Hidrológiai tájékoztató, 1991
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth János-Sajgó Zsolt-dr. Scheuer Gyula: Természetes denitrifikációs folyamatok egyes felszínközeli vízbázisoknál
JJVIZMŰTELEPE 2. í. ábra A szekszárdi lőtéri vízbázis és környékének helyszínrajza a talajvíz nitráttartalmának feltüntetésével 1. Talajvíz nitráttartalmának izovonalai, 2. Kutatófúrás helye ségekből üledék- és vízmintákat vettünk és ezeknél biológiai vizsgálatokat végeztettünk. A Biokör Kkf. nagy mennyiségű denitrifikáló baktériumot mutatott ki, mind a vízből, mind pedig a rétegekből (2. ábra). E vizsgálati eredményekből valószínűsítettük, hogy a város felöl érkező nitrátos talajvíz mikrobiológiai folyamatok hatására megváltozik. A vízben és a talajban levő baktériumok a nitrátot használják fel életműködésükhöz, átalakítva azt nitritté, majd nitrogénné. Ennek alapján joggal feltételezhető, hogy a lőtéri vízbázis környezetében olyan körülmények alakultak ki, ahol természetes denitrifikációs folyamatok mennek végbe és emiatt nem jelentkezik nitrát a vízműkutak vizében. így a szekszárdi vízműnél volt először valószínűsíthető, hogy hazai vonatkozásban a természetben különleges adottságok mellett kialakulhatnak denitrifikációs folyamatok, amelyek egyes felszínközeli vízművek által termelt vizek minőségére jelentős hatást gyakorolnak. 2.2. A szekszárdi tapasztalatok alapján hasonló folyamatot valószínűsíthettünk a hatvani delelői vízbázisnál is. Ennek kimutatása és tényszerű bizonyítása érdekében részletes kutatás történt a Heves Megyei Vízmű Vállalat anyagi támogatásával. A delelői vízbázis Hatvan városától délnyugatra, mocsaras — mély fekvésű területen létesült, részben felszínközeli, részben pedig mélységi rétegekre telepített kutakkal (3. ábra). A felszínközeli kutak a körülbelül 15 m összvastagságú — Zagyva által felhalmozott — homokos kavics vízadóréteg vízkészletét hasznosítják (4. ábra). A feladat az volt, hogy a felszínközeli vízadóréteg igénybevétele fokozható-e további kutakkal és ennek adottak-e a vízminőségi előfeltételei, különös tekintettel a környezet számos meglevő szennyező forrására. Olyan kúthely megjelölése jöhetett csak számításba, ahol hosszabb távon (20 év) sem várható a vízminőségben kedvezőtlen változás, főleg a nitráttartalomban, amely megakadályozná a meglevő szabad vízkészlet ivóvízként történő hasznosítását. Ennek érdekében olyan vizsgálatok történtek, amelyek segítségével a szóba jöhető víznyerő terület vízminőségi adottságait tisztáztuk, különös tekintettel a nitrátra és annak változásaira. Továbbá mi okozza azt a körülményt, hogy a szenynyező források közelsége ellenére a víznyerő területen belül a nitráttartalomban kedvező gyors csökkenés tapasztalható. Az adottságok megismerésére 9 db kutatófúrást mélyítettünk. A furatokban a víz 0,8—1,5 m mélységekben jelentkezett. Mintavételek történtek a vízminőség megállapítása céljából 1,5—3,00 m közötti szakaszból, majd a 6,5—7,0 m közötti részből. A 7. jelű fúrásnál pedig a vízadó kavicsréteget szűrőztük be a 9—12 m mélységek között és a vizsgálat 550 l/min kitermelt vízmennyiség mellett történt. A hangsúlyozottan a nitráttartalomra vonatkozó megfigyelések mellett részletes bakteriológiai vizsgálatokra is sor került a területen végbemenő nitrátcsökkenés okainak tisztázására. Hatvan város ivóvízellátása teljes körű, míg a keletkező szennyvizek jelentős részét a talajba szikkasztiák. Ennek hatására a Zagyva kavicsos-homokos üledékeiben levő talajvíz a város térségében elszenynyeződik. Fő szennyeződésként a nitrát-ion jelentkezik. A vízáramlás természetes állapot mellett a város felől a vízbázis irányába történik. Ezt a természetes helyzeteit a kutak közül kialakult depressziós tér még fokozza. A kitermelt víz körülbelül 50 százaléka már vízminőségileg kedvezőtlen, nagy nitráttartalmú területek felől érkezik a víztermelő helyekre. A vízbázis környékén a talajvíz nitráttartalmának alakulását a 3. ábra szemlélteti. humuszos 07 feltöltés — agyagos humusz talaj sárga,iszapos homok 3(6 szürke homok "4,6 Nyvsz : 5,8 szürke, szerves,iszapos homok 8,0 Összes baktérium szám/talaj 20 ° C /cm 3viz Í0 1 10 2 Í0 3,Í0 410 5 10 6 J Nitrátredukáló 9 baktérium szám/talaj 20°C /crrrviz —i 1 1 1 1—i 10 1 10 210 310^10 5 0 J 1 2 + 2. ábra A szekszárdi kutatófúrás rétegszelvénye a biológiai vizsgálati adatok feltüntetésével l. Baktériumszám az üledékben, 2. Baktériumszám a vízbe» 19
