Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évordulók, események 1993.

1893. VII. 15. 1893. VII. 28. 1893. VII. 1. A Duna jobbpartján a mai Árpádfejedelem u. Lukács u. és Dara u. közötti szakaszán épült jobbparti kis vízmüvet üzembehelyezték. A balparti kis vízművel együtt (1893. V. 30.) termelésük napi 10 000 m

3 volt. - A 100 éves Fővárosi Vízművek, 42.p. * Jáky József (Szeged) mérnök, talajmechanikus, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas. A műegyetemi mérnökképzésben magas szintre emelte a földnek mint építőanyagnak és mint az építmények alapjának oktatását. MÉL. I. 794.p. A káposztásmegyeri fővízműtelepen megépítettek 4 új aknakutat, felhasználva a régebbi 2 próbakutat is napi 30 000 m

3 víztermelésre, felépítették a gép- és kazánházakat, továbbá a Nyugati pályaudvarig lefektettek egy 1200 mm-es főny omócsövet. - A 100 éves Főv. Vízművek, 45.p. 1893. VIII. 6. Ünnepélyes keretek között megnyitották a Korinthusi Csatornát Görögországban. Hossza 6342 m, vízszint alatti mélysége 8 m, fenékszélessége 22 m. 'Az építés irányítója a magyar Gerster Béla mérnök volt. - Vasárnapi Újság, 1893. VIII. 9.; VIII. 27. 1893. VIII. 12. Márkus Ágost mérnök 1892-93 közöttelvégezte Győr városának geodéziai felmérését (háromszögelés és szintezés), mely többek között alapját képezte a tervezett összefüggő városi csatornázásnak. - Cziglényi: Győr vízműve... 54.p. 1918. VI. 1. Bánky Donát a Budapesti Hidroelektromos Társaság ülésén elsőnek javasolta a Duna vízenergiájának hasznosítását a „Vaskapu vízerő tervezete" című előadásában. - Műszaki Élet, 1963. IV. 25. 1918. IX. 26. Az 1894-ben kisajátított majd lebontott u.n. sáros fürdő helyén a főváros által épített Gellért Gyógyfürdőt és Szállodát átadják rendeltetésének. - Bp. lexikon 380.p. 1918. XII. 2. t Széchenyi Béla (Budapest) geológus, akadémikus. Földrajzi és geológiai kutató. Tanulmányutakat tett Európa több országában, Afrikában, USÁ-ban, Kanadában. Híres ázsiai expedíciójára több tudós (pl. Lóczy Lajos) elkísérte. (» 1837. II. 3. Pest) - MÉL n. 717.p. 1943. II. 21. t Entz Géza (Budapest) zoológus, egyetemi tanár, akadémikus. Nevéhez kötődik a Balaton életének korszerű hidrobiológiái vizsgálata. (* 1875. V. 30. Kolozsvár) - MEL I. 428.p. 1968.1. 6. t Vargha Vilmos (Budapest) mérnök, a Budapesti Nemzeti és Szabad kikötő első igazgatója. (* 1887. II. 1. Sopron) - MTESZ, 1987. 18.p. 1968. II. A háborús események következtében elsüllyedt és még víz alatt levő hajóroncsokat felmérték. A Dunán Véneknél német motoros hajó, Gönyünél a Krems gőzös, a Wotan motoros és a Vojvodina Misics utasszállító, budapesti déli vasúti hídnál jugoszláv uszály, Mohács táján a Kölked vontató; a Tiszán Kiskörénél a Dömös és Hortobágy gőzösök, Tiszafürednél egy uszály pihen. - Esti Hírlap, 1968. II. 21. 1968. II. 15. A Mátrában elkészült a Köszörüvölgyi Víztározó, melynek gátja 22 m magas, koronaszélessége 170 m - Heves-megyei Népújság, 1968. II. 16. 1968. III. 23. Megnyitotta kapuit a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő, mely átalkítás miatt hosszabb ideje zárva volt. Az átfolyó napi 20 000 m

