Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - BESZÁMOLÓK - Környei László: Megalakult a Mérnöki Kamara Vízimérnöki Tagozata

Az egységek szakmai, tudományos tevékenységüket a sajtó felé rendszeresen, a vitaülések előtt rövid előadási vázlattal tájékoztassák. Az egységek rendelkezzenek és jelöljenek ki helyes és korrekt válaszokat adó tagtársakat, forgalmazni jól tudókat, a sajtó képviselőinek tájékoztatására. A tájékoztatásnál legyen előtérben a komplex, környezetvédelmet, emberközpontosságot figyelembe vevő nyilatkozat. A bős—nagymarosi rendszerrel kapcsolatban részletes, a fejlődést tudományosan tárgyaló többkötetes mű készüljön, mely foglalkozik a pozitív, de a negatív hatásokkal is. A KVM és a MTESZ sajtóköreivel növelni keíll kapcsolatunkat. A sajtó képviselői szükség szerint jutalmazhatók legyenek. Szükséges a tájékoztatás növelése a rádió és a tv munkatársaival. Területi szerveink eredményes tájékoztatása akkor hatékony, ha a területükön élő összes, vízzel foglalkozó szakemberre támaszkodnak. Az MHT társasági munkájában jobban kell propagálni a tagok pozitív társadalmi tevékenységét. Az Intéző Bizottság 1990. január 9-i ülésén tárgyalta az előző koncepcionális javaslatot. Azt, a bős—nagymarosi javaslat kivételével, elfogadta és a Bizottság feladatává tette, hogy meghatározza az 1990. évi konkrét teendőket. A Bizottság ülésén 1990. január 23-án 7 pontban határozta meg az 1990. évi konkrét feladatokat. Ezek a víz árával; a palackos vízellátással, ásvány- és gyógyvizekkel; vízminőségi kérdésekkel; szennyvíztisztítással; vízfolyások rendezésével kapcsolatos. A konkrét kérdések kidolgozására javaslatot kértünk egyes Központi Bizottságainktól, Szakosztályainktól, Területi Szervezeteinktől. A válaszok alapján 13 tagtársunkat kértük fel cikk írására úgy, hogy azok napi, illetve heti sajtóban elhelyezhetők legyenek, azzal, hogy e cikkek terjedelme ne legyen több mint 6—7 oldal, és elkészítésüket az MHT Titkárságra április végéig jelezzék, illetve küldjék meg. Reméljük, hegy a sajtó fogadókészsége Társaságunk területéről pozitívabb lesz, mint az elmúlt időszakban volt, mely természetesen múlik magunk és tagtársaink jó, naprakész és időszerű munkáján. Környei László Megalakult a Mérnöki Kamara, Vízimérnöki Tagozata Az 1989. év végén dr. Bartha István tagtársunk kezdeményezésére az MHT Titkársága segítségével Előkészítő Bizottság alakult a Mérnöki Kamara, Vízimérnöki Tagozat előkészítésére. A Bizottság a Mérnöki Kamara Vigadó téri központjában tárgyalt dr. Hajtó Ödön ügyvezető elnökkel, és a Mérnöki Kamara egyes vezetőivel az alakuló ülés előkészítéséről. Dr. Hajtó Ödön tájékoztatta Előkészítő Bizottságunkat a Mérnöki Kamara általános tevékenységéről, a Kamara szervezeti rendjéről és a már megalakult Tagozatokról és Vidéki Csoportokról. Itt az Előkészítő Bizottság tárgyalt a Működési Szabályzat várható tervezetéről, figyelembe véve a már megalakult előző tagozatok hasonló szabályzatát. 1990. január elején az Előkészítő Bizottság a Magyar Hidrológiai Társaságnál megtárgyalta a Működési Szabályzat tervezetét. Hosszas vita volt a Tagozatunk elnevezéséről, melynél végül is az elfogadott általános „Vízimérnöki" tagozati elnevezést fogadtuk el, jelölve azt, hogy itt helyet kapnak mérnökök, építőmérnökök, gépészmérnökök, vegyészmérnökök stb., vagyis mindenki, aki a vízzel kapcsolatban áll. A Működési Szabályzat tervezete nyolc részre oszlik: 1. Általános előírások. Ez tartalmazza a szervezeti egység nevét, működési területét. 2. A Vízimérnöki Tagozat célja és tevékenysége. Ez foglalkozik a Kamara feladataival, a tervezői és szakértői jogosultság szempontjából. A tervezési és szakértői díjszabás, a vállalkozási rendszer kiszélesítése, jogi tanácsadás, közérdekű műszaki kérdésekben állásfoglalás, az igazságügyi szakértői listára való felvétel, tervpályázati szürikbe delegálás, a szakmában rolgozók jövedelemalakulási tendenciáinak figyelése, és elemzése, műszaki és jogi szabályozások véleményezése, oktatási, képzési, továbbképzési kérdések véleményezése, állásfoglalás etikai kérdésekben, szakmai információk nyújtása kérdéseiben. 3. A Vízimérnöki Tagozat tagjai rész tartalmazza a rendes tag felvételi kérdését és jogosultságát, a tagjelölt kérdését, a közreműködő tag kérdését. A tagfelvétellel és a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos kérdéseket. 4. A Vízimérnöki Tagozat szervezete. Ez a pont foglalkozik a taggyűlés kérdéseivel, a vezetőség összetételével, a bizottság kérdéseivel. A tagozatokon belül általában az alábbi bizottságok alakulnak: Etikai és Személyi Ügyek Bizottsága, Díj- és Vállalkozási Ügyek Bizottsága, Műszaki és Propaganda Bizottság, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, Minősítő Bizottság, Szakosztályok. 5. Ügyintézés, gazdálkodás, kamarai kapcsolatok. 6. Átmeneti intézkedések. 7. Átmeneti rendelkezések. 8. Hatálybalépés. Az alakuló ülésre 1990. január 25-én került sor, ennek időpontját és napirendjét az MHT januári programfüzete tartalmazta. Az alakuló ülés helyszíne a Vigadó tér 1. szám alatti tanácsterem volt. A Mérnöki Kamara céljait és eddigi tevékenységét itt a megjelent mintegy 180 fő részére dr. Hajtó Ödön ismertette. Az Előkészítő Bizottság munkájáról dr. Bartha István tagtársunk számolt be. Vita, hozzászólások után a szavazást 152 fő ejtette meg, és ezek titkos szavazással 9 fős ügyvezetőséget választottak azzal, hogy az elnök, elnökhelyettes és titkár személyét a vezetőség saját maga válassza ki soraiból. A szavazólapon 20 fő neve szerepelt jelöltként A taggyűlés a következő 9 főt választotta meg: Bócz Károly (Környezetgazdálkodási Programiroda), Farkas Vince (Dunamenti Regionális Vízmű, Vác), Dr. Ivicsics Ferenc (VITUKI), Dr. Károlyi Csaba (VIZITERV), Kolossváry Gábor (KDT KÖVIZIG, Székesfehérvár), Dr. Kontur István (BME, Vízgazdálkodási Tanszék), Dr. Kováts Gábor (Szegedi Vízművek és Fürdők), Dr. Kránicz István (KVM), ifj. Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV). 36