Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye
(Szerkesztette: Dr. Vitális György, 1989.) (mészkő, márga), 10. Triász (márga, dolomit, mészkő, agyagpala, homokkő, 11. Perm (homokkő, konglomerátum, agyagpala), 12. Karbon-devon (mészkő, dolomit, agyagpala, homokkő), 13—14. Paleozóos és prekambriumi átalakult kőzet (kristályos pala, gneisz, 15. Mélységi kőzet (gránit, granodiorit, gabbro), 16. Kiömlési kőzet és tufája (riollt, dácit, andezit, bazalt). A. Talaj- és rétegvíz, B. Réteg- és karsztvíz, C. Rétegvíz, D. Karsztvíz, E. Hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas: I. Igen jó (1 000—10 000 m 3/d vagy ennél is nagyobb); II. Jó (500—1 000 m 3/d) ; III. Jó és közepes (100—1 000 m 3/d); IV. Közepes (100—500 m 3/d); V. Közepes és gyenge (10—100 m 3/d), VI. Rossz (10 m'/d alatt) — vízzáróval váltakozó — vízadó kőzet. (A számértékek — a Magyarország vízföldtani atlaszában alkalmazott beosztás szerint — az egyes képződményekből egy kúttal, az átlagosan kitermelhető vízhozamot jelentik.) fúrások segítségével — a —5200 mB.f.-i alapszintig ábrázolhattam. A fúrások talpát vízszintes vonallal, a tömbszelvény alapsíkjánál mélyebbre hatoló fúrásokat pedig lefelé mutató nyíllal jelöltem. A földtani képződmények jobb szemléltetése érdekében tízszeres túlmagasítást alkalmaztam, míg a különböző irányú szelvénysíkok egymással 60°-os szöget zárnak be. A tömbszelvényen a helykímélés miatt csak a fúrások jelét tüntettem fel. Földrajzi azonosításuk az 1. ábra és az 1. táblázat segítségével lehetséges. A Magyarország területét felépítő alaphegységek és fedőképződmények fontosabb kőzetkifejlődéseit az egyes földtani időszakok (korok, emeletek, illetve alemeletek) szerint, erőteljes összevonásokkal foglaltam össze. A 2. ábra jelmagyarázatában szereplő kőzetnevek csak a leggyakoribb jellemző kőzettípusokat érzékeltetik. A kristályos alaphegységet a mélységi kőzet: gránit, granodiorit, gabbro (15); a prekambriumi és paleozóos átalakult kőzet: kristályos pala, gneisz (14—13); a paleozóos alaphegységet a karbon — devon mészkő, agyagpala, homokkő (12) és a perm homokkő, konglo31