3 vízben, a betonburkolatú medencéiben egy turnusban 600-an fürödhetnek. - Esti Hírlap, 1968. III. 25. 1968. V. 6-8. A Magyar Hidrológiai Társaság és a Fővárosi Vízművek „100 éves a Fővárosi Vízmüvek ünnepi ülés"-t tartott, melyen bemutatták a Vízművek 100 évét, jelenét és jövőbeni fejlődésének irányait. - AM. Hidr. Társ. múltja. Bp. 1987.134.p. 1968. VIII. 1. Megalakulta Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Iroda, későbbi nevén V. D. és Továbbképző Intézet. Szervezetében működött a Vízügyi Szakkönyvtár, a Magyar Vízügyi Múzeum, az Országos Vízügyi Levéltár, a Vízügyi Továbbképző Központ, valamint a Vízügyi Nyomda. Vízügyi Értesítő, 1968. 1968. VIII. 18. A Vas-megyei Borgátán felavatták az ország első hévízmüvét, mely három község és termelő szövetkezet összefogásából jött létre. A 38 °C-ú vizet egyelőre fürdési célra, később hajtatóház és csibenevelő üzemeltetésére hasznosítják. Vízgazdálkodás, 1968. 156.p. 1968. XI. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének rendelkezésére - a Fertő tó különleges adottságainak kutatására és a feltárás hasznosítására megalakult az „ MTA Fertőtáj Bizottság. - Soproni Szemle, 1972.104.p. 1968. XII. 20. t Sávoly Pál (Budapest) lásd * 1893.1. 30. 1968. XII. A Mátrai (volt Gagarin) Hőerőmű vízellátására üzembehelyezték a Markazi Víztározót. A 8,5 mió m

3 tározott vízből 1 mió m

3 öntözési célokat szolgál. - Fogarasi L.: Legérdekesebb kis tavaink 124.p. Összeállította: Marczell Ferenc IRODALOM Időszaki kiadványok, periodikák - Baranyai Helytörténetírás; Pécs. - Borsodi Szemle; Miskolc. - Hidrológiai Köziemínyek, illetve Hidrológiai Közlöny; Bp. - MTESZ Évfordulóink a Műszaki és Természettudományokban; Bp. - Műszaki Élet; Bp. - Somogyi Múzeum Közleményei; Kaposvár. - Soproni Szemle; Sopron. - Századok; Bp. - Tanulmányok Bp. múltjából; Bp. - Technikatörténeti Szemle; Bp. - Természettudományi Közlöny; Bp. - Vízgazdálkodás, illetve Magyar Vízgazdálkodás; Bp. - Vízügyi Értesítő; Bp. - Vízügyi Közlemények; Bp. - Vízügyi Történeti Füzetek, VÍZDOK, Bp. Egyéb müvek - Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon; Bp. 1958. - Borsos József (szerk.) Vidéki városaink; Bp. 1961. - Budapest Lexikon (Bp. Lex.); Bp. 1973. - Cziglényi László (szerk.); Győr vízműve 90 éves; Győr 1974. - Dezsényi Miklós-Hernádi Ferenc: A magyar hajózás története; Bp. 1967. - Fodor Ferenc: A magyar vizimérnököknek a Tiszavölgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vizimunkálatai és azok eredményei; Bp. 1957. - Fogarasi László: Legérdekesebb kis tavaink; Bp. 1981. - Fülöp J.-Tasnádi Kubacska A. (szerk.): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet; Bp. 1959. - Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői; Bp. 1981. - Gáli Imre: Régi magyar hidak; Bp. 1970. -Göbel József (szerk.): Budapest csatomázása; Bp. 1972. - Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai - Folyami kikötők; Bp. 1971. -Tivi kikötők; Bp. 1974. - Vízlépcsők; Bp. 1963. - Kolossváry Ödön: Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődése 1899-ig; Bp. 1905. 47