Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyai Sándor: A Velencei-tó szabályozása, és annak környezeti hatásai
— Csökkent a nádasok területe, az egyes halfajok ívóhelye és csökkent a tó evapotraspirációja. — A laza, tápanyagban gazdag iszapréteg eltávolításával csökkent a tó belső tápanyagterhelése. — Lassult a tó öregedése, az eutrofizáció folyamata, lehetségessé vált a tó fiatalodása. — A kotrások ideje alatt felkavart iszap hatására időszakos, lokális vízminőségromlás keletkezett. — Az agárdi mélykotrásnál a felkevert agyagszemcsék hatására rövid időre lokálisan csökkent a víz átlátszósága. A mederszabályozásban az eredeti tervekben kitűzött munkákat be kell fejezni, hogy a tó stabilizálódhasson és alakuljon ki az új egyensúlyi állapot hidraulikai és vízminőségi vonatkozásban. 3. A vízminőség-védelem, -szabályozás és környezeti hatása A vízminőség-védelem és a vízminőség-szabályozás a Velencei-tónál nem különül el egymástól. A hazai vizekre vonatkozó jogi védelem a Velencei-tóra is vonatkozik [4], A Velencei-tó vízminőségi szabályozása beépült a kormány által elfogadott szabályozási tervekbe és együtt jelent meg a műszaki-gazdasági határozatokkal. A Velencei-tavi Fejlesztési Program. II. ütemében a vízminőségi célt a következőkben foglalták össze: „Törekedjünk az élet és az ember számára kívánatos vízi ökoszisztéma fenntartására." A tó hosszú távú vízi környezetvédelméhez 1981-ben koncepciót és intézkedési tervet is készítettek, sőt közös MÉM—OVH állásfoglalást [15] fogadtak el. Megindult a szennyező források feltárása és a külső vízszennyezés megakadályozásához a szükséges intézkedések kidolgozása. A célt az eutrofizáció fokozódásának megakadályozásával a következő műszaki beavatkozásokkal kívánták elérni: — A környező települések, üdülők szennyvizének összegyűjtése és tisztítása, majd elvezetése a vízgyűjtőről. — A vízgyűjtő közműves településein (pl. Csákvár) szennyvíztisztító létesítése. — Az állattartó telepek hígtrágyájának távoltartása a tavat tápláló vizektől. — A tó északi partján védő erdősáv telepítése. — Az ipari vízszennyezés megakadályozása. — A vízgyűjtőn talajvédő meliorációs munkák végzése. — A vízfolyások medrének rendezése a vízgyűjtőn. — A tóban felgyülemlett, szervesanyagban gazdag laza iszapréteg eltávolítása. — A nád részbeni aratása. Már korábban, a tó menti települések vízellátásának megoldásával egy időben megkezdték a regionális szennyvízgyűjtő építését. A keletkező szennyvíz jelentős részét összegyűjtik. Csákváron megépült a szennyvíztisztító mű; megoldották néhány állattartó telep hígtrágyájának távoltartását; rendezték a tápláló vízfolyások medrét; a tó északi partja mentén védő erdősávot telepítettek; talaj védő meliorációs munkákba kezdtek [1, 14]; a tóból eltávolították a felgyülemlett szervesanyagban gazdag iszap jelentős részét, és a nádasokat aratják. Távoltartják a tótól az ipari szennyvizeket. A Közép-dunántúli VÍZIG vízminőségi kár esetére elhárítási tervet készített [9], A vízminőség-védelem, -szabályozás környezeti hatása: — Megszűnt a tóvíz minőségi mozaikossága, egységesebb vízminőség van kialakulóban. — Lelassult és talán megállt a tó eutrofizációja, kivéve a természetvédelmi területet (3. ábra). 3. ábra. Az évi jellemző a-klorofill koncentrációk a Velencei-tó Nagy-tisztásán — Csökkent a tó külső és belső tápanyagterhelése, javult a vízminőség. — Csökkent a tó vegyi és ipari vízszennyezése. — Nem fordult elő számottevő vízszennyezés és abból eredő kár. A Velencei-tó vízminőség-védelmi, -szabályozási munkáit folytatni kell, hogy a tó hosszú távon megfeleljen a használat igényeinek és a vízi élővilágnak. 4. A Zámolyi- és a Pátkai-tározó hatása a Velenceitóra A Velencei-tó vízszintszabályozásának a Császárvízen két tározó, a Zámolyi- (1971) és a Pátkai-tározó (1976) épült. [18]. Az előbbi tározó térfogata üzemi vízszintnél 4,50 -10 6 m 3, az utóbbié 7,85-10 6 m 3. A két tározó lehetővé teszi a tó nagy áradásainak és kisvizek idején a vízszintsüllyedés mérséklését. Az elvégzett vizsgálatok szerint tervszerű vízeresztéssel nagy gyakorisággal biztosítható az optimális vízszint a Velencei-tóban [17, 19]. Az utóbbi években a Velencei-tavi vízpótlás vízminőségi korlátai jelentkeztek a két tározóban. A tározók vize növényi tápanyagokban rendkívül feldúsult, elsősorban azért, mert a közeli településekről jelentős diffúz szennyezés és az állattartó telepekről pontszerűen nagy mennyiségű növényi tápanyag (nitrogén, foszfor) jut a vízbe. A tározók vize zöld lett, a klorofill tartalom esetenként több száz mg/m 3-re emelkedett [7]. Ezen kívül a két tározót nem lehet teljesen feltölteni, a Zámolyi-tározó esetén a természetes hozzáfolyás csökkenése miatt, a Pátkai-tározó gátjánál pedig magas vízállásnál állékonysági problémák jelentkeznek. A jövőben a két tározó vízminőségi állapotának jóra fordulásáig, a vízeresztéseknél a vízminőségi mutatókra is figyelemmel kell lenni. Lehet olyan időszak, hogy a tározók vizét nem lehet a Velencei-tóba vezetni, mert vízminőségromlást idéznénk elő, főként a tó nyugati részén. A tározók hatása a Velencei-tóra: — Mérséklik a tó áradásait és a nyári vízszintsüly38
