Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Szerepel-e külföldi munkavállalás a jövőjében?

szik, azaz egyre kevésbé viseli el a vízellátottság szél­sőséges helyzeteit. Egyre szűkül a vízellátottsági index­nek az a tartománya, amely a mezőgazdaság számára kedvező, illetve többé-kevé ;bé megfelelő lesz. Tehát megnő a szerepe a vízháztaitági viszonyok szabályozá­sának, a fölösleges vizek elvezetésének és a hiányzó víz pótlásának. 3. ábra. A vízellátottság szélsőségességének területi el­oszlása A vízellátottsági viszonyoknak az 1. ábrán bemuta­tott szélsőséges ingadozása az ország más részein is ta­pasztalható, de különböző mértékben. A 3. ábra a száz évenként egyszer előforduló legnedvesebb, illetve legszá­razabb év vízellátottsági indexének hányadosát, vagy­is a szélsőségesség területi eloszlását szemlélteti. Ha­zánk nyugati határvidékén a hányados értéke 5,0 alat­ti, kelet felé haladva 6,0 majd 7,0 körüli, a Tiszántúl északi részén (Debrecen—Kisvárda között) és Salgó­tarján környékén 8,0 fölötti értékek fordulnak elő. Ez igen nagyfokú szélsőséget jelez, melyet a mezőgazdasá­gi vízgazdálkodásban figyelembe kell venni. A vázolt szélsőséges vízellátottsági viszonyokból, to­vábbá abból, hogy a fölösleges vizek elvezetésére rend­szerint a tél végi, kora tavaszi időszakban, a hiányzó vízmennyiség pótlására viszont nyáron van szükség, lo­gikusan alakult ki az a gazdasági követelmény, hogy e kettős feladatot — ahol lehet — egységes, de kettős rendeltetésű (vízelvezető-vízellátó) rendszerek létesíté­sével oldjuk meg. IRODALOM [1] Pálfai I.: Aszályos évek Magyarországon. Vízügyi Köz­lemények, 1987/4 . 507—524. [2] Pálfai I.: Az aszály mértékének meghatározása. Tudo­mány és Mezőgazdaság, 1988/6. 14—17. [3] Petrasovits I.: Az aszálystratégia jelentősége Magyar­országon. Vízügyi Közlemények, 1988/2. 167—178. Szerepel-e külföldi munkavállalás a jövőjében?* DB. SZINAY MIKLÓS FAO, TESCO, ONIDO szakértő 1. Bevezetés — két példával Sokáig vívódtam, hogy azon kétségeimet és örömei­met megosszam másokkal is, ami egy-egy szakértői te­vékenység szociológiai hatása az egyénre, szakértőre és családjára. Ügy tűnik, hogy a kérdésben érdekelt személyek ittho­ni helyzete, a személyes megelégedettség elérésére tö­rekvő magatartása nagyobb szerepet játszik, mint egy adott ország vagy az ott kereshető pénzösszeg. B. Imre úgy gondolta, hogy megcsinálja szerencséjét azzal, hogy elvállalt egy 2 éves szíriai kiküldetést, ahol egy öntözőtelep építésének művezetésére kapott meg­bízást. Ügy gondolta, hogy megtalálta a kiutat pálya­futása derekán jelentkező nyomott hangulatából. Fele­sége lelkes, régész szakos egyetemi hallgató volt, aki azt hallotta, mások elbeszéléseiből, hogy a külföldi pro­jekteken dolgozó szakértőknek jár az, hogy cselédet tartsanak és csodálatos villát béreljenek. Imre már ko­rábban is nagy létesítmények tervezésén, művezetésén dolgozott és így nem voltak aggályai, hogy miként fog­ja munkáját végezni. Sőt, inkább azt képzelte, hogy ő egy műszaki dr. Livingstone, aki korszerű és bevált technikát ad át egy fejlődő nemzetnek. Leányuk majd angolul tanul az ottani ENSZ-iskolában. Még mielőtt feleszmélhettek volna, máris egy nyüzsgő, piszkos, za­jos milliós városban találták magukat, ahol az embe­rek arabul beszéltek, melyből ők egy mukkot sem ér­tettek. Első pánik hangulatukban hazaküldték gyerme­küket. Imre hosszúnak érezte a heti hatnapos munka­időt, hisz a szünnap csak pénteken volt. Rádöbbent ar­ra, hogy gépkocsi nélkül igen kevés ideje marad arra, hogy olyan történelmi nevezetességeket tekintsen meg, amélyek több napos távolságra voltak. Egyszerre az in­formáció áramlása a legnagyobb problémája lett, mi­vel a telefonhívások időrablók és költségesek voltak, a * Előadásként elhangzott a Melegövi Szakértők 1987. jú­nius 2—3-i gödöllői Tanácskozásán. levelek küldése és megkapása között legalább egy hó­nap telt el. A villák bére annyira drága volt, hogy a lakássegély — mely elutazásuk előtt csinos összegnek tűnt — éppen csak arra futotta, hogy lakást béreljenek az őrjítő tömeg kellős közepén. Imre és neje fél év után rádöbbent, hogy szörnyű hibát követtek el és úgy érezték, hogy alig bírják el a rájuk váró további, csa­lódásoktól, legyekkel teli másfél évet, mert más válasz­tásuk nem volt. M. Endre összecsomagolta feleségét, két gyermekét, s egy hirtelen elgondolással elvállalt egy külföldi mun­kát. Kétéves mexikói tartózkodás után azt mérlegelik, hogy mennyi ideig hosszabbítsák szerződésüket. Endre úgy hiszi, hogy két évvel korábban nem is igen tudta, hogy hol van Mexikó. Viszont a külföldi munka nyúj­totta pénzügyi lehetőség és a többi juttatás vonzó volt. Ezenkívül lelkesítette az a gondolat, hogy most valami mást csinál, haladást jelentett neki és családjának is. Az itteni munkája nem igen különbözött az otthonitól. De amikor a szünnap vagy szabadság volt, akkor fogta magát és családjával együtt elutazott az ország külön­böző részeibe. Endre nem azzal a szándékkal jött el otthonról, hogy vagyont gyűjtsön, és így teljesen bele­vetette magát az élete felét jelentő szabadságok örö­meibe. Megérkezésük után nem sokkal feleségével együtt beiratkoztak spanyol nyelvtanfolyamra. Első la­kásukból annak lebontása miatt kiköltöztették őket, de új lakásuk a munkahelyhez és a gyerekek iskolájához közelebb volt. Az otthon levő öröklakásukat az idegen­forgalmi hivatalon keresztül kiadták és testvére gond­jaira bízták. Mikor Endre megtudta, hogy a bérlők a lakásban kárt tettek, csak a vállát vonogatta és arra gondolt, milyen szerencsés, hogy most ezekkel a rész­letekkel nem neki kell foglalkozni. A külföldi munkavállalás kérdésében a gazdasági szempontok csupán az egyik tényezőt jelentik. Ahogy ez kitűnik az Imréről és Endréről szóló fiktív történe­tekből is. Az előre látott (és, sőt az előre nem látott) események, körülmények képezték a hátteret, nem pe­dig a tapasztalatok tényezője volt az, ami meghatáro­12 0 I QOlkm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom