Hidrológiai tájékoztató, 1991

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Simonyi Péter: Kísérlet vízfolyások ökológiájának térképszerű megjelenítésére

háború előtt, és a hajók hat hét leforgása alatt fordultak, hatalmas értékű nemes árut szállítva, majd visszafelé gyapotot, vörösrezet hozva nagy mennyiségben. A Közel-Kelet felvevő piacai, sokféle árut állandóan igényeltek, ma ez a külkereskedelem ez irányú érdekeltsége miatt kamionokon és idegen hajókon megy, nemritkán lengyel kikötőből, egész Európa megkerülésével, a szállításokkal másokat gazdagítva. A különleges rendeltetésű és folyamtengerhajózási képességű hajóinkat a rossz kereskedelmi irányítás, például a következőkre használta éveken át. Magyarországnak egyik furcsa exporttevékenysége volt, hogy a Közel-Keletre, vasszegény országunk 10 000 tonna számra szállította a betonozáshoz szükséges gömbvasakat vízen. Például 4000 tonna vassal (különlegesen rossz megterhelés egy Duna-tenger járó hosszú testének) egy átlagos folyami vontató 1200 lóerős gépével, egy tucatnyi személyzettel négy 1000 tonnás hordképességű uszállyal, olcsón leúszott a Duna-deltáig. Ott ezt 1300 tonnás Duna-tengerjáró, amely egyenként csak 800 tonna vasat tudott felvenni, átrakta, sokszor saját daruberendezéssel kínlódva a saját személyzetével, parti daru hiányában. Közel 30 óra alatt átvitte a Fekete-tengeren, Istanbulban kirakta, majd ráadásul rakomány hiányában üresen jött vissza. Vagyis felhasznált öt hajót, csatornailletékkel, kikötőilletékkel, hajónkónt 1600 lóerővel, 24 fő személyzettel. Ez öszszevonva 8000 lóerő és 120 személy plusz fele út üresjárat. Amikor a hajózásunk átállott az óceáni hajózásra, többek között használt tengeri hajót vásárolt a nyugatnémet HAPAG-tól. Egyik ilyen például az Augsburg, amely „Tisza" néven került 1971-ben a vállalathoz, méreteiben a következő 4825 tonna hordképessége egyedül is alkalmas, a fenti öt hajó rakományának felvételére, ehhez 3600 lóerőt használ, és a teljes személyzete 35 fő mindössze, ráadásul gyorsabb, és kötetlen, nagytengeri hajózásra alkalmas. Nyilvánvaló, hogy a kettő összehasonlítása nem a legcélszerűbb eljárás, pedig nagyjából ez történt, a valóságos ok mellőzésével. Végezzünk egy összehasonlítást a valóságos céllal: A hajó neve Építési éve Hp. to. Merülés esetén Dunán felhoz, tonnát Szeged 1936 360 585 2,6 m 600 Tisza 1937 800 1190 3,1 m 1100 Hazám 1958 1600 1300 3,1 m 800 Ehhez az összehasonlításhoz az előzőekben említett, és kipróbált „Kate Wesels" adatait összehasonlítva világos, hogy a mai fejlett nyugati technológia beáramlása még kedvezőbb típust biztosítana, de a folyamtengerhajózás gazdaságos felhasználása kiváló vegyesvállalati lehetőséget is eredményezne. A háború előtti folyamtengerjáróink a Bureau Veritas francia osztályozóintézet előírásai szerint készültek, szemben a „Hazám" sorozattal, amely az SZSZSZR szovjet regiszteri, szigorú tengeri előírásainak túlzott szolgálati terű, és berendezésű súlytöbblete miatt elvesztette gazdaságos folyami teherbírását. Sajnos Duna-tengerhajózásunk a sok évtizedes Közel-Keletre áramló hűtöttáru-szállításba is hiába kívánt bekapcsolódni. Számos vállalkozó, ottani üzletember bíztatása ellenére a hazai érdektelenségben egy hajónkat sem alakították át erre a nagyszerű célra. Másfél évtizede hatalmas komphajóakció indult Görögországból