Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A Dráva-árok északi partján kiemelkedő Őrtilos-zákányi dombok vízföldtani jelentősége

3. ábra. A hévízi gyógyvíz hidrogeológiai védőövezetei (7624/1/32/1984 VITUKI szakvélemény alapján) 1. Országhatár, 2. A III. védőövezet javasolt határa, 3. A II. védőövezet javasolt határa, 4. Az I. védőövezet javasolt határa, 5. Bányászati vízemelés. Beszivárgás a karsztból (VITUKI) : 1971—80 között 175 m

3/min; 1981—87 között 190 m

3/min. Szükséges megjegyezni, hogy a Hévízi-gyógytó állapotának javítására több megoldást terveztek a korábbi években. Ezek a megoldások tüneti kezelések lettek volna, mert egyik sem adott természetes vízkészletnövelést. A fenti intézkedések a Nyírád—Hévíz térségi karsztrendszer hatásterületén a vízgazdálkodás tartós kiélezett helyzetét jelentik, a visszatöltődés több évtizedig eltart. A Hévízi-gyógytó állapotában gyors javulás érhető el, ha a természetes vízgyűjtő területén a beszivárgást, elnyeletést növeljük. Ez nem kockázatmentes, de a folyamat kézben tartható. A zalaszántói árvízi tározó zárt állapota és a Zalaszántó—1. karsztvízszín észlelő kút vízszínváltozásai azt mutatják, hogy a tározó a karsztrendszerbe történő víz elnyeletésére alkalmas. Célszerűen az elnyeletésre felhasználható vizet a nyírádi bányavízből kellene átvezetni. Ezzel az átvezetéssel kiválthatók lennének a Hévíz közeli ivóvízbázisok, amelyek termelésből történő kivonása ugyancsak növelné a térség karsztvízkészletét. 6. A térség ivóvízellátásának kiélezett helyzete A karsztvízháztartás egyensúlyhiánya a Nyírád—Hévíz karsztrendszer hatásterületén több évtizedre a helyi vízkészletek igénybevételének tilalmát vonja maga után. A közműves vízellátás megoldása a vízművel nem rendelkező településeknél nem halasztható, mert a talajvíz minősége közegészségügyi szempontból veszélyeztetett. A vízellátás megoldása és fejlesztése a nyírádi bányavízből történő átvezetéssel oldható meg. Középtávon (kb. 2000-ig) Hévíz—Keszthely térségébe 10 000 m

