Hidrológiai tájékoztató, 1991
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Jeczkó János-Horváth Gábor: A felsőszabolcsi belvízöblözet térségi fejlesztés eredményei
1. ábra. A Felsőszabolcsi belvízöblözet áttekintő helyszínrajza 1. A belvízöblözet határa, 2. részöblözet határa, 3. Főcsatorna, 4. Mellékcsatorna, 5. Szivattyútelep, 6. Zsilip, 7. Víztározó. — A csatornák fenékesése igen kicsi (0,1% körül). — A folyásra hajlamos homok altalaj a térség nagy részén a felszín alatt 1—3 m-re van. — A csatornasűrűség és fajlagos kiépítettség alacsony, az üzemi csatornák csaknem teljesen hiányoznak. 3. A fejlesztés megalapozása, az alternatívák vizsgálata A vízrendezési és a meliorációs fejlesztések jó műszaki színvonalát, összhangját a térségre a készített tanulmánytervek tartalmazzák. A főművi fejlesztés céljai a következők voltak: — A főművi csatornahálózat kiépítettségének növelése az eredeti 20 1/skm 2 fajlagos vízszállításról 40— 45-re. — Az átlagos levezetési idő csökkentése 18 napról 12re. — A befogadó főcsatornák fenékszintjének és mértékadó vízszintjének lehetőség szerinti süllyesztése. — A vízkormányzások, vízszíntartások érdekében zsilipek, tározók építése. — Komplex vízgazdálkodási és környezetvédelmi megoldások alkalmazása, távlatban az automatikus üzemirányítás megvalósítása. A főművek fejlesztését három ütemre bontottuk: — A főművek szempontjából a legkedvezőbb helyzetben a Felsőszabolcsi alsó öblözet volt, így a beruházás munkái itt kezdődtek meg az I. ütem keretében (35 millió Ft), s ezért a térségi komplex melioráció is itt indult be 1981-ben. — A II. ütem (365 millió Ft) a Felsőszabolcsi középső és felső öblözet főműveire terjed ki. — A III. ütem (200 millió Ft) a felső öblözet létesítményeit érinti. A II. ütem főműfejlesztésére a VIZITERV készített tanulmánytervet. Ebben elsősorban a kedvezőtlen, folyásra hajlamos homok altalaj miatt talajmechanikai feltárásokkal 9 átvezetési változatot vizsgáltak meg. Ezek mindegyike a Belfő vízgyűjtő felső, 21 850 ha területű részénfek (Dombrád—Tiszakanyár térségében) a Tisza felé történő lekapcsolását tartalmazta, mély-, vagy magasvezetésű csatorna és egy vagy két 10 m 3/s teljesítményű szivattyútelep építésével. A tározóval összefüggésben két változatot dolgoztak ki. A változatok összehasonlításánál a mélyvezetésű változatot elvetettük, mert a Belfőtől a Tiszáig a terepeséssel szemben a folyós homok altalajban kellett volna egy 3—5 m beágyazású kis fenékesésű és vízoszlop magasságú, de nagy fenékszélességű csatornát építeni. A csatorna fenékszintje a folyós homok altalaj alá 2—3 m-re került volna. A két szivattyútelepes változat a belvízelvezetés szempontjából jó műszaki megoldást adott volna, de ezzel szemben mégis a Szabolcsveresmarti tározós megoldást választottuk, mert: — a vízrendezési szempontból egyenértékű műszaki megoldást adott; — több célt elégít ki (környezetvédelem, öntözővíz biztosítása, üdülés, vízisport, halászat stb.); — a beruházás költsége azonos a többi változatéval; Komoró izabolc: 'erecmart rényeslitke »Dombrád i V»sztl Domb rád! < . letkózberencsi yvtetköz- < f0 berencs Kisvárda -110,A kW J öblözet iszatelekilx r & /V^Tíaliszta-? í ^ -^ny 0 1 si Két ér köz i 'iszaberceli sz.t. \/ \'5 r^—új BfszterecJ /-Ibrany/ \y» TIn' \ u Felsöszabolcs alsó öblözet 234,1 Km 2 Az elöntések csak hosszú idő, átlag 3—4 hét alatt szűntek meg, sőt 2—3 ezer ha lefolyástalan területről csak 2—6 hónap múlva tűnt el a víz. A terület belvízadottságait a következők jellemzik: — Egy táblán belül is domborzatilag szabdalt és ta• lajtanilag nagyon változatos terület. A dombokon homoktalajok, a völgyekben — volt tófenekek — kotus, lápi talajok, a Tisza mentén kötött agyagtalajok vannak. — A talajvíz magas, különösen a Tisza mentén és a volt tófenekek alatt. — A talaj vízáramlás iránya a Nyírségből és a környező fennsíki területről a vízgyűjtő közepe felé mutat. — Nincs gravitációs kivezetés, a Tisza magas vízállásai a felszín felett vannak, ez 40 év átlagában 32 nap/év. s felsőÖA 258,5 km 2\ v ) 10 [km] 55
