Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Magyaregregy - "Lászlóffy Woldemár" hidrometriai mérőtelep

- a vízbázisok karbantartási követelmény-rendszerének a megalkotását; - a csőhálózatok tisztításának (mosásának) a kidolgozását; - a kitakarás nélküli - gazdaságos - csőjavítási eljárások meghonosítását; - a nyomás alatt működő csőhálózatok javításának bevezetését; Nem megfelelő az összhang a különböző szervek által kezelt művek működése és fenntartása között. A folyamatos karbantartás - a legtöbb esetben - még csupán óhaj, de nem valóság. Szükség lenne a csatornázási szabályozási kiadványok egységes új elvek szerinti átdolgozására. Csökkenteni kellene a vízgazdálkodásban jelenleg alkalmazott szivattyúk típusát. A tartalék szivattyúknak az építményben a működő szivattyúk mellé elhelyezése ma már nemcsak költséges, hanem felesleges is. A raktárakban való tartalékolás a célszerűbb megoldás. Elérkezett az ideje a karbantartásra és a felülvizsgálatra vonatkozó szabályozási kiadványok készítésének. Az elkészítendő kiadványok lehetnének az alapjai az új karbantartási rendszereknek. Dr. Németh Miklós államtitkárhelyettes a problémát elsősorban pénzügyi oldalról elemezte. A vízügyi szakemberek feladata a problémák felvetése és a javaslatok kidolgozása azok megoldására. A megvalósulás a pénzügyi lehetőségek függvénye. Például a tározók iszaptalanításának a kívánatos ciklusa 10-15 év. Az anyagi erőforrások azonban csupán 70-100 évenkénti tisztítást tesznek lehetővé. Hangsúlyozta a fenntartási keretek meghatározási módszerei megreformálásának a szükségességét. Elengedhetetlennek tartja a létesítmények komplex fenntartásának a bevezetését. Szakács Sándor felhívta a figyelmet a művek állapotának a romlására. Egy-egy rekonstrukció alkalmával nemcsak az eredeti állapotot lehet elérni, hanem az alkalmas egy magasabb színvonalú korszerűbb állapot elérésére is. A két lehetőség közüli választás elsősorban anyagi kérdés. Nagy Ferenc ismertette a VITUKI által végzett méréseket, amelyeket az árvédelmi töltések állapotának vizsgálatával kapcsolatosan végeztek. Felhívta a figyelmet a körtöltések és a nyárigátak rossz állapotára. Nagy Vilmos a szivattyútelepek állapotát elemezte, amelyek között még manapság is vannak gőzüzeműek. Ezek néhány éve még működtek. Az üzemelési engedélyük meghosszabbítása azonban egyre nehezebb. Szepesi István az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatási vezetője tájékoztatta a megjelenteket, hogy az üzemigazgatóság a Hernádon és a Bársonyos patakon törpe vízerőműveket üzemeltet. A Hernádvécsei vízerőmű 1,5 nies vízmagassággal 3,0 m'/s vízhozamot hasznosít energiatermelés céljára. A törpe vízerőművek hazai megtérülési ideje 10-15 évre tehető. Az előadásokat követő hozzászólások a következő fontosabb kérdéseket érintették: - Hiányolták a hazai szivattyús energiatározók és az újonnan épült törpe vízerőművek létét. - Magasnak tartják az új vízdíjakat. - Az ország vízgazdálkodása mélyponton van. A kiút megkeresése nemcsak a vízügy kizárólagos feladata. - Emelni kell a vízügyi szolgáltatások színvonalát. - Az 1991. évi bécsi völgyzárógát kongresszus - többek között - öregedési kérdésekkel is foglalkozik. - A hazai árvédelmi töltések fölülvizsgálata mintegy 150 veszélyes helyet mutatott ki. Dr. Ivicsics Ferenc Magyaregregy - „Lászlóffy W( Az immár hét esztendeje elhunyt nemzetközi hírű hidrológus Lászlóffy Woldemár nevét vette fel a bajai Vízgazdálkodási Főiskola magyaregregyi mérőtelepe. Az 1991. május 3-i emlékünnepségen a család, a vízügyi ágazat és az MHT vezetői, tanítványok és tisztelők jelenlétében dr. Mosonyi Emil akadémikus avatta fel Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész közadakozásból felállított emlékművét. A személyes hangvételű avatóbeszédben Mosonyi professzor megemlékezett az idősebb pályatárssal való megismerkedésének körülményeiről, Lászlóffy Woldemár emberi és tudósítói nagyságáról példaképül állítva őt a jelenlévők és a vizes szakma jövőbeli szakgárdája elé. Az alkalmat megragadva a professzor szólt még a vizes ágazat jelenlegi közmegítélésének apályáról, a kedvezőtlen kép kialakulásának okairól, kiemelve a kilábalás érdekében a tudományos meggyőződés vállalását, a tudományos eredmények népszerűsítésének szükségességét. Az emlékmű felavatását követően Fejér László, a Vízügytörténeti Bizottság elnöke, vázolta röviden Lászlóffy Woldemár tudományos pályafutását, majd a jeles művészekből álló Danubius vonósnégyes adott hangversenyt a megjelenteknek. lemár" hidrometriai mérőtelep Az ebédszünet után került sor a mérőtelep épületében a Magyar Vízügyi Múzeum által elkészített emlékkiállítás átadására, ezt követte az egykori közeli munkatársak, dr. Csermák Béla és dr. Szesztay Károly színes visszaemlékezése, a mérőtelep névadójának alakját felidéző/. Jacquet francia ésAltmann német professzorok tisztelgő levelét pedig dr. Zsuffa István tanszékvezető főiskolai tanár, az emlékünnepség főszervezője ismertette. Hogy a Lászlóffy Hidrometriai Mérőtelep fennállása óta milyen fejlődésen ment keresztül, s működtetésével az oktatás milyen eredményeket ért el, arról a telep életrehívásának egyik kezdeményezője Eszéky Ottó, valamint Sziebert János adott számot. Diaképekkel kísért előadásukat követte az a számítógépes bemutató, melynek során ifj. Goda László ismertette a mért hidrológiai adatok tárolásának és elemzésének eddig kidolgozott rendszereit. A tartalmas programm során a hidrológia tudományának korai képviselői, Lászlóffy Woldemár egykori munkatársai és tanítványai méltó módon emlékezhettek mesterükre, akinek emlékét ápolni példaképekben szegény korunkban valamennyiünk kötelessége. Fejér László 59