Hidrológiai tájékoztató, 1992
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: A Központi-Gerecse paleokarszt-hidrológiai viszonyainak vizsgálata
1 2 • 3 •• 2. áfcra. A központi-gerecsei édesvízi mészkősorozatok és magassági szintjeik 1. Almásneszmélyi Csokonai-forrás, 2. Barlang, 3. Édesvízi mészkő 3. ábra. A Fekete hegyi édesvízi mészkősorozat helyszínrajza dinamikai adottságok megváltozása mellett, mert mindig mélyebb szintre helyeződtek át a hévforrások, ami magával hozta a karsztrezervoár statikus készletének részbeni leürülését is. A vizsgálatok alapján a Központi-Gerecsében édesvízi mészköveknek hét képződési fázisát (T 1 0-T 4) lehetett kimutatni (2. ábra). A területen az alsó (TI-T 3) szintek hiányoznak, ami azt jelzi, hogy a hévforrás működés a T 4-es szint képződése után lezárult. 4. ábra. Az Alsóvadácsi édesvízi mészkősorozat helyszínrajza 3. Megállapítások - következtetések 3.1. A Központi-Gerecsében az eddig kimutatott önálló édesvízi mészkő előfordulások száma 22 db. Az édesvízi mészkövek kormeghatározásával tisztázható a hévforrások fakadásának ideje, továbbá a hozzájuk tartozó karsztvízszintek is. A karbonátban gazdag hévforrások megjelenését a területen a 350-360 m tszf-i magasságban települő első édesvízi mészkő 37
