Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szentirmai István: Nógrád megye vízföldtani tárgyú és vonatkozású kutatási jelentései az Országos Földtani Adattárban

il \ 6 1. ábra Az Országos Földtani Adattár Nógrád megye területét érintő vízföldtani témájú/vonatkozású jelentéseinek tárgy és darabszám szerinti megoszlása l. Vízvédelem (bányavíz), 2. Vízellátás, 3. Vízhasznosítás, 4. Mélyfúrásos vízfeltárás, vízhasznosítás, 5. Vízkémia, 6. Altalános A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a területen észlelt bányászati nehézséget okozó vízbetörések csupán múló jellegűek — egy-egy víztartó fosszilis vízkészletének kiáramlását jelentik — és megfelelő bányászati technológiával jól kezelhetők. Az ilyen kérdések megoldását vizsgálta a Bányászati Kutató Intézet 1957-ben kelt „A Kányás aknai II. telep alatti feszített víz lecsapolási módjának kutatása" c. jelentése (T 557). Egy-egy újonnan megnyitott bányaterület, ha nem vonzott is magával új lakótelepet, bizonyos közösségi vízellátási feladat megoldását jelentette. — E viszonylag vízszegény területen ez nem volt egyszerű feladat. Ilyenről tanúskodik például a Vitális S. (1958): „Vízföldtani szakvélemény Gyula-rakodó vízellátásáról" c. (T 3305) adattári anyag. A Salgótarjáni (Nógrádi) barnakőszénterület déli, Nagybátony (ma Bátonyterenye) környéki, ÉszakmátraJáibi -része kiterjedtebb művelésbe vonásával új vízigény keletkezett. — Ennek kielégítésére irányult a MÉLYÉPTERV Galli L. által irányított munkacsoportja „Nagybátonyi vízkutatás" (T 2410; 1951) című szakvéleménye és még számos más jelentés. A bányászat és a kezdetben rá települő egyéb ipar és azzal a gyarapodó lakosság növekvő vízigényének kielégítése további kutatásokat sarkallt. Regionális terv készült az iparvidék vízellátására, amelyet a szegényes készletű mélységi víztartókon kívül elsősorban felszíni víztározással nyerhető vizekből terveztek megoldani. E terv kivitele is megfelelő földtani, vízföldtani kutatásokat igényelt. Ezekről tájékoztat az ugyancsak a MÉLYÉPTERV vállalkozásában Zoller J. és Vitális Gy. által készített (T 13062; T 13063; T 13072; T 13081) szalkvéleménysor (a tervezett létesítmények — tározók — elhelyezkedését a 2. ábra szemléleti). Látható, hogy alkalmas morfológiájú és megfelelő földtani felépítésű részeken, élő vízfolyások völgyelzárásával, illetve oldalvölgyi tározók építésével kívánták a kérdést megoldani. Az első kiemelkedő példája a magyar— csehszlovák együttműködéssel az Ipolyon megépíteni tervezett Rárosi-tározó, amelynek földtani-vízföldtani kutatását a T 13062 sz. „(A) Rárosi tározó hidrogeológiai vizsgálata stb " c. 1959-ben Vitális Gy. által készített jelentés foglalkozik. Ez a tározó nem épült meg, de ebben a típusban megépült egy tározó a Tarján-patakon és megépült — ha nem is eredetileg tervezett helyén — a Zagyván a Maconkai (Nemti) és a Mátraverebélyi tározó (T 13063). Oldalvölgyi tározók közül is többnek az építését tervezték, ezek közül a Litke—Komra völgyi tározó épült meg és üzemel (T 13081). Mezőgazdasági vagy ipari célú vízhasznosítást vizsgáló jelentéseket is találunk a megye területén. A T 6417 sz. jelentés Szécsény és örhalom termelőszövetkezeteinek öntözési lehetőségeivel foglalkozik. Az Ipoly vízgyűjtő öntözési lehetőségeiről Vágás I. készített összefoglalást (T 4687). A terület silányabb minőségű barnakőszene célszerűen helyben használható fel. E célból építette a SalgóTarjáni Kőszénbánya Részvény Társaság (SKBRT) vízválasztói villanytelepét (erőmű), amelynek ipari vízellátását a közelébe épített Zagyvarónai víztározóból oldották meg. E tározó bővítésének lehetőségével foglalkozik Vitális I. (C. IV. 47.) és Vitális S. (C. IV. 44. és T 3356) 1936-ban kelt három szakvéleménye. — Ez a gondolat az 1945. év után is tovább élt. E tárgyban készült Bartkó L. Szén 124 jelű szakvéleménye 1952-ben, valamint Szentes F. T 2449 sz. jelentése 1953-ban. Mindkettő egy újonnan megépítendő elektromos erőmű vízellátásához nyújt földtani alapozást. Az ország megcsappant energiahordozóinak pótlására is folytak kutatások. Ezek során az Adattár anyagai szerint Sóshartyán környékén gázos (C0

2 vagy CH-s) jódos-brómos-konyhasós vizet tártak fel. Akkoriban ipari (sónyerési) felhasználásuk is felmerült. Mint alhogy a Gáz 58 jelű jelentés (Bartkó L. 1946—47) mélléklete arról tájékoztat, hogy a sóshartyáni I. sz. fúrásból „A sósvíz árusítását a fúrólyuk vizéből eszközölhetjük, melyből a legnagyobb mennyiséget eddig állattakarmány siHózáshoz vették igénybe." Szilágyi L. üzemi főtiszt jelentése, 1946. dec. 24.). Sajnos, mint a jelentésekből kiderül, a vízkészletek a víztartók korlátozott kiterjedése következtében csekélyek, illetőleg a termelés során az eredeti vegyi összetétel változik. Csaknem valamennyi vízföldtani tárgyú jelentés foglalkozik a feltárt vizek kémiai összetételével. Kifejezetten ilyen Emszt K. „A kisterenyei ásványos forrás chemiai elemzési adatai" c. 1937-es Víz 49/18. sz. jelentése. A terület kutatóit — azon felül, hogy a megyében számos ipari és ivóvízellátást szolgáló fúrt kút található — foglalkoztatta a meleg víz feltárásának lehetősége is. Ilyen próbálkozás volt a Salgótarján—Gedőcpuszta-i fúrás (T 3309, Bartkó L.—Vitális S.). Ugyanígy tervezte Szebényi L. és Siposs Z. javaslata (T 11253, 1980) meleg víz feltárását a Dobroda-patak völgyében. Ez két fúrással meg is valósult: 28 °C hőmérsékletű vizet tárva fel (T 9609, T 12117 sz. jelentések). Az 1. ábra szerinti általános jelentések vizsgálódási köre a megye egy nagyobb része, vagy azon túlterjedő terület. Ezek a jelentések vízszerzési prognózisok, vízháztartási vizsgálatok, illetve összefoglaló, értékelő munkák. Kiemelésre érdemes ebből a jelentéscsoportból a MAFI Vízföldtani osztálya által készített: „Nógrád megye és környéke vízföldtani atlasz, magyarázó és térképek" c. T 14419 sz. jelentés. Az előzőekben elsősorban diagramunkra és vázlatos térképünkre alapozva igyekeztünk bemutatni az Országos Földtani Adattár Nógrád megyével kapcsolatos vízföldtani vonatkozású anyagát. A szakmabeliek tudják, hogy sem az adattári anyag, sem az abból fakadó áttekintés nem lehet teljes. Nógráddal — különösen az iparral sűrűn telepített részével — az Adattárban fellelhetőnél sokkal több jelentés foglalkozik. Ez az 30