Hidrológiai tájékoztató, 1991

Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1992. évben

Dégen Imre (1910—1977) domborművének avatása Szeged, 1990. november 9. A Magyar Hidrológiai Társaság 1965-re és 1970re emlékező árvízi tudományos ülésszaka keretében leplezték le Szegeden, a vízügyi igazgatóság központi épületének bejárati előterében a Dégen Imre arcmását megörökítő domborművet, Lapis András szegedi szobrászművész alkotását. A dombormű felavatásán Vitális Attila, a szegedi igazgatóság legifjabb mérnökeinek egyike mondott rövid beszédet. Kiemelte, hogy Dégen Imre, a vízügyi szolgálat egykori államtitkára, akinek neve összeforrott az 1965. évi dunai és az 1970. évi Tisza-völgyi árvízvédekezés sikerével, a vízügyi szolgálat szakmai tekintélyének emelésével, szervezettségének fokozásával, nyolcvan éve született. Dégen Imre működésének köszönhetően nemcsak az árvízvédelmi töltések lettek gyakran két méterrel magasabbak, hanem a vízügyi törvény, vagy a vízi társulati szervezetek megújítását is elvégezte. Befejezésül idézte Göncz Árpád köztársasági elnöknek társaságunk közgyűlését elmondott szavait: „Önök nem szorulnak bíztatásra, hanem Önöktől kell mintát vennie minden szakmai közösségnek Magyarországon, amelyik az ország javát és az ország érdekeit akkor is figyelembe veszi, hogy ha az áldozatot kíván tőle." Dr. Vágás István Vízügyi évfordulók az 1992. évben 250 éve, 1742-ben *Tessedik Sámuel (Alberti) evangélikus lelkész, a hazai mezőgazdasági tudományok és az okszerű gazdálkodás jeles népszerűsítője. Magyarországon elsőként folytatott kísérleteket a szikes talajok javítására, s szarvasi lelkészi kertjében ő alkalmazta először a meszes-márgás talajterítést a „digózást" (tSzarvas, 1820. dec. 27.). Irodalom Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Bp., I960. 225 éve, 1767-ben Böhm Ferenc uradalmi mérnök befejezte a Sárvíz mocsarainak és vízvidékének térképezését és elkészítette a szabályozási tervet. Böhm tervének végrehajtása a pénzhiány, az értetlenség miatt akadozott. Elképzeléseit közel fél évszázad múltán Beszédes József hajtotta végre a Sárvíz-csatorna és a Malom-csatorna megépítésével. Irodalom Károlyi Zsigmond: A Sárvíz-szabályozás megkezdésének 200. évfordulójára. Magyar Vízgazdálkodás, 1968/1. 200 éve, 1792-ben Kiss József kamarai mérnök szerződést kötött a kincstárral a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítésére. Az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna a mai jugoszláviai Tisza—Duna—Tisza rendszer első fontos létesítménye volt. Irodalom Nikola Petrovlc: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Dunamedencében a merkantilizmus koréban. Beograd—Növi Sad, 1982. * született; t meghalt 175 éve, 1817-ben januárban Pesten Fejér György szerkesztésében megjelent a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat, amely közel negyedszázadon át a hazai természet- és társadalomtudományok legjelentősebb orgánuma volt (megszűnt 1841-ben). A lap a magyar nyelvű vízügyi szakírás első fórumának is tekinthető. Irodalom Kókay György szerk.: A magyar sajtó története I. 1705— 1848. Bp., 1979. Fejér László: Vízügyi vonatkozások a „Tudományos Gyűjtemény"-ben. Kézirat, 1984. május 2-án Bernhard Antal pécsi vállalkozó Bécsben bemutatta saját tervezésű gőzhajóját a szakértőknek. A „Carolina" gőzös volt az első dunai gőzhajó. Irodalom Jankó Béla: A gőzhajózás kezdetei hazánkban. Technikatörténeti Szemle, 1973. május 4-től kezdve a háromnaponként megjelenő Vereinigte Pester—Ofner Zeitung rendszeresen közölte a budai vízmérőén leolvasott Duna-vízállásokat. Ezt megelőzően építették újjá az ismeretlen időtől működő budai ún. „nádori" vízmércét. Irodalom Edvy Gyula: A régi budai „nádori" vízmérce. Technikatörténeti Szemle, 1963/1—2. december 13-án fKitaibel Pál (Pest) botanikus, a pesti egyetem professzora. Rendkívül sokoldalú természettudományos pályafutásának egyik fontos eredménye a „Hydrographica Hungáriáé" c. halála után (1829) megjelent könyve, amely a ha77