Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Barna Bertalan: A Kiskörei Vízlépcső vízkészlet-gazdálkodási hatásvizsgálata

IRODALOM [1] A Tiszántúl öntözése. A Földmlv. Min. kiadványa, Bp. 1937. [2] Mosonyi E.-Mátrai J.: A Tisza öntözi víz-készletének megosztása. Hidr. Közi. XXIX. 1-2. 1949.111-114. [3] Örsz. Öntözésügyi Hivatal Közleményei 1940-43. [4] VÍZITERV Tanulmányok 1954-63. IV. l.-IV. 23. [5] Kiskörei Vízlépcső. Vízügyi Közi 1973. évi külön szám. [6] Kovács Gy.: SOcvédélri vízrendezés és tározás. Vízügyi KOzL 1978/2. Hozzászólások. Vízügyi KözL 1978/4. és 1979/1. [7] Csikász S.: Folyószabályozás a Közép-Tiszán. Vízügyi Közi. 1984/3. [8] Ripási l.: A tiszalöki és kiskörei vízerőtelep termelési mutatói. Magyar Villamos Művek KözL Bp. 1987. [9] Mátrai l: A Duna-Tisza összeköttetésének vizsgálata. VízügyiKözL 1981 '4 A Kiskörei Vízlépcső vízkészlet-gazdálkodási hatásvizsgálata BARNA BERTALAN Környezetgazdálkodási Intézet 1. A Kiskörei Vízlépcső szerepe az Alföld vízkészlet-gazdálkodásában A Kiskörei Vízlépcső elsősorban az alföldi térség vízellátásának megoldása, a rendszeresen visszatérő és leginkább ezt a térséget sújtó pusztító aszály kivédése céljából létesült. Komplex hatása kiterjed a Tiszának szinte a teljes, mintegy 47.000 km

2 kiteijedésű magyarországi vízgyűjtőjére. Vízkészlet-gazdálkodási szempontból közvetett hatásterületéhez tartoznak a Tiszalöki és a Körösi vízgazdálkodási rendszerek, továbbá a Tisza Tiszalöktől mellékfolyóival együtt. A Kiskörei Vízlépcsőnek a csatlakozó Kiskörei tározóval és vízgazdálkodási rendszerrel jelentős és még növelhető szerepe van a Tisza-völgy hasznosítható vízkészleteinek pótlására, a lefolyásszabályozás, az egyes térségek jó minőségű vízzel történő gravitációs ellátása, vízminőségvédelmi szennyvízhígító, -elszállító és -lebontó vízhozamok szolgáltatása, továbbá a biztonságos vízkivételt lehetővé tevő vízszintek biztosítása területén. A Kiskörei Vízlépcső előzőek szerinti vízkészlet-gazdálkodási szerepének, hatásainak sokrétűsége, a vízhasznosításban a különböző érdekek jelentkezése, az egyedi és a mederbeli vízhasználatok feletti általános, illetve, regionális gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésének és az optimumon történő működtetésnek a feladatát adja. A Kiskörei Vízlépcső hatásterületén a tenyészidőszak átlagos csapadéka 300-350 mm, ami aszályos években 175 mm-ig is lecsökken. A lehetséges párolgás és a csapadék különbözetéből adódó éghajlati vízhiány az Alföld középső térségében 50 év átlagban eléri a 175 mm-t, míg a növénytermesztést nagymértékben befolyásoló ariditási tényező (a lehetséges párolgás és a csapadék hányadosa) 1,2 -1,4 között alakul, tehát a térség aszályos jellegű. Általában évtizedenként 2-3 aszályos és 2-3 csapadékos év figyelhető meg. Aszályos években a Kiskörei Vízlépcső hatásterületén a talajok nedvességhiánya a 0-100 cm-es talajrétegben a nyári félév végére 70-170 mm-re növekszik. Az öntözésnek tehát általában a téli időszak csapadékhiányát, illetőleg a tenyészidőszak viszonylag nagy evapotranszspirációját kell pótolni, illetve kiegyenlíteni ebben a térségben. 2. A Kiskörei Vízlépcső fő rendeltetési céUai A Kiskörei Vízlépcső fő rendeltetési céljai a következők: - a Tisza érintett szakaszán a lefolyási viszonyok kiegyenlítésével a hasznosítható vízkészlet megfelelő mértékű növelése, - a térség növekvő mezőgazdasági és ipari vízigényeinek nagyobbrészt gravitációs úton, tehát a szivattyúzás energiaköltségeinek megtakarításával történő kielégítése, - villamosenergia termelés, - árvíz- és belvízvédelmi biztonság növelése, - hajózási lehetőségek javítása, - a tározótó vízfelületével üdülési és vizisportolási lehetőségek megteremtése. Ezeket a célokat a vízlépcső a vízszintek tartásával és a kiépült védelmi létesítmények üzemeltetésével biztosítja. 3. A Kiskörei Vízlépcső vízkészlet-gazdálkodási hatásai A Kiskörei Vízlépcső tározójának a jelenlegi 89,25 m Orsz. duzzasztási szint mellett a 80%-os biztonságú lefolyásszabályozó hatása átlagosan 4,5%. A tényleges évi lefolyásszabályozó hatás 2,8-10,0% között változik. Ez azt jelenti, hogy a tározó a 89,25 m Orsz. duzzasztási szinttel átlagosan 23 mVs, mértékadó tenyészidőszakban 65 m