3/d vízmennyiség átvezetése szükséges. Meg kell jegyezni, hogy a vízellátás és a gyógyvízhasználatok a térségben nem okoztak volna kiélezett vízgazdálkodási helyzetet, mivel a természetes vízkészletekkel mindkét igény kielégíthető lett volna. A többletköltségek jelentősek, ezek azonban nem háríthatók át a lakosságra. A Minisztertanács 1989. áprilisában döntést hozott a Hévízi-gyógytó védelme érdekében. A kapcsolatos feladatok kidolgozása folyamatban van. IRODALOM 11] Böcker T.: összefoglaló jelentés a Hévízi-tóval kapcsolatos kutatási tevékenységről. VITUKI, T. sz.: 7631/1/41/1978. [2] Böcker T.: A Hévízi-tóforrás vízhozamszabályozása, vízföldtani modell. ALUTERV, 5/42613/1985. [3] Ember S.: A Hévízi-tóban végzett víz alatti kutatások összefoglalása. Jelentés, 1980. [4] Liebe P.—Lorberer A.: A Hévízi-tó hidrogeológiai védőidomának meghatározása. VITUKI, T. sz. 76241/32/1984. [5] Liebe P.: A Dunántúli-középhegység karsztvíztermelesi határértékeinek felülvizsgálata. VITUKI, T. sz. 7611/1/920/1988. [6] Szilágyi K.: Kutatási zárójelentés. AMPHORA K. S. C. 1982. [7] KVM: Jelentés a Hévíz—Nyírád térség bányászati, vízgazdálkodási problémáival foglalkozó szakértői egyeztetésről. Bp. 1989. április. A Dráva-árok északi partján kiemelkedő őrtilos—zákányi dombok vízföldtani jelentősége DR. SIPOSS ZOLTÁN Magyar Állami Földtani Intézet A Dráva folyó vize Horvátország felől közel Ny—K-i irányból érkezik Magyarország határához. Itt az őrtilos—zákányi domboknál morfológiai, földtani és kőzettani okokból a folyó 40°-os szögben dél felé megtörik és így délkeleti irányban folyik tovább. A göcseji vízválasztó hátságtól délre a Dráva-árok víztároló rétegösszlete elkülönül az északi területek tárolóitól [16], Az őrtilos—zákányi kiemelkedő pannóniai dombok és a Dráva árterülete, illetve negyedidőszaki terasz képződményei a göcseji vízválasztótól délre kétféle vízföldtani egységet képviselnek. A közel lapos árterület északi peremén, kiemelkedő helyzetben, a földtainilag idősebb és csak helyenként felszínre bukkanó pannóniai homokos agyag képződményekben rétegvíz fordul elő. Felette a vékony negyedidőszaki rétegekben talajvíz található. A földtanilag fiatalabb Drávavölgyet kitöltő folyóvízi üledékek talajvizet tárolnak [12], A folyóvízi üledék alatt pannóniai rétegösszlet települ, melyben rétegvíz tárolódik. A kétféle morfológiai egységben a rétegvíz vízföldtanilag hasonló típusú. A negyedidőszaki képződmények talajvizében az ásott kutak mérési adatai eltérő vízszintűek [11], Ezek a megfigyelések az országos kiértékelésekkel megegyeznek [14, 15], Mind a kettő morfológiai egységben a rétegvíz és a talajvíz között az áramlás összeköttetésben lehet [1, 8, 18], A pannóniai dombvidék rétegeinek vízadó képessége 100 m körüli mélységben jelentkezik [6]. A fokozódó vízigény miatt a mélyebben települő víztartó rétegeket is igyekeznek feltárni. A vízadó rétegek a felső-pannóniai képződményekben vannak. A felső-pannóniai képződmények vastagsága Zákánynál kb. 1100 m [4, 17] és talpmélysége —1000 m tszf.-i mélységben található [4]. A pannóniai rétegvíztárolókra telepített jellemző fúrások az őrtilos K. 3. számú és a Zákány B. 5. számú kút (1. ábra). Az őrtilos K. 3. számú fúrás kútjának alapadatai: A fúrás a Dráva szintje felett kis magasságban van (z= kb. 176,00 m tszf.). Az Őrtilos község melletti dombon 34 m vastag pleisztocén homok és homokos agyag rétegek alatt 146 m felső-pannóniai iszapos agyagot, homokos agyagot és homokot harántoltak. A vízadó réteg helye: 124,7—133,8 m és 164,0—155,1 m mélységben homokos kifejlődésű. Nyugalmi vízszint: —42,0 m. Fajlagos vízhozam: 8,7 l/min/m. A víz hőmérséklete: 14 °C. A 180 m mélységű fúrást Boskovits Gábor dolgozta fel. A fúrás az 1971. évben mélyült. A Zákány B. 5. számú fúrás 131,7 m tszf. magasságban 121,0 m mély kútban 3,0 m vastag holocén homok alatt 118 m vastag felső-pannóniai kavics, homok, iszapos homok, iszapos agyag és agyag rétegösszletet tárt fel. A homokos vízadó réteg 87,0—100,0 m mélységben települ. Nyugalmi vízszint: +0,9 m. Fajlagos vízhozam: 6,7 l/min/m. A víz hőmérséklete: 16 °C. A fúrást Vitálisné Zilahy Lídia dolgozta fel. A fúrás az 1968. évben mélyült. 16