Hidrológiai tájékoztató, 1991

Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1992. évben

Az M. kir. Földtani Intézet munkatársai Inkey Béla vezetésével megkezdték az Alíöld agrogeológiai felvételét. Irodalom Ballenegger Róbert—Finály István: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Bp., 1963. Megkezdték, és még ugyanazon évben be is fejezték Sopron város vízműveinek építését, amelynek első víztermelő telepe a somfalvi medencében épült 350 m hosszú galéria volt. Irodalom Sopron vízgondjai. Hidrológiai Közlöny, 1968/6. Staub Móric vezetésével megkezdte munkáját a Kir. Magyar Természettudományi Társulat Tőzegkutató Bizottsága. A tőzegtalajokkal kapcsolatos tudományos vizsgálatok előtérbe kerülését a múlt század 60-as éveinek aszályos időjárása, valamint a Tisza-szabályozás következtében kiszáradt mocsarak és lápok hasznosításának kérdései indokolták. Irodalom Ballenegger Róbert—Finály István: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Bp., 1963. Megépült az első Poirée-rendszerű tűsgát Magyarországon a Bereg-megyei Berzaván. A Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat költségén létesített műtárgy segítségével a Beregszászon áthaladó Vérke csatornába öntözővizet tereltek, s azt ipari célokra is használták. Irodalom Károlyi Zsigmond: Vízügy történeti adattár. (Kézirat a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban, Esztergom) . Megkezdődött a Pécs város közműves vízellátásának kiépítése a Tettye és a Püspökmalmi-források vizének felhasználásával. Két esztendő alatt 3 db 1000 m

3-es medence és mintegy 40 km hoszszú nyomócsőhálózat épült. Irodalom Károlyi Zsigmond: Vízügytörténeti adattár. (Kézirat a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban, Esztergom). Budapesten megjelent Péch József „Gátvédelem" című munkája, amely az első gyakorlati kézikönyve volt e tárgyban a hazai vízmérnöki karnak. 75 éve, 1917-ben február 7-én a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlése dr. Marenzi Ferenc Károly javaslatára megszavazta a Társaságon belül a Hidrológiai Szakosztály létesítését, amely a mai Magyar Hidrológiai Társaság közvetlen elődjének tekinthető. A szakosztály működési szabályzatát az a Bogdánfy Ödön dolgozta ki, aki később a szakosztály elnöke lett. Irodalom A 70 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene 1917—1987. Bp., 1987. április 11-én fHoszpotzky Alajos (Budapest) mérnök. Műegyetemi tanársegéd, majd a budapesti folyammérnöki hivatal munkatársa volt. Az al-dunai Vaskapu-sziabályozás megindulásakor a nagyszabású munkák egyik irányítója. Hivatali pályáját a közlekedési minisztérium Folyam- és Tengerhajózási Osztályának vezetőjeként fejezte be. 1914—17 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke volt (*Buda, 1851. márc. 7.). Irodalom A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1917. Bánki Donát „Neue Wasserturbine" címen kinyomtatott, kéziratként közölt munkájában ismertette a róla elnevezett turbinatípust (parciális határturbina), amelyet a hazai malmoknál és fűrésztelepeknél vízikereket helyettesítő, a kis eséseket és a viszonylag nagy vízmennyiségeket hasznosító, olcsó kivitelű meghajtórendszerként alkalmazhattak. Irodalom Varga József: Bánki Donát. Bp., 1980. A Természettudományi Közlönyben megjelent Schenk Jakab „A kócsagok alkonya" című tanulmánya, amely a neves díszmadarak Kárpát-medencei elterjedésének és pusztulásának okaira hívja fel a figyelmet, s amely munkában a természetvédelem máig is időszerű gondolatai fogalmazódnak meg. Irodalom Természettudományi Közlöny, 1917/1—4. 50 éve, 1942-ben áprilisban megjelent az Entz Géza—Sebestyén Olga szerzőpárosnak „A Balaton életé"-ről írott könyve, a Természettudományi Társulat kiadásában megjelent mű a Balaton élőlényeinek életkörülményeiről, táplálékforgalmáról, élőhelyeiről, a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet két vezető munkatársának kutatásai alapján adott számot. május 16-án a Miskolc—Debrecen főközlekedési útvonalon átadták a forgalomnak a Tiszapolgárnál épült Tisza-hidat. A pillérek úgy épültek, hogy később a vasútvonal is átvezethető legyen rajtuk. Irodalom Magyar Nemzet, 1942. máj. 19. június 3-án fMedveczky Zsigmond (Budapest) vízépítőmérnök. Több dunai folyammérnöki hivatal vezetőjeként dolgozta ki a róla elnevezett rőzsés partbiztosítási folyószabályozási rendszert. Fő alkotása a mohácsi árvédelmi betonfal megépítése volt (*Buda, 1853. júi. 1.). Irodalom Vízgazdálkodási Lexikon, Bp., 1970. augusztus 30-án fBenedek Pál (Budapest) vízmérnök, a hazai vízerőhasznosítás kérdéseinek szakértője. Nagy jelentőségű munkája volt a békésszentandrási duzzasztómű hidrológiai és vízrajzi terveinek elkészítése. 1941-ben az m. kir. Vízerőügyi Hivatal vezetésével bízták meg (*Budapest, 1908.). Irodalom Vízügyi Közlemények, 1942/3—4. október 15-én ünnepélyes külsőségek között felavatták a Körös-völgy öntözővíz-ellátására létesített Békésszentandrási Duzzasztót. Ez a műtárgy az alapja a Körös-völgy öntözőrendszereinek. A duzzasztó duzzasztási magassága 4,5 m, szélső esetben 7,2 m. A duzzasztás következtében a Körösmederben és a holt medrekben tárolt víz kb. 25 000 kh öntözését biztosítja. A visszaduzzasztás a Kettős-Körösön egészen Békés városáig hat, ahol kikötő tárház is van. A duzzasztómű mellett hajózás céljára 1200 tonnás uszályok befogadására alkalmas hajózsilip is épült. Irodalom Ontözésügyi Közlemények, 1943. A folyók jég viszonyainak pontos, gyors jelentése céljából a Vízrajzi Intézet külön jégjelző szolgálatot szervezett először a Dunán és a Tiszán, majd 1942—43 telén a Dráván is. Irodalom Vízrajzi Évkönyv, 1942. Átadták a Hortobágy—Berettyó torkolati árvízkaput, amely a békésszentandrási vízlépcső által előállítható víziutat kiterjeszti Mezőtúr és Túr80