J/s csúcsértékkel jellemzett tározott többlet vízkészletet biztosít az évek 80%-ában. Ez a taskonyi szelvény közvetlen hasznosítható vízkészletének 45%-a, I. és II. fokú aszályhelyzetben 58, illetve 82%-a. A tározó kiegyenlítő hatása következtében ez egyben a vízkészletek rendelkezésére állásának biztonságát is növeli. Részben az így belépő vízkészletnövekmény eredményezte, hogy a Tisza vízgyűjtő 1970. évi összesítő vízmérlegének közel 100%-os kihasználtsága 1987. évben 52%-ra csökkent. A vízmérlegek alapján megállapítható, hogy a kiskörei tározott többlet nélkül a vízgyűjtőterület, valamint a vízgazdálkodási rendszerek vízigényeit nem lehetne kielégíteni sem vízmennyiség, sem vízbiztosítottság tekintetében. Különösen élesen mutatkozik ez a kisebb lefolyású években, amikor a vízmérleg számításoknál használt augusztusi vízkészletnek csak 90%-a (1983), illetve 80%-a (1984) folyt le a taskonyi szelvényben. Az öntözési idényre számolt tényleges tározott többlet átlagvízhozamok 23-85 m

5/s között változtak az elmúlt időszakban. * A kiskörei duzzasztás a tározott többlet vízkészletet olyan energiaszinttel biztosítja, ami lehetővé teszi a közvetlen és közvetett hatásterületek, tehát a Kiskörei és a Körösvölgyi vízgazdálkodási rendszerek gravitációs vízellátását. A Tiszalöki vízgazdálkodási rendszer Körösvölgybe leadott vízkészletet a Kiskörei rendszerből részben kiválthatja a Nagykunsági főcsatornán keresztül. Ezért a Tiszalöki rendszer egész területe a Kiskörei Vízlépcső közvetett hatásterületének tekinthető. A tározó duzzasztási szintjével egyúttal biztosítja a vízerőművi energia, illetve csúcsenergia termelést, továbbá a -nyári időszaki üdülés, fürdés és vizisportolás vízszint igényét is. Előzőeken túlmenően a Kiskörei Vízlépcső duzzasztott vízszintje teszi lehetővé az ipari vízkivételek zavartalan működését a Tisza Tiszalök alatti szakaszán (Tiszapalkonya). Megszűnt az a helyzet 47