Hidrológiai tájékoztató, 1991
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Liptai Edit-dr. Scheuer Gyula: Vízkutatási munkálatok a Zagyva völgyében, és a Mátra hegység nyugati részén Jobbágyi környékén
esetben fel és oldalirányú áramlás nem lehetséges, mert nincs nyomáskülönbség. Így mind a karsztvíz, mind a déli előtér elszennyezése még hosszú távon is kizárt. Ezek persze csak tervek, a végleges választ, tudniillik, hogy elhelyezhető-e itt veszélyes (valamint kis és közepes radioaktivitású) hulladék, csak a jelenleg folyó, rendkívül részletes, komplex vizsgálatok adnak. Sajnálatos, hogy Magyarország az érvényben lévő 9001/1985 OKTH sz. közlemény és a KFH tárgyi utasítástervezete egyaránt felszínközeli orientációjú. Így külföldi véleményekre, szabályokra és saját ítélőképességünkre támaszkodhatunk. Mindenesetre tény, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat tudatában van tevékenységének veszélyességével és mindent elkövet természeti környezetünk megóvása érdekében. Vízkutatási munkálatok a Zagyva völgyében és a Mátra hegység nyugati részén Jobbágyi környékén LIPTAI EDIT— DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Az elmúlt években a növekvő ivóvízigények, továbbá a felszínközeli vízadórétegekbe telepített vízbázisoknál bekövetkezett minőségromlás (nitrátosodás) indokolttá tette újabb vízművek létesítését a Nógrád megyei Jobbágyi község környezetében. A vízbázisok kiépítését megelőző vízkutatási munkálatok kiterjedtek mindazon vízszerzési lehetőségekre, amelyek a vizsgált terület vízföldtani adottságaiból eredően a remélt és kívánt vízmennyiséget távlatban is megfelelő vízminőségben szolgáltatni képesek. Ennek alapján az alábbi vízféleségek kutatására került sor: a) forrásfeltárás, b) Zagyva teraszban levő talajvíz, c) felső-pannoniai üledékes képződmények rétegvize, d) miocén vulkánitok rés- és hasadékvize. A kutatások eredményéről a következőkben számolunk be. 2. A vízkutatási munkálatok ismertetése A vizsgált terület igen vátlozatos morfológiai és földtani adottságaiból eredően a vízföldtani viszonyok több irányú vízszerzési lehetőséget biztosítanak, azzal a megjegyzéssel, hogy a térség ilyen vonatkozásban nem ítélhető kedvezőnek. Ezért a vízföldtani viszonyok nyújtotta lehetőségek figyelembevételével lényegében valamennyi szóbajöhető vízszerzési változat vizsgálatára sor került (1. ábra). 2.1. Forrás vizsgálatok. Szurdokpüspöki—Jobbágyi községektől keletre miocén vulkánitokból számos forrás fakad. Ezek túlnyomó része kis vízhozamú, így igénybevételük és hasznosításuk nem jöhetett számításba. A vizsgált források közül azonban feltárásra érdemesnek mutatkozott a Köszvényes forrás, amelynek hozamát a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet rendszeresen méri. Hozama 5—175 l/min között változik és érdekessége, hogy hőmérséklete nagyobb a szokványosnál, mert 14—18 °C-os vízhőmérsékletet mértek, ami a víz nagyobb mélységből történő származására utal. A Köszvényes forrás a Szurdokpüspöki—Gyöngyöspatai út mellett a Szurdokvölgy keleti bejáratánál fakad. A vizsgálat időpontjában (1986. X.) 40 l/min volt a hozama. A forrás vízföldtani adottságainak megismerése céljából a kilépési hely közelében egy kutató fúrás mélyült. A fúrás végig miocén vulkáni kőzeteket harántolt. A fúrás során a mélységgel növekvő menynyiségű feltörő víz jelentkezett. A furatból kifolyó víz mennyisége 47,5 m-nél elérte a 200 l/min nagyságrendet. A víz a harántolt kőzetrepedésekből származott. A 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a kutatási területek feltüntetésével 1. I—IV. Vízkutatási terület: I. Forrásfeltárás, II. A Zagyva-terasz kutatási területe, III. A felsőpannoniai rétegvíz kutatási területe, IV. A miocén dlatomás összlet vízkészletének kutatási területe; 2. Rétegvízre telepített próbakút; 3. Diatomás összlet vízkészletére telepített termelő kút; 4. Próbafúrás; 5. A Zagyva-teraszra telepített kutató fúrás 51
