Hidrológiai tájékoztató, 1991
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Hulladéktározók kialakítása és szigetelési rendszerei
hőkben, és hogy a felhőkbe juttatásuk — kisebb koncentrációban — többnyire további esőzéseket eredményez. Egy másik kísérletsorozatot kevéssel ezután indítottak be, és hat éven keresztül folytattak (1969/70— 1974/75). E második sorozat fő célja az volt, hogy a csapadék növekedését egy speciális célterületen, név szerint a Kinneret-tó vízgyűjtő területén tanulmányozhassák, mely Izrael legjelentősebb felszínű vízgyűjtő területe, és az évi összvízhozam mintegy 25 százalékának forrása. A kísérletek ezenkívül még az első sorozatban kapott eredmények ellenőrzésére is szolgáltak. A továbbfejlesztett technikának köszönhetően megkönnyíti a mesterséges csapadékkeltés hatásainak jobb megértését, és ahhoz is segítséget nyújt, hogy (1) megállapíthassuk, elérhető-e a fent említett igen jelentékeny (24 százalékos) csapadéknövekedés a célterületen belül, valamint hogy (2) meghatározhassuk azokat a felhőviszonyokat, melyek mellett legeredményesebb lehet a mesterséges beavatkozás. Ezt a második kísérletsorozatot még szigorúbban figyelemmel kísérték mind a földről, mind pedig a levegőből, mint az elsőt. Egyéb korszerű berendezések mellett számítógépes felhőletapogató rendszert is alkalmaztak, melylyel egyidejűleg meghatározható volt minden egyes esőfelhő magassága és csapadékintenzitása éppúgy, mint a halmozott esőmennyiség Izrael bármely vízgyűjtőjén. A második kísérletsorozat eredményei megerősítették az elsőből levont fő következtetéseket, és egészében is százalékos csapadéknövekedést mutattak, míg a permetezés vonalától 30—50 km távolságban szélirányban a növekedés 18—26 százalékos volt. Megállapították még a következőket is: — Pozitív hatása volt a beavatkozásnak az esős napok 82 százalékán, ahol is az átlagos növekedés az összes esős napra vonatkoztatva 23 százalékos volt, és az egy-egy napon lehullott csapadék nem érte el az átlagos kétszeresét. — A mesterséges beavatkozásra legalkalmasabbnak talált felhők maximális hőmérséklete —15 és —21 °C között mozgott. A permetezésnek tulajdonítható csapadéknövekedés ezeken a napokon számítások szerint 46 százalék volt. — A permetezés hatására bekövetkező csapadéknövekedés elsősorban a csapadékhullás tartamának, és az esőt adó felhők számának megfelelő növekedésével, és nem annyira a felhők csapadékintenzitásával van kapcsolatban. Ezek az eredmények fényt derítettek a kísérletek során felvetődött kérdések egyikére, éspedig arra, hogy a csapadéknövekedés a legnagyobb esőre korlátozódik-e vagy pedig egyenletesen eloszlik a csapadékos napok mindegyikén. Az első esetben a csapadéktöbblet csak korlátozott előnyökkel jáma, mivel fő része elveszne mint lefolyás, amely a természetes lecsapoló rendszeren keresztül egyenesen a tengerbe távozna. A második esetben a csapadék többé-kevésbé egyenletes eloszlása nyilvánvalóan jótékony hatást gyakorolna a mezőgazdaságra, és az ország vízkészleteire. Az adatok gondos elemzése a második eset fennállását igazolta. E kísérletek eredményeinek alapján 1974-ben teljes körű csapadéknövekedési programot indítottak el, mely Izrael teljes északi részére kiterjed. Ezt a programot is folyamatosan ellenőrzik, és pozitív eredményeket kapnak. Ugyanakkor a déli területeken (Negev) újabb kísérletsorozatot indítottak be, itt sokkal szárazabb az éghajlat, és a mesterséges esőkeltésnek még nagyobb jelentősége lehetne, mint északon. Néhány éve gazdasági vizsgálatokat végeznek annak kimutatására, hogy a mesterséges csapadékkeltésből származó kedvező hatások, melyek főként a mezőgazdaságot érintik, pénzben kifejezve meghaladják-e a költségeket. Ennek megállapítása nem könnyű feladat, főként a csapadék erősen ingadozó volta miatt. Bizonyos években, a csapadék eloszlásától függően meghatározott időpontban hulló vagy nem hulló csapadék eldöntheti, hogy elvész-e, avagy megmenekül a termés, míg más, nedvesebb években a csapadéktöbblet igen csekély hatást gyakorol a hozamokra. Egy óvatos becslés szerint a mesterséges csapadékkeltésből származó nettó haszon a mezőgazdaságban mintegy 11,5 millió dollár évente, míg a program teljes költsége ugyanezen időtartamra 0,6 millió dollár. Nem készültek becslések a mezőgazdaságon kívül jelentkező hatások, mint a talajvízkészletek hosszú távú gyarapítása vagy a felszíni lefolyás anyagi vonzatairól. Volt egy kérdés, ami felkavarta a kutatókat: annak lehetősége, hogy a célterületeken a permetezés hatására bekövetkező csapadéknövekedés a környező területeken párhuzamosan a csapadék csökkenésével járhat. E területek részben a szomszédos országok határai mentén fekszenek, és így kívül állnak az izraeli kutatók hatáskörén. E problémáról, mely súlyos politikai következményekkel járhatott volna, bebizonyosodott, hogy nincs jelentősége. Az egyesült államokbeli kutatók, akik az ezen országokból érkező meteorológiai adatokkal dolgozhatnak, kimutatták, hogy ennek éppen az ellenkezője történt, vagyis a célterületet határoló vidéken a csapadék növekedését regisztrálták, igaz ugyan, hogy a növekedés kisebb mértékű volt, mint magán a célterületen. Hulladéktározók kialakítása és szigetelési rendszerei 1* DR. SZINAY MIKLÓS TAURUS Szigetelési Mérnöki Iroda 1. Bevezetés Az elmúlt két évben hat országos rendezvény — Aggtelek 1988, Debrecen 1988, Baja 1989, Aszód 1989, Győr 1989, Nyíregyháza 1989 — ajánlásai nem kerültek a publikálás hiánya miatt a szakmai közvélemény, a szakemberek teljes nyilvánossága elé. Az ajánlások hulladékokra vonatkozó részeit — azok bírálata, megjegyzésekkel való ellátása nélkül — a szakmai közvéleményt szeretnénk tájékoztatni, illetve az ajánlá• A KATEDRA Oktatásszervező Betéti Társaság tanfolyamot szervezett (1990. április 22—27-én) „A KOMMUNALIS ÉS IPARI HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI" címmel. A cikk a háromórás előadás rövidített kivonata. sokban megemlített konkrét TAURUS fejlesztésekről beszámolni a teljesség igénye nélkül. Az ajánlások a tágabb értelemben érintik a hulladékkal foglalkozókat, míg a szigetelési rendszer a különböző megoldási változatok javaslatait tárgyalja. 1.1. A VII. Aggteleki Ifjúsági Környezetvédelmi Szeminárium. — A jelenlegi termelési technológiával a mennyiségi termelést nem szabad növelni, mert az környezeti katasztrófához vezet. — Üj kapacitásokat csak korszerű, hulladékszegény technológiával, a hulladékkezelés, elhelyezés, hasznosítás teljes rendezésével szabad üzembe állítani.
