Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Németh Kálmán: Sopron és környéke szennyvizeinek kezelése

Sopron és környéke szennyvizeinek kezelése NÉMETH KÁLMÁN Sopron és Környéke Vlz- és Csatornamű Vállalat, Sopron Közép-Európa egyik legszebb, klímájában is igen kedvelt tája az Alpokalja és vidéke. Sopron e tájnak már a középkorban egyik jelentős központja, napjaink idegenforgalmi és gyógyüdülési centruma. Természet- és tájvédelmi körzet, ami ki­emelten igényli a környezetvédelmi teendők végre­hajtását, köztük a vízfolyások és a talaj védelmét. A keletkezett szennyvizek megfelelő kezelése meghatá­rozó a témában, amit a város régi és mai, vezetői min­dig nagyon komolyan vettek. Sopron közüzemi vízellátása 1892-ben létesült, a ki­bocsátott szennyvizeket a csapadékcsatornák, ún. „egyesített rendszer"-ben szállították a vízfolyásokba. Ennek káros hatását már kezdetben felismerték a vá­rosatyák és 1906-ban megterveztették a biológiai szennyvíztisztításra is alkalmas „Dittler rendszerű, éle­nyítőtestes" tisztítóművet. Az elődök gazdasági helyzete sem lehetett jobb a miénknél, mert a század elején, de a két világháborút követően sem építettek a város részére szennyvíztisz­títóművet. A víz- és talajszennyezés gondja főként 1956 után jelentkezett, amikor a város bezártságának megszűné­sével megindult a fejlődés, rohamosan emelkedett a vízfogyasztás. Ekkor már elkerülhetetlen volt foglal­kozni a szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának kérdésével. Utólag most, a tapasztalatokra is tekintettel úgy ítél­jük meg, hogy elődeink a megvalósításkor nem a leg­jobb utat választották akkor, amikor a meglevő csa­tornarendszer szétválasztásával tervezték a szennyvi­zeket összegyűjteni, majd tisztítani. A szűkös, erre a célra fordítható pénzügyi keretet ugyanis sokáig felélte a csatornaszétválasztás, így a tisztítómű egy csonka részének — a mechanikai tisz­títási fokozat felének — megépítésére csak 1968—70­ben kerülhetett sor. A csapadékvíz kizárását ugyan­akkor a mai napig is csupán részben sikerült megol­dani, vagyis egy hígításra tervezett tisztítási technoló­gia eredményesebb lett volna. A választott úton azonban most már tovább haladni, vagyis a szétválasztás folytatásán túl, törekedni kel­lett a napi 15 000 m 3 mechanikai tisztításhoz a bioló­giai fokozatot is megépíteni. A nagyobb részében ta­nácsi támogatással megvalósított fejlesztésre 1985—86­ban kerülhetett sor (1. kép). 1. kép. A soproni biológiai szennyvíztisztító-telep (15 000 m 3/d) Fővállalkozóként a Tatabányai Szénbányák Fővál­lalkozás és Gépgyár végezte a munkát, kiemelt acél­műtárgyak és saját gyártmányok beépítésével. A technológia legfontosabb eleme a levegőbevitelt megvalósító rotorok egysége, amivel a próbaüzem so­rán gondok adódtak. A gyártmány ilyen méretben, a nagy oxigénigény és az eddigiekhez képest hatalmas műtárgyak miatt, egyedinek tekinthető, beállításuk és üzemrendjük kialakítása komoly feladatot jelentett. Ebben, a hidraulikai kép és az oxigénelosztás kimé­résében, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet Vízellátási és Csatornázási Osztálya nyújtott segítséget, igen jó eredménnyel. A csúcsterhelések hatásait is csillapítva el tudtuk érni, hogy a tisztítási hatásfok (KOI-ben) a mechanikai 40—50%-os értékről 85—87%-ra javult. A távozó szennyvízre vonatkozó 100—120 mg/l KOI ugyan még kissé a megengedett határérték felett van, de ennek tartásával már a befogadó Ikva-patak vízmi­nősége fokozatosan regenerálódhat. A szennyvíztisztítás fajlagos költsége így, az inflá­ciót leszámítva is, a háromszorosára nőtt. A víztelenített iszap mennyisége ötszörösére nőtt, napi 25—30 m 3. A szikkasztóágyak teljes kihasználása mellett folyamatosan gépi víztelenítés is történik. Az iszap elhelyezésére ideiglenes megoldást találtunk, az a városi szeméttelepre jut, ahol a biogáz termelését javítja. Meg kellene oldani az iszap feldolgozását, gazdasá­gos elhelyezését, mivel minősége alkalmas mezőgaz­dasági felhasználásra, ehhez azonban hiányzik az érin­tettek érdekeltsége. A telep kapacitását jelenleg 10—15%-kal lépjük túl, ami még a tisztításra nézve elviselhető, de a mennyi­ség további növelése már a hatásfok romlásához vezet. Szükségszerű, hogy a soproni szennyvíztisztító-telep következő ütemének előkészítését már most megkezd­jük, bár a kivitelezés ma pénzügyileg kilátástalan. Sopronkőhida a városhoz tartozó település, itt talál­hatók a börtön és a város családi házas beépítésére alkalmas szabad területek. Az építések folytatásának jelenlegi akadálya éppen a szennyvíztisztító-telep túl­terhelése, ami 10%-os mértékével a tisztítási hatásfo­kot ugyan még nem rontja, de növekedése azt is ve­szélybe sodorná. A telepről távozó tisztított szennyvíznek igen szigo­rú a minőségi követelménye, miután az a Fertő tó víz­gyűjtőjén helyezkedik el. Jelenleg ez az 1975-ben felújított telep biológiai tisztítással igen jól üzemel. A 90%-os (KOI) hatásfo­kon belül kedvező, hogy az ülepítés javításán keresztül 60%-os foszforeltávolítás is megvalósul, ami a Fertő tó miatt szigorított elvárás. A biztonságos üzemet egyedül a börtön lökésszerű mennyiségi és minőségi növekedése zavarja, ami nem ritka jelenség. Az érkező szennyvíz minősége kétszer rosszabb az átlagos városi szennyvizeknél, aminek kö­vetkezménye, hogy az említett kedvező hatásfok mel­lett sem tudjuk az előírt vízminőséget tartani. A telep hiányossága, hogy az iszap víztelenítése helyben nincs megoldva, de a bővítés előkészítését is napirenden kell tartani. Fertőrákos község az Alpokalja egyik legsérüléke­nyebb területén, a lajtamészkő alkotta Fertő-parti karsztpadon települt. Ugyanitt van Sopron egyik víz­műtelepe, amely napi 7000 m 3 ivóvizet adó vízkész­letével a városnak fontos vízbázisa. A közüzemű vízellátás hatására megnövekedett szennyvíz elhelyezése, elvezetése, tisztítása nem meg­oldott, ezért a vízkészlet minősége fokozatosan romlik, nitrát tekintetében a tűrhető kategóriába került. Környezetvédelmi, de vízellátási szempontból is igen fontos és sürgős lenne a község szennyvizeinek az összegyűjtése és tisztítása.' A község lakossága ugyan vállalná a terheket, de ez a költségeknek csak a kisebbik részét jelenti, szüksé­ges lenne a társadalom segítsége is. A községi tisztítótelepre kellene juttatni a Sopron­hoz tartozó, de a község területén fekvő fertői vitor­lástelep szennyvizét is. A fürdőzést, sportolást és üdü­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom