Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Karsztvízföldtani megfigyelések Spanyolországban és Dél-Franciaországban

Karsztvízföldtani megfigyelések Spanyolországban és Dél-Franciaországban DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat A közelmúltban Spanyolországban és Franciaország déli részén lehetőség volt a karsztos jelenségek és az édesvízi mészkő előfordulások helyszíni tanulmányozására. A bejárt területek Európa ismertebb karsztos területei — különösen Dél-Franciaország — közé tartoznak. E karsztos területek megismerése és a helyszínen történő megfigyelések elősegíthetik a hazai karsztos jelenségek értelmezését, különösen az édesvízi mészkövek vonatkozásában, miután hazai adottságokhoz hasonlóan e karsztos területeken nagy számban találhatók különböző típusú és kifejlődésű édesvízi mészkövek. 1. Spanyolország Az ország változatos geomorfológiai és földtani felépítésű. A különböző korú és kifejlődésű kőzetek közül jelentős elterjedésben és nagyságban fordulnak elő karbonátos kőzetek, amelyeknél igen változatos karsztos jelenségeket (töbrök, poljék, barlangok, karsztforrások, édesvízi mészkövek) találunk. Ezek közül az altamirai barlang Spanyolország világra szóló nevezetessége. A barlang világhírű festményei ma már a nagyközönség előtt zárva vannak, így nem volt mód megtekinteni őket. Helyette egy másik kisebb cseppkő barlang látogatható. A barlang melletti múzeumban az érdeklődők részletes információt kapnak a barlangfestményekről. Spanyolország központi részén igen elterjedtek a különböző korú karbonátos kőzetek és ebből adódóan a terület karsztos jelenségekben rendkívül gazdag (1. ábra). A karsztjelenségek főleg a mezozóos karbonátos csapadék 500 mm alatt van és legnagyobb része ősszel és télen esik le — nagyon szélsőséges. A nyár vége felé vízhozamuk erősen lecsökken, a völgyekben a vízfolyások, patakok időszakosan ki kis száradnak. A patakok és a folyók völgyei a hegységi részeken mélyen bevágódtak — gyakoriak a szűk kanyonvölgyek — továbbá a zuhatagok és vízesések, amelyek legnagyobb része a hideg karsztvízből kiváló édesvízi mészkőgátak révén keletkeztek. Ilyenek figyelhetők meg Rio Piedra, Rio Jalon, Rio Galló, Rio Guadiela, Rio Guadiana stb. vízfolyások völgyeiben. Ezek közül több ismert természeti látványosság a vízesések gyakorisága és szépségük miatt. Az édesvízi mészköveket rtöbbek között közvetlenül Rio Guadiana és Rio Piedra völgyében tanulmányoztam. 1.1. Rio Guadiana felső szakaszán Ruidera város térségében a folyó völgyében kb. 25 km hosszan a karsztvíz karbonátanyagából édesvízi mészkő gátrendszerek jöttek létre, amelyek mögött 15 kisebb-nagyobb tóvá duzzadt fel a vízfolyás vize, hasonlóan a jugoszláviai Plitnicéhez. A legnagyobb tó a San Pedró 1600X400 m nagyságú. A mészkőgátak magassága 5—20 m között változik, amelyekről esetenként vízesésekként bukik át a víz. Az édesvízi mészkő ma is képződik a gátaknál a növényzettel erőteljesen befolyásolt módon. A gátak mögötti tavakban is megfigyelhető a karbonátkiválás. Ez az előfordulás is a karsztos vízfolyások karbonát felhalmozó tevékenységének az egyik szép példáját képviseli. Az abszolút kormeghatározások szerint [6] a különböző magasságokban található édesvízi mészkövek az erózióbázis irányába fiatalodnak. A legidősebb középső-pleisztocén folyó teraszra települő mészkő kora 235 000 + 22 Th/U év. A kimutatott legalsó teraszon levő édesvízi mészkő kora pedig már holocén és 10 000 + 1,5 C'

4-nek adódott. A kettő közötti köztes teraszokon levő mészkövek abszolút kora átlagban 140 000, illetve 80 000 Th/U éveknek bizonyultak. Így a Ruidera város környékén az édesvízi mészköveknek öt különböző korú generációját mutatták ki a most képződő recens édesvízi mészkövekkel együtt. kőzetekkel állnak kapcsolatban, de ezek mellett a neogén (miocén, pliocén) mészkövek is igen gyakoriak [7]. A karsztforrások és a karsztos vízfolyások vízhozamai a központi terület kontinentális jellegű éghajlati viszonyai miatt — a nyár nagyon meleg, a tél hideg, a 1. kép Édesvízi mészkőgát és vízesés Monastério de Piedranál (Spanyolország) 59 r\ Oveido CALATAYUD. Zaragoza« Aadrid^lll .„•Barcelona t ySev,lla

GrQnadQ Gibraltar piedraV® ••'5 •ATI ENZ A CUENCA» 50 [Km] ALBACETE Munob HELLIN 1. ábra Helyszínrajz a vizsgált spanyolországi édesvízi mészkő előfordulások feltüntetésével 1. Ruiderai édesvízi mészkő előfordulás, 2. Monastério de Piedra-i mészkő előfordulás