Szíriába kamionokat, köztük számos magyar, vízi szállítására a hosszú 'kisázsiai szárazföldi, drága útvonal helyett. Hongkongból és Skandináviából mindenféle komphajó érkezett a nagyszerű üzletre, köztük sok olyan, amelynél nagyobbat is könynyen tudtunk volna gyártani, de a hazai érdektelenség meg sem mozdult, hogy mi is bekapcsolódjunk. Avagy a KGST minden országa üzemeltet, Lengyelországban készült halfeldolgozó halászhajókat, egy ilyen egység félszáz emberrel, negyed év alatt 100 tonnaszámra dolgozza fel a kifogott halakat, és dobozolva fogyasztásra készen, a többi tengeri halféleséget szárítva hallisztté, erre a pótolhatatlan takarmánnyá őrölve, mi sajnos, ezt is kihagyjuk, sok-sok milliót veszítve az ingyen éléskamrából. A Duna-tengerhajózás jelentősége óriási, de a tengerészet kérdéseiben csak a hivatását, jelentőségét mindenképpen tökéletes, részleteiben ismerő, tényleges tengerészeti gyakorlat és tudás az elfogadható. A Duna-tengerhajózás és tengerhajózás önállóságában egyedül külkereskedelmi szervekkel hangolhatja a munkáját tökéletesre, de semmiképpen a mai kényszerű nagyvállalati összevonásban. Ennek bizonyságául szolgál az összes környező országok gyakorlata, de mindenképpen szükséges a nyugati érdekkörök felé orientálódásunk, egy vegyesvállalati, modern formára, és nem megengedni, hogy hozzá nem értés, vagy tájékozottság hiánya miatt nagyon sok tengerészünk egész hajószemélyzet vonatkozásában — kényszerűség miatt — külföldre szegődve, más országokat gazdagítson hajó hiányában egy mindenkképen tengerészetet szolgáló kizárólagos felkészültségű nemzetgazdasági felmérés és szervezés hiányában. Kísérlet vízfolyások ökológiájának térképszerű megjelenítésére DR. SIMONYI PÉTER Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezetvédelmi problémáink eredményes megoldásának egyik alapja az ökoszisztémák szerkezetének kutatása. Az ökoszisztémák összetevőinek kielégítően pontos feltárása nélkül nem ismerhető meg és nem értelmezhető működésük, pedig ez a környezetszabályozás kiindulópontja. A sokféle vizsgálati irányzat közül egyre dinamikusabban fejlődik a matematikai modellek alkalmazása és általában az ökológiai megállapítások lehetőség szerinti számszerűsítése. Ez a helyhez kötött növényzetre vonatkozóan máris jelentős eredményeket ért el, a térben mozgó állategyüttesek tekintetében még számos alapvető módszertani nehézséggel is küzdünk. Munkánkban az áramló vizek (kisvízfolyások) sokrétű ökológiai képének megjelenítési lehetőségeit vizsgáltuk meg. A cél olyan módszer kialakítása volt, amelynek segítségével az áramló vizek legfontosabb ökológiai tényezőit lehet ábrázolni és ezek a tényezők a mérési ponthoz képest helyhűen és mérhetően jelenjenek meg [6, 7], A magyar szakirodalomban az áramló vizek valamely ökológiainak tekinthető jellemzőjének ábrázolása esetleges a leginkább egyszerű térképvázlaton vagy térvázlaiton, amely a terület földrajzi elhelyezkedését szemlélteti [2, 3, 4, 1, 8], A külföldi szakirodalomból — módszerünkhöz legközelebb álló — speciális ökológiai példa A. Köhler, H. Vollrath és Elisabeth Beisl [5] munkája, amely a München környéki Moosach folyó makrofitáit mutatja be. A növények bemutatása azonban nem méretarányos rajzon történt és „csak" a makrofiták térbeli elhelyezkedését ábrázolták. Az általunk kidolgozott módszer, melynek a mér26