Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye
1. táblázat 1. folytatás 1 fúrás halya Á fúrás Jala P 8 1 d t a ni 1 d ő a z a k / k or, anale t , a a m a 1 a t / 1 fúrás halya Á fúrás Jala Holccén -plsiattocán Larantai PalsSpannonlal ÁlmSp&nncnlal Miocén Oligocén Eocén Kréta Jura Triász Pára Karbon Dei ron Pre1 fúrás halya Á fúrás Jala Holccén -plsiattocán Larantai PalsSpannonlal ÁlmSp&nncnlal Miocén Palaogén* Kezozoikuis* Paleozoikum* rlum Tiszapalkonjn Tp. I. 128,2 1603,7 1987,8 Tolna B. 47. 69,5 397,0 400,5* Tompa. Tp. t. 4. 495,0 734,0 823,0 1500,0 Tornyisaantmlkláa /ŰSfalu/ 0. 1. 55,0 681,0 1700,0 3173,0 4303,0 Tóalraás I. 1. 834,0 1021,0 1260,0 2492,0 2667,0 Tésaag Tósa. 1. 425,0 1238,0 2163,0 2187,0 2800,0* Trftkoalóe I. I. 390,0 708,0 1275,0 1792,0 3237,0 3711,0 3998,0 Tártai 15. 1«. 120,0 352,0 1030,0 1913,0 Tura I. í. 1. 194,0 750,0 1066,0 1376,0 2049,5 2050,0 Nrkara Ta. 10. 740,0 1220,0 2429,0 2477,0 2800,0 Túrony W. 1. 99,8 125,3 490,0 1167,0 1452,0 ou 01c. 3. 4,0 89,4 190,5 300,0 551,0 565,5 Olli. t). DK. 1. 130,0 593,0 1754 ,0 3298,0 3482,0 3500,0* 3703,0* Vaasar Vasz.DHy.l 872,0 1535,0 1878,0 2623,0* Táo K. 73. 41,0 1015,0 1032,6 1091,0 Tteána B. 1. 100,0 107,5* JintS K, 49. 525,0 1200,0 Tlnír Ti. 1. 22,0 805 ,0 1410,0 2190,0 | 2351,5 Vízrár VÍE. I. 148,0 1622,0 2980,0 3162,0 3566,9 Zákány Zák. 2. 145,0 1243,0 2355,0 2915,0 Zabacka Zab. 3. í 1250,0 2525,0 2652,0 3978,0 Zills Z. 1. 30,0 502,2 Zaá»bák Zs. 6. 12,0 99,1 205,0 394,6 413,1 Országhatáron kinin fiiráaok Saen? ctsszs•i [ ] állítáflft bsn lerí f 5 ] az Irodalmi Jol n«n a hivatkozás száma. hivatalos. Bihar /Blharia/ [Bi] 1250,0 1309,0 [5] Booaárd /BoÖiar/ B - 1. 6,6 594,3 722,0* fi} CO D.iikl /Diakovos/ CO 1407,0 2405,0 3303,0 [O CO Érkörtrélyas [Ék] 600,0 900,0 1150,0* 1200,0* /Curtuiuf ani/ [ Q ] c«] Gálazáoa /Seíovc«] 50,0 1685,0 «•/ [ 5 ] C 0-1- ) Out» /Kolároro/ C 0-1- ) 30,0 207 ,0 1350,0 2140,0 CO C 0-1- ) Qyörke /Durkov/ D - 2. 2190,0 2230,0 [1] HagymádfalTa [«.] 680,0 779,0* /Spinn y/ [ 8 ] Kaoar-Koaztolán KP - 1. 2160,0 2820,0 2940,0 3098,0 < /Xeeeroraká Pakfany/ [ 1 ] [K-l.] Xieújfalu /for á [K-l.] 546,0 880,0 2357,0 2746,0 3171,0 TlasW [ 6 ] Koaáróe /KomároTKa - 1. 21,0 383,0 943,0 1534,5 =•/ [ 1 ] f"P.] Maiípatri /Patf"P.] 400,0 600,0 750,0 ra fti/ [ 8 ] Palló« /Pállá/ Pg - 1. 142,0 260,0 840,0 1060,0 1180,0 1214,0* CO ['•] Plakolt /Plaeolt/ ['•] 400,0 600,0 650,0* CO Szatmáméjiiati [S-l.] 445,0 1240,0 1416,0 /Satu Hars/ [ 5 ] [ 8-2.] Szataáraémati [ 8-2.] 1327,0 1582,0 1744,0 /Satu llara/ [ 5 ] Székelyhíd [sah. ] 1150,0 1300,0 /Slcuaal/ [ 8 ] Törtíkkanlzsa /KoÄX - 1. 500,0 1000,0 1150,0 1200,0 ri KnaSarao/ [2 J merátum, agyagpala (11); a mezozóos alaphegységei pedig triász márga, dolomit, mészkő, agyagpala és homokkő (10); a jura mészkő, márga (9) és a kréta homokkő, márga, mészkő (8) képződmények alkotják. A fedőképződményeket az eocén agyag, agyagmárga, márga, mészkő (7); az oligocén agyag, agyagmárga, homok, homokkő (6); a miocén agyag, agyagmárga, mészkő, kavics (5); az alsó-pannoniai agyag, agyagmárga, homokkő (4); a felső-pannoniai homok, homokkő, agyag (3); a levantei agyag, homok (2); vala34