Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - Környei László MTESZ-díjas

na vízgyűjtő Budapest—Miskolc közötti vasútvonal alatti része kimondottan síkvidéki jellegű, a Mátrából eredő vízfolyások ide érve terjedelmes, legyező formájú hordalékkúpot építettek. A hordalékkúpon haladó, árvédelmi töltésekkel rendelkező vízfolyások helyenként és esetenként felszín feletti vízszinttel vonulnak le, elősegítve ezzel a terület elvizesedését. Az Alföld más tájaihoz viszonyítva a talajvíz felszín alatti elhelyezkedése igen változatos. Amíg a hordalékkúp alatt igen mélyen található, addig a süllyedésekben és a vízfolyások közelében felszínközeibe kerül. Ezen a területen tehát a feladat többcélú. Biztosítani kell a Mátrából lefolyó vízitömegek biztonságos továbbvezetését, ugyanakkor a mezőgazdaság igényeit kielégítve meg kell oldani a belvízmentesítést, a homogén vízgazdálkodású nagyüzemi tábla kialakítását. Figyelembe kell azonban venni az aszályos időszakok kártételeit is, a fölös vizek időben történő elvezetésén itúl a talaj víztároló képességének növelésével és annak maximális kihasználásával kell a termelésbiztonságot megteremteni. A vízfolyások a síkvidéki területen a Q

2« valószínűségű vízhozamokra nyertek kiépítést. A közel 150 km hosszú árvédelmi töltésből azonban 75 km a szükségesnél alacsonyabb. Ezen probléma megoldására — amint az a 2. ábrán látható — lehetőség kínálkozik a 2. ábra. A Tarnóca—

Bene átkötés helyszínrajza 1. Tervezett mederáthelyezés, 2. Tervezett szivattyúállás, 3. Tervezett árvédelmi töltésépítés Tarnóca pataknak Nagyfüged község fölött a Bene patakba való átkötésére, valamint a 3. ábrán feltüntetett megoldással a Gyöngyösi Nagy pataknak Jászárok3. ábra. A Gyöngyös—Mérges átkötés helyszínrajza 1. Tervezett mederáthelyezés, 2. Terezett szivattyúállás, 3. Tervezett árvédelmi töltésépítés. szállás fölött a Külső Mérges patakba történő átvezetésére. Ezzel párhuzamosan a Szarvágy patak és az Ágói patak torkolatához árvízkapu építése válik célszerűvé. Ezekkel a megoldásokkal a visszatöltésezett szakaszok hossza jelentősen csökkenthető, nevezetesen a Tarnóca patak mentén 25 km, a Gyöngyös patak mentén pedig 19 km hosszúságú árvízi fővédvonal kikapcsolására van lehetőség. Ugyanakkor a torkolati árvízkapuk megépítése az Ágói pataknál 10 km, a Szarvágy pataknál pedig 6 km hosszú töltésszakasz megszüntetését teszi lehetővé. A térség jelentős részének mezőgazdasági gondjait igyekszik megoldani az a térségi melioráció, amely 46 ezer ha-t érint és magába foglalja a főművi befogadó hálózait fejlesztését, a szükséges társulati csatornák rekonstrukcióját a meliorációs fejlesztés üzemi feladataival egyetemben. Ez a beavatkozás biztosítani fogja a különböző rendű hálózati elemek hidraulikai összhangját, az üzemi és térségi rendszerek kapcsolatát. Olyan beavatkozásokra ikerül sor, amelyek egyszeri beruházással, majd a művek fokozott mértékű karbantartásával teremtik meg egy fejlettebb termesztéstechnológia gazdaságos kalakítását. IRODALOM [1] BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet Vízépítési Tanszék: Felső-Tarnavölgyi tározók vízgazdálkodási rendszervizsgálati előtanulmánya. Kutatási jelentések (témafelelős: dr. Rátkay István) Bp. 1986—88. [2] ÉVIZIG: Tarna komplex vízgazdálkodási tanulmány. Miskolc, 1977. [3] Petrasovits I. (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1980. [4] Stéfán M.—Pados I.—Körtvélyi K.: Tározás fejlesztés a Tarna vízrendszerben. MHT VII. országos Vándorgyűlés, Salgótarján, 1987. Környei László Környei László Állami-díjas oki. mérnök, a VIZITERV ny. közmű-főmérnöke, a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottságának elnöke a Magyar Hidrológiai Társaságban végzett kimagasló társadalmi teMTESZ-díjas vékenységéért 1989. december 15-én MTESZ-díjat kapott, melyhez a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottsága ezúton is szívből gratulál és további eredményes munkásságot kíván (Szerk.). Karácson Atkar i Adácsi tározó 'Adács Vómosgyörk Visznek JászQrokszQÜQS