinkrontolmácsolás volt magyar, francia, német nyelven de angol és olasz nyelvre is fordítottunk. Egyes témákban mint pl. balneotechnika, fürdőtechnikai berendezések, szakbizottsági ülésekre is sor került, ahol a vonatkozó témákban elért legújabb kutatási eredményeket vitatták meg.' Egyébként a szakértői bizottságok gyakoribb összehívásának szükségességét hangoztatták (pl. a kongresszusok előtt egy nappal kellene találkozni). A különböző területeken elért tudományos eredmények bemutatását szolgálták a poszterelőadások is. Nem feledkezhetünk el a mintegy 15 kiállító, hirdető vállalatról sem, közöttük 4-5 külföldi cégről, akik hozzájárultak a gazdaságos rendezéshez. A tanulmányi kirándulások is eredményesek voltak. Szeptember 17-én szakítottunk időt a hajdúszoboszlói és debreceni